Újítás a vállalati hitelezés támogatására

A vállalati hitelezés támogatása érdekében 2012. április 3-tól vezeti be a már korábban meghirdetett kétéves hiteleszközt az MNB, ezzel párhuzamosan bővíti az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

 


Kép:PP/FörsterTamás

Az MNB 2012. április 3-tól minden hónap első keddi munkanapján értékpapír-fedezet melletti, változó kamatozású, a futamidő alatt érvényes mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező kamatköltségű, kétéves futamidejű hitelre szóló tendert hirdet, melyet az igénybevevők egy év után előtörleszthetnek. A tendereken azon hitelintézetek vehetnek részt, amelyek vállalják, hogy a hitel futamideje alatt a leírással és eladott problémás hitelekkel korrigált bruttó vállalatihitel-állományuk nem csökken a 2011. december végi érték alá.

Az új eszköz hatására a bankok lejárati prémium nélkül juthatnak hosszú futamidejű forráshoz, ami ellensúlyozhatja a banki mérlegek forrásoldalának elmúlt időszakban megfigyelhető rövidülését. Az így elérhető lejárati összhang javuláson keresztül megerősödhet a bankok mérlege, ami ellensúlyozhatja a hitelezési képesség csökkenését - áll az MNB közleményében. (A leszűkült hitelkínálat elsősorban a kkv-knak fáj.)

A jegybank bővítette az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét is, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit. Az április 16-tól életbe lépő változtatásokkal az alacsony kockázatvállalás mellett tovább csökkentheti a vállalati és lakossági hitelezési képességet mérséklő likviditási korlátokat. Az MTI-n megjelent közlemény szerint a forintárfolyam, valamint az (januárban rekordmagasságot elérő)országkockázati felár növekvő ingadozása egyre nagyobb forintlikviditási puffer kiépítésére készteti a hitelintézeteket, amit szükség esetén devizacsere ügyletek segítségével válthatnak devizára. Bár rendszerszinten a forintforrások bőségesek és a bankrendszer likviditásisokk-tűrő képessége erős, a bankrendszert érő nagyobb likviditási sokk esetén egyes hitelintézeteknél előfordulhat, hogy a hitelezés élénkítéséhez korlátossá válik felhasználható szabad forintlikviditásuk.

Ki marad talpon?
Miközben a nyugat-európai országokban a kkv-k többsége a bankok számára hitelképes, addig a hazai kis-és középvállalkozások mindössze ötöde tudja ezt a szintet megütni. A számosságát tekintve abszolút első mikro- és kisvállalkozások hitelei nem nagyon kezelhetők, a méretgazdaságossági problémák miatt túlságosan magas költségek járulnak a hitelekhez, miközben a hitelhez szükséges biztosítékok nehezen teremthetők elő. Szakértők szerint a válság jótékony hatása az volt, hogy azok a cégek maradtak talpon, amelyek hitelezhetők; őket szólítják meg azok a bankok, amelyek akvizíciós céljaik elérése érdekében minél kedvezőbb feltételeket nyújtanak. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a válság alatt kiszorultak a piacról, vagy nem hitelképesek, az államilag támogatott programok adhatnak segítséget, legalább a rövid lejáratú finanszírozhatóságuk fenntartása érdekében.

A jegybank a hitelintézetek likviditási pufferének bővítése érdekében ezért bővíti a jegybanki hitelműveletek fedezeti körét a magyar állam és az MNB által kibocsátott, devizában denominált államkötvényekkel, meghatározott kritériumoknak eleget tevő, devizában denominált vállalati kötvényekkel, valamint enyhíti a vállalati kötvények befogadási kritériumait. A BÉT mellett valamennyi szabályozott piacra vagy az MNB által elfogadott nem szabályozott piacra bevezetett értékpapírok elfogadhatóvá válnak, és a jelenlegi minimális "BBB-" minősítés helyett elegendő, ha a kibocsátó minimum a magyar állampapírokkal megegyező minősítéssel (jelenleg "BB+") rendelkezik legalább egy, az MNB által elfogadott hitelminősítő valamelyikénél.

Hitelműveleteinél fedezetként a jegybank április 16-tól elfogadja a BÉT-en kívüli egyéb szabályozott és az MNB által elfogadott nem szabályozott piacra bevezetett forint jelzálogleveleket is. A közlemény szerint a jegybank a vállalt kockázatainak alacsony szinten tartása érdekében 2012. április 16-tól módosítja a napi fedezetértékelés során alkalmazott befogadási mértékeket is.

A kétéves lejáratú fedezett hitel bevezetéséről és a fedezeti kör bővítéséről február 15-én adott tájékoztatást a jegybank. Az MNB elnöke akkor azt mondta, hogy a hitelprogram igazi védőhálót jelent a hazai hitelintézetek számára, véleménye szerint a bankok a jövőben nagyobb biztonságban érezhetik magukat a források tekintetében, de emlékeztetett arra is: a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. A jegybank eszközei számottevően támogatják, de önmagukban nem elégségesek a vállalati hitelezés újbóli beindulásához - közölte Simor András a bank elnöke.

Véleményvezér

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.
Dübörög a bevásárlóturizmus, százezer forintot spórolt egy család, hogy olaszban vette a Barilla tésztát

Dübörög a bevásárlóturizmus, százezer forintot spórolt egy család, hogy olaszban vette a Barilla tésztát 

Nagyot lehet külföldön nyerni, ha jól figyeljük az árakat.
A védőnők helyzete katasztrofális lett, amióta a kormány gondozása alá kerültek

A védőnők helyzete katasztrofális lett, amióta a kormány gondozása alá kerültek 

Újabb fekélyes terület az egészségügy területén.
A magyarok többsége nem bízik saját állama szavahihetőségében

A magyarok többsége nem bízik saját állama szavahihetőségében 

Szomorú társadalmi látlelet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo