A Budapest Bank anyavállalata azt vizsgálta meg, hogy hét európai országban – köztük a közép- és kelet-európai régióban – 2011-ben és 2012-ben mi jellemzi a cégek beruházási hajlandóságát, a piacba vetett bizalmát. A magyar vállalkozásokról kiderült: a régióbeli országokhoz képest pesszimistábban látják működési környezetük jövőjét, és kevesebb beruházást terveznek 2012-ben.
A teljes kkv-szektorra vetített eredmények azt mutatják, hogy a gépek és berendezésekkel, személy- és haszongépjárművekkel, IT hardver és szoftverekkel illetve irodai eszközökkel kapcsolatos beruházásokra tavaly Magyarországon közel 1 594 milliárd forintot fordítottak a kkv-k, idén pedig ennél 4 százalékkal kevesebbet terveznek költeni, mindössze 1537 milliárd forintot, a hazai GDP 3,9 százalékát.
A cseheknél enyhén növekvő aktivitás (+2%) figyelhető meg e téren, ugyanakkor Lengyelországban kiemelkedő beruházási hajlandóság tapasztalható: a lengyel kkv-k tavalyhoz képest 2012-ben 34%-kal többet szándékoznak fordítani erre a területre.
Itthon az egy cégre eső átlagos beruházás összege tavaly 14,9 millió forint volt, idén a tervek szerint csak 14,4 millió forint lesz. A tervezett beruházási összeg felét a cégek tavaly is és az idei elképzelések szerint is a meglévő gépek és berendezések cseréjére, újak vásárlására költik. Tavalyhoz képest 2012-ben erősen visszafogják a haszongépjárművekre fordított kiadásokat (-35%), viszont IT szoftverekre ebben az évben 25 százalékkal többet szeretnének költeni, mint 2011-ben.
Arra a kérdésre, hogy a beruházásokat milyen forrásból finanszíroznák, a magyar cégvezetők többsége (56%) az állami vagy EU-s támogatásokat nevezte meg, míg a csehek a kereskedelmi bankokhoz (32%), a lengyelek pedig a szakosodott hitelintézetekhez (pl. lízingcéghez) fordulnának (32%) elsősorban.
Az elavult gépeket muszáj cserélni
Magyarországon a legtöbb esetben (39%) a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése a fő motiváló erő a beruházásra. Számos hazai cégnél már valóban nem halasztható tovább a gépek, eszközök cseréje, fejlesztése. Ezt jól érzékelteti, hogy 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben az elavult vagy nem megfelelő berendezések miatt bevételt nyújtó lehetőségtől esett el, átlagosan 2,8 millió forint értékben – ami kivetítve a teljes kkv-szektorra összesen mintegy
300 milliárd forint kiesést jelentett.
Arra a kérdésre, hogy mi korlátozza a magyar kkv-k beruházási képességét az elkövetkező 12 hónapban, legtöbben (52%) a bizonytalan gazdasági környezetet emelték ki. A második legjelentősebb okként (45%) említették a ráfordítható anyagi eszközök hiányát.
– A felmérés visszaigazolja tapasztalatainkat, hogy a beruházási kedv továbbra is visszafogott, így nem jellemző a kapacitásnövelő beruházás, inkább a tovább nem halasztható gépcserék kerülnek előtérbe. A válság hatására a cégek óvatossá váltak, legtöbben még várnak a beruházásokkal, és a külső finanszírozási forrásigény csökkentésére törekszenek. Ezzel egyidőben előtérbe került a bankok tanácsadói szerepe: pénzügyi termékek és tanácsok mellett a vállalkozások gazdasági, cégvezetési kérdésekben is számítanak a pénzintézeti munkatársak véleményére – mondta Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati üzletágának értékesítési vezetője, aki szerint a bankok a stabilan, hosszú távú stratégia mentén működő vállalkozásokat szeretnék finanszírozni.
– Ilyen, az eszközeivel jól gazdálkodó cég még a rossz ágazatoknak tartott iparágakon belül is található. Ezeket a tartalékaikban megfogyatkozott vállalatokat kell forrásokkal ellátni, hogy termelési igényeiket fedezni tudják, ne veszítsenek el forráshiány miatt üzleti lehetőségeket, és újra növekedési pályára állhassanak – tette hozzá Takács Zoltán.
A Magyar Nemzeti Bank 2011 októberében lefolytatott hitelezési felmérése szerint viszont a vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított a harmadik negyedévben, és az év végéig további szigorítást tervez a hitelezési feltételekben. Elsősorban a kis- és mikrovállalati hitelezés nem árjellegű feltételei lettek keményebbek. (A vállalati hitelezés támogatása érdekében 2012. április 3-tól vezeti be a már korábban meghirdetett kétéves hiteleszközt az MNB)
Negatív jövőkép
A magyar kkv-k közel 60 százaléka pesszimista szektorának kilátásaival kapcsolatban és csupán egynegyedük optimista. Ezzel szemben a csehek jóval derűlátóbbak: a megkérdezetteknek mintegy fele működési környezete javulását várja erre az évre. A legoptimistábbak a lengyel cégvezetők: 57százalékuk nyilatkozott pozitívan a jövőről, és csupán 15 százalékuk számít stagnálásra, rosszabbra fordulásra.
A negatív jövőkép ellenére a hazai vállalkozások közel negyede létszámnövelést tervez erre az évre, míg 12 százalékuk csökkenteni akarja alkalmazottai számát. A felmérés során ismertetett tervek alapján 2012-ben körülbelül 37 ezer új munkahely létrehozásával számolhatunk (amely a hazai lakosság 0,37 százaléka). A csehek 71 000 új munkahely létrehozást tervezik (amely a teljes lakosság 0,67 százaléka), míg a lengyelek 224 000 ezret (amely a teljes lakosság 0,59 százaléka).
A GE Capital felmérésében 250 2-249 főt foglalkoztató vállalatot kérdeztek meg, elsősorban a főbb beruházásokkal kapcsolatban, megmutatva a régiós eltéréseket. A kutatás emellett a kkv-k munkahelyteremtési terveire és a jövőjükkel kapcsolatos kilátásaikra is kitért.
