Tovább szigorodtak a vállalati hitelfeltételek 2012 második negyedévében, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss hitelezési felmérése szerint a tendencia az esztendő második felében is folytatódni fog. A jegybank szakemberei a felmérés eredményeinek ismertetésekor kiemelték, hogy a második negyedévben lelassult a külföldi források kiáramlása, így már nem a bankok gyenge hitelezési képessége, hanem a kedvezőtlen makrogazdasági környezettel magyarázható alacsony hitelezési hajlandóság a szigorítás fő oka.

Megjelent a Piac&Profit magazin augusztusi száma, benne többek között összeállítással arról, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megfelelni a folyamatos változás kényszerének. Szakértőnk összeszedte a jó üzleti terv 8 pontját, olvashatnak arról, mi kell ahhoz, hogy hitelképesek legyünk, és a keresőoptimalizálás fortélyairól is.

Nagy lehetőség előtt állnak a nemzetközi piacok felé kacsintgató magyar cégek, akik nem várnak tovább és augusztus 1-től pályáznak az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása" című (GOP-2012-3.3.3 kódszámú) pályázatra. 

Jól teszik a kis- és középvállalkozások, ha továbbra is a saját erejükre és képességeikre alapoznak, nem pedig a gazdasági környezet barátságosabbá válására. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken beterjesztett jelentése ugyanis új megoldásokat nem ígér gazdasági bajaink orvoslására. A dokumentum szerint fejlődésünk alapja és kerete az Új Széchenyi Terv, amely vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, s ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. Mindezt pedig a foglalkoztatás bővítésével és a növekedés gyorsításával érjük el. Ezt már hallottuk, az eredményt pedig ismerjük.

Az exportpiaci konjunktúra pesszimista kilátásait a németországi kedvezőtlen hatások is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, és a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a várt kibontakozás, a beruházások megindulása ellen hat. Mindezeket betetőzi, hogy a vállalati hitelezés szintje továbbra is alacsony, a helyzetet a pénzügyi szektor alacsony, beszűkülő hitelezési lehetőségei tovább ronthatják ez év végéig.

A hőség miatt csökkenő minőségű és mennyiségű terméshozam a növénytermesztők mellett az állattenyésztéssel foglalkozókat is komolyan sújtja, és a takarmányozási költségek jelentős emelkedését okozhatja.

A következő években áttörés várható a mikrovállalatok finanszírozásában Közép-Kelet-Európában: a bankok a stabilizációs időszak után új növekedési lehetőségeket keresnek, ez a vállalkozói kör pedig egyre érettebbé, változatosabbá és érdekesebbé válik a régióban. A pénzintézetek ugyanakkor egyelőre nincsenek megfelelőképp felkészülve erre a feladatra - derül ki az Efma és a Roland Berger Strategy által készített, a KBC támogatásával megvalósult tanulmányból. A kutatás eredményei biztatónak értékelhetők e vállalkozói kör jövőbeli finanszírozását illetően, a helyzet azonban jelenleg a rendelkezésre álló adatok alapján még messze nem ilyen kedvező.

Megnyílt a Tanyafejlesztési Program új pályázati időszaka, augusztus végéig 240 alföldi településről lehet beadni a pályázatokat. Idén 1,5 milliárd forint jut a tanyás térségek fejlesztésére.

A Magyar Közlönyben pénteken megjelentek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészéből a kormány egyedi döntésével nyújtható támogatások részletes szabályai.

100 milliárd forint keretösszegű beruházási célú hitelpályázatot indít az OTP Bank elsősorban nagyvállalatoknak. A bank szakértői főképp az exportra termelők és az agrárvállalkozások hitelezésére számítanak és arra, hogy a most megnyíló forrás 170-200 milliárd forint beruházást generálhat. Ezen kívül a vissza nem térítendő EU-források elköltéséhez is hozzájárulhat.

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) körében végzett felmérés alapján az agrárcégek mind a gazdaság egészét, mind saját cégük helyzetét tekintve optimistábbak az átlagoshoz képest.

Munkahelyteremtő beruházások támogatásához is vállal pályázati garanciát a Start Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által, a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt, NFA-2012-KKV kódjelű pályázati program keretén belül idén 584 vállalkozás nyert el vissza nem térítendő támogatást 7,3 Mrd Ft értékben.

Nagy lehetőség nyílik a nemzetközi piacok felé kacsintgató magyar cégek előtt, ugyanis az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása" című (GOP-2012-3.3.3 kódszámú) pályázati kiírás. A konstrukció tanácsadói tevékenységek pályázati finanszírozásával segíti hozzá a vállalkozásokat nemzetközi versenyképességük megteremtéséhez vagy növeléséhez, beleértve a lehetséges piacok felmérésének támogatását.

A kormány 3 milliárd forintot átcsoportosított az Új Széchenyi Terv kombinált mikrohitel programra a hat konvergencia régióban - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A pályázati kiírás módosítását a héten tette közzé az ügynökség.

A jövő évi költségvetésből 2,6 milliárd többlettámogatást nyújt a kormány a sertéságazat erősítésére - jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Állattenyésztők Szövetségének közgyűlésén Herceghalomban.

A mostani tőkeszegény környezetben a szövetkezés és hálózatosodás sokaknak lehetne mentőöv. De ma még csekély az együttműködés a hazai üzleti élet szereplői között, a kisvállalatokra pedig különösen jellemző, hogy féltik a sajátjukat. Nem fognak össze, egymásban jobbára csak versenytársat látnak, különösen az azonos ágazatban tevékenykedők. Pedig együtt többet elérhetnének.

A klasztertagoknak szánt pályázati források támogatási intenzitásának növelését sürgetik az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter szakemberei. Álláspontjuk szerint ugyanis ahhoz, hogy a ma érvényesülő tendenciákkal szemben növekedjen a nagyobb értékű projektek száma, megfelelő finanszírozási környezet, átláthatóbb-kiszámíthatóbb adminisztráció, projektmenedzselési támogatás és a forrásokat nem elaprózó pályázati konstrukciók kellenek.

Sok mezőgazdasági jellegű, illetve ANNEX listás termékek elsődleges feldolgozásával foglalkozó vállalkozás szembesült azzal a ténnyel, hogy nem találtak állami vagy EU-s támogatási forrást fejlesztéseik megvalósításához. Most számukra is nyílik lehetőség.

Július 1-31. között lehet pályázni turisztikai fejlesztésekre az 5 ezer fő alatti, viszonylag gyéren lakott településeken a kormány.hu tájékoztatása szerint.

A magyar gazdaságba friss forrás leginkább a vissza nem térítendő EU-s pályázati pénzekből érhető el: 3500-5500 milliárdos keret vár még lehívásra. A Piac&Profit szakértője összefoglalja az elérhető kedvezményes hitellehetőségeket, amelyek segíthetnek az utófinanszírozott pályázatok lehívásában.

A vállalati forintkölcsönök kamata tíz százalék fölött van, a vállalati szektor hitelállománya pedig - amely éves szinten is visszaesést mutat - 2012. első négy hónapjában 12,7 milliárd forinttal csökkent a Magyar Fejlesztési Bank havonta megjelenő gazdasági jelentése, az MFB Periszkóp szerint. Eközben a régió többi országában bővül a vállalati hitelezés.

A válság hatására a kormányoknak korábban soha nem látott mértékben kellett közpénzekből tőkét juttatniuk a bankoknak, illetve garanciákat vállalniuk: 2008 októbere és 2011 októbere között az Európai Bizottság 4 500 milliárd euró, azaz az uniós GDP 37 százalékának megfelelő értékű állami támogatást hagyott jóvá pénzügyi intézmények számára. Így ugyan sikerült elkerülni a bankok tömeges csődjét és a gazdasági zavarokat, de az alapvető problémák nem oldódtak meg. A bizalom a szektorban továbbra is hiányzik, és a hitelezés sem indult újra. Ráadásul a romló államháztartási pozíciók terhe is az adófizetőkre hárul.

A közép-európai kockázatitőke-befektetők régióba vetett bizalma az elmúlt fél év során fokozatosan visszatért, ami annak a jele, hogy a térség kockázati és magántőke-befektetői megértik és elfogadják a nehezebb gazdálkodási feltételeket és továbbra is keresik az általános üzleti környezet ellenében is sikeres, növekvő vállalatokat, befektetési lehetőségeket a térségben.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kínált kedvezményes fejlesztési források mivel az uniós szabályok szerint állami támogatásnak minősülnek, megszerzésükhöz meghatározott feltételek teljesülésére van szükség. Végigvesszük, melyikhez mire.

Nehezen és drágán finanszíroznak ma a bankok, de a vállalkozások sem szívesen adósodnak el tíz-tizenöt évre több mint tízszázalékos kamatteher mellett. Mivel a talpon lévők többsége már minden tartalékát felélte, nincs miből beruházzon. Az ördögi kör ott zárul, amikor bár ötlete lenne, a forráshiány miatt a vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásokkal sem tud élni. Az államilag támogatott kedvezményes hitelek még megoldást jelenthetnek a finanszírozható cégeknek.

Pénzhez jutás szempontjából a legrosszabb helyzetben a mikro- és kisvállalatok vannak. Bár látszólag számos forrás közül kereshetik meg a stratégiájukhoz leginkább illeszkedőt, valójában sokuk már az első rostán kiesik. Már a meggyőző üzleti terv és a saját erő előteremtése is komoly gondot okoz, és persze a tőlük kért biztosítékok sem állnak egykönnyen rendelkezésre. Pedig a pályázati pénzek jelentős adminisztrációval járó elnyeréséhez szükség van saját erőre és biztosítékokra.

Még most is pang a hitelezési piac, ami különösen rosszul érinti a hazai vállalkozások legnagyobb hányadát kitevő, kifejezetten kicsi cégek finanszírozási lehetőségeit. Az mkv vagy soho rövidítéssel is emlegetett vállalkozási kör így sem megerősödni, sem növekedni nem tud, új piacok szerzése pedig inkább csak illúzió az idetartozó cégek többsége számára. A kezdetek óta súlyosan tőkehiányos szektort a válság tovább gyengítette, ami hosszú távon akár az ország gazdasági növekedésének gátjává is válhat, többek között a kör foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt.

A mezőgazdasági szektor bedőlési aránya jelenleg 3,88 %, ami ugyan az országos 3,96 százalékos átlag alatt van, de jelentősen nőtt egy év alatt, áll a Bisnode csoporthoz tartozó PartnerControl.hu céginformáció szolgáltató elemzésében. Egy évvel korábban 2011 májusában ugyanis még 2,62 % volt a szektorban a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya.

A 2008-as válság kezdete óta megnőtt a finanszírozási igény a mezőgazdaságban, a stabilan magas terményárak miatt ugyanis nőtt az agrárium tőkevonzó képessége. A bankszektor hitelezési képessége ugyanakkor a külföldi források kivonása és a devizaforrások magas ára miatt gyengült. A kellő likviditással rendelkező hitelintézetek viszont fokozott érdeklődéssel fordulnak az agrárium felé, amelynek egyes szegmenseit ma már kevésbé tartják kockázatosnak, mint négy éve, derült ki az ING Bank elemzéséből.

Lezárják a KMOP-1.2.1/B-11 kódszámú pályázatot. Már csak május 31-ig lehet pályázni a komplex vállalati technológia fejlesztés érdekében kiírt programra.

Folytatjuk gyorstalpalónkat, fogalomtárunkat, a pályázati rendszerhez, ami mankót nyújthat mindazoknak, akik szívesen beleásnák magukat - de egy pályázat erejéig biztosan - az Új Széchenyi -Terv adta lehetőségek kihasználásába.

Nem várható jelentős javulás a vállalalti hitelezésben, derül ki a KPMG friss felméréséből. Miközben a kkv-k mutatói sem javulnak, a bankok szigorítanak a hitelezés feltételein. Összességében egyre kevesebb cég jut kölcsönhöz.

Az Eximbank 2012-ben is működtet exportfinanszírozó hitelprogramot a kis- és középvállalkozások számára - közölte az Eximbank tulajdonosi jogait gyakorló MFB Zrt.

Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiban hazánk számára rendelkezésére álló összeg teljes felhasználásához a biztosan megtérülő, jó projektek mellett, egy, a támogatási pénzek felhasználását koordináló, felgyorsító „szupercsapat" felállítására lenne szükség Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint.

Az ország fele tartozik valamilyen pénzintézetnek, a lakosságnak mindössze a 23 százaléka nem vett fel sosem hitelt. A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb felméréséből az is kiderül, hogy a kisebb kölcsönök iránti bizalom növekszik, ugyanakkor sokan azt sem tudják, mekkora hitelre vettek fel pénzt.

A jelenleg elérhető uniós forrásokról, a pályázati rendszerről, a pályázók kötelezettségeiről, valamint az aktuális részletekről szól a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. májusban újrainduló konferenciasorozata.

Magyarországon tavaly összességében 300 milliárd forint bevételkisesét okoztak a kkv-knak az elhalasztott beruházások, derül ki a GE Capital felméréséből, amely rámutat arra is, hogy az elmúlt két évben az üzleti aktivitás és beruházási kedv erősen csökkent a kis- és középvállalkozások körében.

„A hazai kkv-k számára elérhető finanszírozási lehetőségek közül továbbra is a banki hitelek a legfontosabbak, minden más forrást megelőzve. Tőkehiány esetén a vállalkozások mintegy harmada gondolkodik a hazai pénzügyi szektor által nyújtott hitelben, és minden ötödik vállalkozás terveiben szerepel idén vállalati hitel felvétele" - mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

Sajnos a vállalkozások jelentős része még mindig valamiféle úri huncutságként tekint az Uniós pályázatokra. Pedig sok mindenre van vissza nem térítendő forrás, csak a gondolkodásmódot kellene megváltoztatni a pénzt megszerzéséhez.

Gyorstalpaló, kis fogalomtár, a pályázati rendszerhez, ami mankót nyújthat mindazoknak, akik szívesen beleásnák magukat - de egy pályázat erejéig biztosan - az Új Széchenyi -Terv adta lehetőségek kihasználásába.

Bár innovációból hazánkban sincs hiány, az ötletekből sokszor mégsem lesz valóság, mert azok többsége sajnos nem befektethető. Ennek a problémának a leküzdéséhez kellene az inkubációs folyamat.

A vállalati hitelezés támogatása érdekében 2012. április 3-tól vezeti be a már korábban meghirdetett kétéves hiteleszközt az MNB, ezzel párhuzamosan bővíti az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit.

A kkv-k finanszírozása a fő témája a márciusban elindított az Európai Vállalkozástámogatás 2012 díjnak, mellyel a vállalkozásokat és vállalkozói kezdeményezéseket támogató állami szervek és a magán- és közszféra közötti partnerségek sikereit jutalmazzák.

Tanácsadóként gyakran kérdezik tőlem: „mondja már meg, nekem mire lenne érdemes pályáznom?". Nos, a válasz gyakran elkeserítő, bár én nem a lebeszélő ember vagyok.

A megemelt járulék és adminisztrációs terhek, illetve az állami megrendelések kifizetésének csúszása súlyos, a foglalkoztatásban is megjelenő válságot okozhat.

A támogató szervezetek a vissza nem térítendő támogatásért cserébe elvárnak bizonyos kötelezően teljesítendő tevékenységeket, előre meghatározott indikátorokat tartatnak be és ellenőriznek. Ezekkel a kötelező elemekkel jó, ha minden pályázó, vagy pályázni vágyó vállalkozás tisztában van, és tervez velük, hiszen így megkímélheti magát a megvalósítás során jelentkező kellemetlen meglepetésektől.

Örömteli dolog az elnyert vissza nem térítendő támogatás a cégek életében, de a döntés pillanatában a forrás még csak papíron létezik, a nyerés tényével még csak egy képzeletbeli kapu előtt állnak a vállalkozások. Ahhoz, hogy a pályázati támogatás eljusson a kívánt helyre - vagyis a pályázó cég bankszámlájára - tudatos projekt-tervezés és megvalósítás, valamint átgondolt lépések egész sora szükséges.

Jelentős növekedés előtt áll a kockázati és magántőke befektetések száma a szakértők szerint. A szűkülő banki finanszírozás és a Jeremie-program folytatása egyaránt arra utal, hogy az elkövetkezendő három évben drasztikusan emelkedni fog a befektetések száma. Csak azok a cégek számíthatnak azonban befektetőkre, amelyek felkészültek a kockázati és magántőke fogadására.