A pénzügyminiszter szerint folytatni kell a szigorú költségvetési politikát és fenn kell tartani a fiskális fegyelmet. Kifejtette: 2011-ben Magyarország ellen még tart majd az unió túlzott deficit eljárása, de akkor már az ország a csökkenő államadósság pályára állhat. A magyar GDP - a kormány várakozásai szerint - már bővülni fog 2011-ben, amihez azonban további intézkedések kellenek - mondta.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az elmúlt időszak nagy tanulságának nevezte, hogy az euró megmutatta igazi értékét. A válság kevésbé sújtotta ugyanis azokat az országokat, amelyekben már bevezették az európai közös pénzt. A jegybank elnöke kiemelte: Magyarországnak fokozott erőfeszítéseket kell tenni az euró mielőbbi bevezetésére. Simor András rámutatott: ehhez fenn kell tartani a fiskális fegyelmet, el kell érni azt, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság csökkenő pályára álljon.
Kovács László uniós adó- és vámügyi biztos hangsúlyozta, hogy az unió védőernyőt adott tagállamainak a válság hatásainak kivédésére. Az uniós adópolitika válságra adott válaszai közül a biztos kiemelte a kedvezményes adókulcs jobb kihasználását a munkahelyek megvédése érdekében, és azt, hogy nagyobb hangsúlyt kapott az adóelkerülés üldözése is. A tét ugyanis nagy, 200-250 milliárd euró, az unió éves költségvetésének kétszerese.
Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, EP képviselő úgy vélte: Európa nem tett meg mindent azért, hogy a válságot felhasználja azon szerkezeti reformok megvalósítására, amelyek a versenyképességet javíthatnák. E reformok nélkül Európa potenciális növekedési rátája nagyon alacsony, 1-1,5 százalék lesz a következő időszakban - mondta. Szerinte Magyarország a 2011-es uniós elnökségben akkor tud valamiféle "büszke reformer" szerepet vállalni, ha saját reformjait elindítja, és sürgeti, hogy Európa egésze a versenyképességet és a gazdaság potenciális növekedését célzó reformok irányába mozduljon el.
Az állam szerepe
Nem az állam mérete, hanem hatékony működése a fontos - hangsúlyozta a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője, Iryna Ivaschenko. Az IMF magyarországi képviselője aláhúzta: a 2009-es költségvetés teljesítése jó irányba halad, a magyar kormány elkötelezett az idei 3,9 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcél elérése érdekében. Rámutatott: a 2010-es büdzsé tervezete, a kormány által jóváhagyott mostani formájában, hiteles stratégiát vázol fel az államháztartási folyamatok vonatkozásában, és a 3,8 százalékos GDP-arányos jövő évi hiánycél elérésével kapcsolatban. Ha a 2010-es költségvetést elfogadják, véglegesítik, akkor Magyarország további jelentős lépéseket tesz a strukturális változtatások területén - emelte ki Iryna Ivaschenko. A fiskális fegyelem fenntartását azonban alapvető fontosságúnak nevezte a jövőben is.
Az Orbán-kormány volt miniszterei, Matolcsy György és Stumpf István viszont úgy vélték, hogy a válság elmúltával az egész világon megerősödik az állami szerepvállalás. Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban és a világban is újra kell gondolni az állami fellépést, de hatékonyabbá kell tenni. Magyarországon például az állami bürokráciát le kell építeni, ezzel mintegy 300-400 milliárd forintot lehetne megtakarítani - mondta.
A konferencia egy 2 éven át tartó tanácskozássorozat hatodik része volt; a 2011-es magyar uniós elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozatot az MTA Politikai Tudományok Intézete szervezi. A konferenciasorozat a magyar EU elnökség időszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot a különböző uniós szakpolitikai kérdéskörökben.
