Egymillió magyar hagyná el az országot

Egy magyar közvélemény-kutatás szerint az emberek 12 százaléka költözne hosszabb vagy rövidebb időre egy másik európai uniós tagállamba. Az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet kutatását az idén májusban és júniusban végezték, nyolcezer ember megkérdezésével.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Az uniós csatlakozás egyik, a legtöbb válaszadó által említett előnye, hogy szélesebb körben lehet munkát vállalni és tanulni az EU-országokban, mint korábban, mégis az egész társadalomra vetítve viszonylag kevesen tervezik, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. A válaszadók 12 százaléka mondta, hogy hosszabb vagy rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költözne.

Általánosságban elmondható, hogy a férfiak mobilabbak, ők a nőknél jóval nagyobb, 16 százalékos arányban tervezik, hogy másik országba költöznek (a nők esetében az arány 9 százalék). Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a külföldi tartózkodást tervezők aránya, a legmagasabb a 30 év alattiak körében (32 százalék). Az átlagosnál mobilabbak a 30-39 évesek is (15 százalék).

Kik és miért költöznének külföldre?

A felmérés szerint nem feltétlenül emelkedik az "agyelszívás" tendenciája. A legmagasabb arányban (15 százalék) a szakmunkásképzőt végzettek és az érettségizettek tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költöznek, míg a diplomások esetében az arány 11 százalék. A gazdasági aktivitás is markánsan meghatározza az ilyen terveket. A tanulók minden más csoportnál mobilabbak: 42 százalékuk tervezi, hogy külföldön is szerencsét próbál, de a munkanélküliek körében is magas (24 százalék) azok aránya, akik külföldre mennének. A vagyoni helyzet javulásával párhuzamosan nő azok aránya, akik szándékaik szerint más EU-tagállamba költöznek egy időre.

Akik azt tervezik, hogy külföldre költöznek, azok jellemzően hosszabb ideig szeretnének ott maradni. A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott így. További 28 százalék azok aránya, akik 2-3 évig maradnának, 12 százalék csak fél-egy évet töltene egy másik EU-tagállamban, 7 százalék pedig csak néhány hónapra hagyná el Magyarországot.

A más EU-tagállamba költözést tervezőket elsősorban egzisztenciális okok motiválják: a döntésüket meghatározó három legfontosabb ok közé 69 százalékuk válaszolta, hogy külföldön többet tud keresni, míg 64 százalékuk azt, hogy külföldön jobb az életszínvonal. Tízből négyen tartották ennyire fontosnak azt is, hogy Magyarországon rossz a politikai és a gazdasági helyzet.

Véleményvezér

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás 

A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo