Újítás a vállalati hitelezés támogatására

A vállalati hitelezés támogatása érdekében 2012. április 3-tól vezeti be a már korábban meghirdetett kétéves hiteleszközt az MNB, ezzel párhuzamosan bővíti az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

 


Kép:PP/FörsterTamás

Az MNB 2012. április 3-tól minden hónap első keddi munkanapján értékpapír-fedezet melletti, változó kamatozású, a futamidő alatt érvényes mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező kamatköltségű, kétéves futamidejű hitelre szóló tendert hirdet, melyet az igénybevevők egy év után előtörleszthetnek. A tendereken azon hitelintézetek vehetnek részt, amelyek vállalják, hogy a hitel futamideje alatt a leírással és eladott problémás hitelekkel korrigált bruttó vállalatihitel-állományuk nem csökken a 2011. december végi érték alá.

Az új eszköz hatására a bankok lejárati prémium nélkül juthatnak hosszú futamidejű forráshoz, ami ellensúlyozhatja a banki mérlegek forrásoldalának elmúlt időszakban megfigyelhető rövidülését. Az így elérhető lejárati összhang javuláson keresztül megerősödhet a bankok mérlege, ami ellensúlyozhatja a hitelezési képesség csökkenését - áll az MNB közleményében. (A leszűkült hitelkínálat elsősorban a kkv-knak fáj.)

A jegybank bővítette az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét is, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit. Az április 16-tól életbe lépő változtatásokkal az alacsony kockázatvállalás mellett tovább csökkentheti a vállalati és lakossági hitelezési képességet mérséklő likviditási korlátokat. Az MTI-n megjelent közlemény szerint a forintárfolyam, valamint az (januárban rekordmagasságot elérő)országkockázati felár növekvő ingadozása egyre nagyobb forintlikviditási puffer kiépítésére készteti a hitelintézeteket, amit szükség esetén devizacsere ügyletek segítségével válthatnak devizára. Bár rendszerszinten a forintforrások bőségesek és a bankrendszer likviditásisokk-tűrő képessége erős, a bankrendszert érő nagyobb likviditási sokk esetén egyes hitelintézeteknél előfordulhat, hogy a hitelezés élénkítéséhez korlátossá válik felhasználható szabad forintlikviditásuk.

Ki marad talpon?
Miközben a nyugat-európai országokban a kkv-k többsége a bankok számára hitelképes, addig a hazai kis-és középvállalkozások mindössze ötöde tudja ezt a szintet megütni. A számosságát tekintve abszolút első mikro- és kisvállalkozások hitelei nem nagyon kezelhetők, a méretgazdaságossági problémák miatt túlságosan magas költségek járulnak a hitelekhez, miközben a hitelhez szükséges biztosítékok nehezen teremthetők elő. Szakértők szerint a válság jótékony hatása az volt, hogy azok a cégek maradtak talpon, amelyek hitelezhetők; őket szólítják meg azok a bankok, amelyek akvizíciós céljaik elérése érdekében minél kedvezőbb feltételeket nyújtanak. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a válság alatt kiszorultak a piacról, vagy nem hitelképesek, az államilag támogatott programok adhatnak segítséget, legalább a rövid lejáratú finanszírozhatóságuk fenntartása érdekében.

A jegybank a hitelintézetek likviditási pufferének bővítése érdekében ezért bővíti a jegybanki hitelműveletek fedezeti körét a magyar állam és az MNB által kibocsátott, devizában denominált államkötvényekkel, meghatározott kritériumoknak eleget tevő, devizában denominált vállalati kötvényekkel, valamint enyhíti a vállalati kötvények befogadási kritériumait. A BÉT mellett valamennyi szabályozott piacra vagy az MNB által elfogadott nem szabályozott piacra bevezetett értékpapírok elfogadhatóvá válnak, és a jelenlegi minimális "BBB-" minősítés helyett elegendő, ha a kibocsátó minimum a magyar állampapírokkal megegyező minősítéssel (jelenleg "BB+") rendelkezik legalább egy, az MNB által elfogadott hitelminősítő valamelyikénél.

Hitelműveleteinél fedezetként a jegybank április 16-tól elfogadja a BÉT-en kívüli egyéb szabályozott és az MNB által elfogadott nem szabályozott piacra bevezetett forint jelzálogleveleket is. A közlemény szerint a jegybank a vállalt kockázatainak alacsony szinten tartása érdekében 2012. április 16-tól módosítja a napi fedezetértékelés során alkalmazott befogadási mértékeket is.

A kétéves lejáratú fedezett hitel bevezetéséről és a fedezeti kör bővítéséről február 15-én adott tájékoztatást a jegybank. Az MNB elnöke akkor azt mondta, hogy a hitelprogram igazi védőhálót jelent a hazai hitelintézetek számára, véleménye szerint a bankok a jövőben nagyobb biztonságban érezhetik magukat a források tekintetében, de emlékeztetett arra is: a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. A jegybank eszközei számottevően támogatják, de önmagukban nem elégségesek a vállalati hitelezés újbóli beindulásához - közölte Simor András a bank elnöke.

Véleményvezér

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás

Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás 

A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo