A spanyol és a belga nagykövet, valamint a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős szakállamtitkára közösen ismertette szerdán (2009. január 27.) Spanyolország soros uniós elnökségének prioritásait, valamint a trió további céljait.

A spanyol-belga-magyar az első olyan trió, amely a Lisszaboni Szerződés szellemében tölti be az Európai Unió csoportos elnökségét. Ennek megfelelően, a trió stratégiai programja, és az erre épülő spanyol elnökségi program most Európa-szerte a három ország diplomatáinak közös sajtótájékoztatóján kerül ismertetésre.

Enrique Pastor de Gana spanyol és Pierre Labouverie belga nagykövetek, valamint Kiss Tibor szakállamtitkár egyetértettek abban, hogy Madridnak igen komplex feladatokkal kell szembenéznie. „A Spanyolország által viselt elnökségek közül ez lesz a legösszetettebb" - mondta a magyarországi spanyol nagykövet. A spanyol elnökségnek kell a gyakorlatba átültetnie a Lisszaboni Szerződésben lefektetett intézményi változásokat - a szerződésben csupán ennek keretei vannak meghatározva, pontos tartalma nem.

„Mindezek a tények speciális felelősséget ruháznak az elnökségünkre, amelyet Spanyolország azzal a határozott akarattal vett át, hogy megerősíti és átalakítja az uniót" - mondta Pastor de Gana, utalva nem csak a szerződés hatályba lépésére, hanem a gazdasági válságból való kilábalásra, és az unió globális szerepvállalásának növelésére.

A spanyol elnökség négy fő prioritása

1. A Lisszaboni Szerződés gyors végrehajtása;
2. A gazdaság talpra állítása és munkahelyteremtés, az EU 2020 program kialakításával;
3. Európa mint globális, felelősségteljes és támogató játékos;
4. A jogok és a szabadság Európája, egy Európa minden polgár számára.

A Lisszaboni Szerződésben lefektetett intézményi újítások közül az Európai Tanács állandó elnöke, és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Herman Van Rompuy és Catherine Ashton személyében már kijelölésre került, nem jött még azonban létre az Európai Külügyi Szolgálat. Ennek kialakítása a főképviselő stábjának feladata és várhatóan 2010 áprilisára elkészül az első konkrét javaslat, teljesen azonban csak 2012-re lesz működőképes. Spanyolország éppen ezért „teljes diplomáciai hálózatának" segítségét felajánlotta a főképviselőnek.

A pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás folyamatában Spanyolország a fenntartható növekedés megalapozására és az új pénzügyi felügyelet rendszerének kialakítására fektetné a hangsúlyt. A fenntarthatóság szempontjából a spanyol program meglehetősen sok szociális elemet tartalmaz. Pastor de Gana nem csak a lisszaboni stratégia klasszikus céljainak felfrissítéséről beszélt, hanem egy Európai Szociális Napirend (European Social Agenda) kialakításáról, amely a megváltozott demográfiai és gazdasági körülmények között is biztosítaná az európai szociális modell fenntarthatóságát.

Energia a háttérben

A gazdasági válság kezelése és a problémák szociális dimenziója mellett ugyanakkor háttérbe szorul néhány, a korábbi elnökségek során meghatározó kérdés.

Az Európai Unión kívüli országok diplomatái az EurActivnak elmondták, meglepődtek azon, hogy a spanyol elnökség nem foglalkozik programjában részletesebben az energia kérdéskörével, holott az mind a svéd, mind az azt megelőző cseh elnökség alatt, ha más megközelítésből is, de kulcsfontosságú volt. Bár Kiss Tibor hangsúlyozta, a magyar elnökség programja még nem végleges, és legkorábban idén tavasszal tud részletekbe bocsátkozni, az energiapolitika a várható irányok irányok kapcsán sem merült fel.

„Arra számítottam, hogy elhangzik majd valami az energiapolitikáról, hiszen ez egy életbevágó ügy." - mondta az EurActivnak egy diplomata, majd hozzátette: Mindez azért is érthetetlen, mert „Magyarország ráadásul igen jelentős részben érdekelt a Déli-Áramlat és a Nabucco gázvezetékek ügyében."

A Duna-stratégia és a vízpolitika

Minden elnökségre jellemző, hogy igyekszik legalább egy kis részben nemzeti tartalommal megtölteni a programját. Míg Spanyolország Latin-Amerikát, Magyarország a Dunát és a vizet szeretné középpontba állítani.

A magyar elnökség a Duna menti országok együttműködésének létrehozásával, illetve egy egységes vízpolitika kezdeményezésével szeretné „magyarosítani" programját. Az ötlet pozitív visszhangra lelt az Európai Parlamentben és más Duna-menti országokban, a szkeptikusok azonban úgy vélik, Magyarország túlzott reményeket táplál ezzel kapcsolatban.

Kiss Tibor a tegnapi rendezvényen hangsúlyozta, az európai vízkészletek nem csak a természetvédelmi szempontokból védendőek, hanem a megújuló energia egyik lehetséges forrásaként is figyelemre méltók. „Stratégiai szempontból a víz a következő időszak olaja" - mondta a szakállamtitkár.