A különböző nagy növénytermesztő országokban, régiókban bekövetkező szélsőséges időjárási események - mint amilyen az elmúlt hetekben is tapasztalt rendkívüli észak-amerikai aszály - jelentősen befolyásolják a betakarításra kerülő termények mennyiségét, minőségét. Ez pedig egyértelműen hatást gyakorol a világpiaci árakra is, amelynek a magyar mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók is ki vannak téve.
„A terményárak hektikus mozgása azonban a növénytermesztők mellett az állattartókat, ezen belül is az abrakfogyasztó állattenyésztési ágazatokat, főként a sertéstenyésztőket és baromfitartókat is érzékenyen érinti. Egyrészt azért, mert a sertés- és baromfiágazatban a takarmányozási költségek az összes költség mintegy 60-70%-át teszik ki. Másrészt Magyarországon mind makroszinten, mind üzemi szinten megbomlott a kapcsolat a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Egy gazdaságon belül a növénytermesztésnek nem mindig érdeke, hogy a piacon drágán értékesíthető gabonaféléket és kukoricát átadja a gyakran veszteségesen termelő állattenyésztésnek. Így a terményárak emelkedése főként azokat az állattenyésztőket érinti negatívan, akik nem vagy csak az állatok takarmányozása végett foglalkoznak növénytermesztéssel" - magyarázta Tresó István a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
A KSH legutóbbi, júniusi adatai szerint a sertésállomány száma már 3 millió alá csökkent. A jelenlegi magas gabonaárak, valamint a júliusi aszályos időjárás miatt a kukoricaállományokban keletkezett károk pedig tovább nehezítik a sertéstartók helyzetét. A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a napokban az állattenyésztési ágazatot segítő javaslatot dolgoz ki a takarmányozási problémák enyhítésére. „Mivel az állattenyésztők a takarmányozás plusz költségeit nem vagy csak részben tudják érvényesíteni a húsfeldolgozók és végső soron a fogyasztók felé, ezért előre láthatóan növekedni fog finanszírozási igényük. Ezt jellemzően önerőből vagy banki forrásból tudják fedezni, de gyakori jelenség a műtrágya, vetőmag és növényvédő szer gyártók által biztosított hosszú fizetési határidő is" - magyarázta Tresó István. „Agrár ügyfeleinknek jellemzően vannak szabad, ki nem használt kereteik, és az is a segítségükre lehet, hogy a szektorra legjellemzőbb megtakarítási formát, a lekötött betétet rugalmasan tudják a termelési ciklushoz igazítani. Ennek ellenére azonban arra számítunk, hogy a következő hónapokban az állattartással is foglalkozó ügyfeleink részéről megnő az érdeklődés a termény, közraktári és a forgóeszköz finanszírozási lehetőségek iránt" - tette hozzá az agrár szakértő.
Ki juthat pénzhez?
Pénzhez jutás szempontjából a legrosszabb helyzetben a mikro- és kisvállalatok vannak. Bár látszólag számos forrás közül kereshetik meg a stratégiájukhoz leginkább illeszkedőt, valójában sokuk már az első rostán kiesik. Már a meggyőző üzleti terv és a saját erő előteremtése is komoly gondot okoz, és persze a tőlük kért biztosítékok sem állnak egykönnyen rendelkezésre. Pedig a pályázati pénzek jelentős adminisztrációval járó elnyeréséhez szükség van saját erőre és biztosítékokra. Továbbra is a hitelek a kkv-k legfontosabb finanszírozási eszközei, szükség esetén a vállalkozások mintegy harmada veszi fontolóra a hitelfelvételt. A K&H által megkérdezett mintegy 700 cégvezető elmondása alapján második helyen a pályázati források, valamint a tulajdonosi kölcsön játszanak jelentős szerepet a kkv-k finanszírozásában. Lízingben a cégek 15 százaléka gondolkodik, a társfinanszírozott hiteleket pedig a vállalkozások 10 százaléka veszi fontolóra. A támogatott hitelkonstrukciókról itt olvashat.
A következő években áttörés várható a mikrovállalatok finanszírozásában Közép-Kelet-Európában: a bankok a stabilizációs időszak után új növekedési lehetőségeket keresnek, ez a vállalkozói kör pedig egyre érettebbé, változatosabbá és érdekesebbé válik a régióban. A pénzintézetek ugyanakkor egyelőre nincsenek megfelelőképp felkészülve erre a feladatra - derül ki az Efma és a Roland Berger Strategy által készített, a KBC támogatásával megvalósult tanulmányból. A kutatás eredményei biztatónak értékelhetők e vállalkozói kör jövőbeli finanszírozását illetően, a helyzet azonban jelenleg a rendelkezésre álló adatok alapján még messze nem ilyen kedvező.
