A kis-és középvállalkozások cégvezetőinek konjunktúra indexe egy éve csökkenő tendenciát mutat a Policy Agenda kutatása szerint. Egyre többen vélik úgy, hogy nagyon nehéz lesz számukra az elkövetkező fél-egy év, de míg mostanáig a válságból való kitörés érdekében inkább a megszorítások kerültek előtérbe, most az egyik lehetséges útként az új források - tőke, hitel - bevonását jelölték meg a cégvezetők.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a kormány tavaly decemberi határozata alapján kidolgozta az MFB Vállalkozásfinanszírozási Programot. A korábbiakhoz képest módosított feltételrendszerű program 450 milliárd forintos keretösszeggel nyílik meg.

A szigorodó áfa-visszatérítési szabályok kedvezőtlenül érintik a vállalkozások pénzügyi helyzetét. Az áfa törvény változásával hetvenöt napot kell várni a visszaigényelt áfa kiutalására. 

A kínai központi vezetés egy felállítandó fejlesztési alappal, a hitelfelvételi lehetőségek kiszélesítésével, valamint az adókedvezmények meghosszabbításával segítene a belföldi kis és közepes vállalatokon (kkv).

Nem elég a szörnyű gazdasági környezet, amely folyamatosan szűkíti a piacot a cégek előtt, a vállalatoknak a belső problémáikkal is szembe kell nézniük. Mindemellett a várakozásaik is mélypontra zuhantak.

Az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe újabb mélypontra zuhant, vagyis tovább csökkent a hazai kkv szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma. A 2011 második és harmadik negyedévi stagnálás után már a negyedik negyedévben jelentősen, majdnem 6 százalékponttal - 42,2 százalékra - esett vissza, majd 2012. I. negyedévben 39,8 százalékra, azaz több mint 2 százalékponttal csökkent az index.

Sokszor hiányosak azok a tervek, amelyeket a magyarországi cégek egy-egy váratlan, vagy az üzletmenetben fennakadást okozó eseményre dolgoznak ki folyamatos működésük fenntartása érdekében - derül ki a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég legfrissebb felméréséből.

Évi 30 ezer európai munkahelyet teremthet az EU új vállalkozás-finanszírozási programja - a COSME és a Horizon 202 - hangzott el az EP ipari-, kutatási- és energiaügyi bizottsága hétfő esti ülésén, ahol Máire Geoghegan-Quinn kutatásért felelős és Antoni Tajani ipari biztos ismertette a következő hétéves költségvetési ciklus kkv-kat érintő programjait.

Nem magyar sajátosság, hogy a vállalkozások nem jutnak forráshoz. A válság hatására az Európai Unió tagországaiban a kis- és középvállalatok éppígy forráshiánnyal küzdenek, ami a szerkezeti problémák mellett tovább nehezíti azt, hogy a gazdaságok talpra álljanak. Az EU mostanában újabb és újabb javaslattal áll elő, amelytől a helyzet javulását várja. Egy új uniós cselekvés terv például az uniós költségvetésből, az Európai Beruházási Bank által nyújtott pénzügyi támogatás növeléséből, és a kockázatitőke-alapok forgalmazására vonatkozó egységes szabályból álló rendeletjavaslatot tartalmaz.

2,5 milliárd eurót hívhatnak le a kis- és középvállalkozások 2014 és 2020 között a versenyképességük fokozása érdekében az Európai Unió programjának köszönhetően. A finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése és a vállalkozói kultúra előmozdítása, az új vállalkozások létrehozását is beleértve – ezek a bizottság szerdán előterjesztett támogatási programjának legfontosabb elemei.

A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése hosszabb ideje, újabban pedig a hitelezési képesség - a tőke- és likviditási helyzet - romlása is okozza, hogy a vállalati szegmensben a bankok által hitelezni kívánt ügyfélkör egyre szűkül. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett legújabb, 2011 októberében lefolytatott hitelezési felmérése azt is megállapítja, hogy a kereskedelmi ingatlan-, valamint a kis- és mikrovállalati hitelezés nem árjellegű feltételei tovább szigorodtak. A vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított a harmadik negyedévben, és az év végéig további szigorítást tervez a hitelezési feltételekben. A bankok azt is jelezték, hogy 2011 utolsó és 2012 első negyedévét lefedő időszakban a lakossági jelzáloghitelek kamatai emelkednek.

Az Új Széchenyi Terv keretében márciustól megújult, és egyszerűbbé vált pályázati rendszert egyre pozitívabban értékelik a kkv-k, derül ki a K&H és a GfK kkv bizalmi index kutatásából.

A vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bankok, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank is úgy látja, kiszáradhat a vállalati hitelezés, bár az okokról megoszlanak a vélemények. A hitelkínálat szűkülése elsősorban a kkv-knak fáj. 

A kkv-kat rosszul érintette a gazdasági válság, sokan még mindig nyögik a következményeit. A Coface szakértői a legkisebbekért aggódnak leginkább. A Policy Agenda – Ipsos kkv konjunktúra index kutatása szerint tőkével lehetne segíteni a szektoron.

A kormány számára az egyik legnagyobb fejtörést okozó kihívás az, hogy hogyan lehet megoldani olyan kis- és középvállalkozói finanszírozási rendszerek működtetését, amelyek kiváltják vagy részlegesen pótolják a banki hitelezést - nyilatkozta Orbán Viktor Brüsszelben a Hír Tv Kontraszt című, vasárnap este sugárzott műsorában.

Másfél millió forint induló tőke, saját vállalkozásukat már sikerre vivő mentorok és inspiáló munkatér várják a kkv-kat egy újabb magvető tőke programban. Aki bekerül, három hónapig fejleszthet, a prototípust pedig egy befektetőkkel zsúfolt teremben mutatják be a résztvevők, hogy még akár aznap újabb körös befektetőket nyerjenek meg vállalkozásnak.

A Magyar Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., az a szervezet, amely az EU strukturális alapokból építkező pénzügyi programok, finanszírozási támogatások kidolgozását és működtetését végzi. De mit is csinál pontosan?

A mindennapok finanszírozási problémáit számos módon próbálják megoldani a kis- és közepes vállalkozások. A nagyobbak számára nyújthat lehetőséget a kötvénykibocsátás. A legkisebbeknek ez nem opció, de közepes cégek számára már van benne lehetőség.

A faktoring természetes ügyfélköre a kkv-k, ezért számos pénzintézet is igyekszik efelé terelni őket. Nem véletlen, hogy azokban az európai országokban, ahol magas a kkv-k aránya, és a gazdaságban betöltött szerepük jelentős, hangsúlyos a faktoring részesedése a vállalati finanszírozásban. A hitel helyett is nyújt alternatívát ugyanis a kisebb cégek finanszírozására.

A statisztikákban az uniós szabálynak megfelelően szegmentálják a vállalkozásokat, de a szolgáltatáscsomagok kialakításánál a helyi sajátosságokat a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük. A nemzetközi besorolás szerinti tízmillió euró éves árbevételű kisvállalat nálunk már inkább a közép- és nagyvállalati kategóriába tartozik. A hazai mikro- és kisvállalkozások ennél sokkal kisebbek, így sajátos kockázatot jelentenek a bankoknak.

A kkv szektort az átlagnál jobban megviselte a válság, hiszen már korábban is az alultőkésítettség volt a jellemző. A pénzintézetek szerint most a piacszerzés ideje van, mivel a hitelezhető kkv-k maradtak talpon. Aki pedig mégsem az, az állami támogatással vagy alternatív források bevonásával juthat pénzhez.