A nemzetközi statisztika szerint Európában a piac öt legfontosabb szereplője Anglia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Németország, amely államok az európai faktoringipar teljesítményének 74 százalékát adták 2009-ben.
Bár ma már itthon is létezik a kis- és középvállalatoknak egy csoportja, amely ismeri és használja ezt a finanszírozási formát, sokan drágának tartják. A válságot követő években pedig úgy tűnik, hogy miközben a faktoringforgalom ismét bővül, a mikrovállalkozások egyre kevésbé tudják használni: míg 2006-ban az ügyfelek közel 40 százaléka ebből a körből került ki, tavaly már a 10 százalékot sem érte el részesedésük a teljes faktoringpiacból. A Faktoring Szövetség szerint ez nagyon sajnálatos, és elsősorban azzal függ össze, hogy ők a legsérülékenyebb szereplői a piacnak, ők esnek ki leghamarabb az üzleti életből, holott a faktoring alkalmas eszköz lenne likviditási gondjaik megoldására.
- Sem a bankok finanszírozási magatartása, sem a válság nincs, és nem volt közvetlen hatással a faktorcégek árazására. Sőt, ami a válságot illeti, 2010-ben a faktoring volt az egyetlen vállalkozásfinanszírozási forma, amelynél nőtt a finanszírozás volumene, miközben a vállalati, különösen a kkv-szektornak történő hitelkihelyezések volumene a bankszektor egészében csökkent - magyarázza Rédei Gabriella, a Magyar Faktoring Szövetség alelnöke. (Vele készült hosszabb interjúnkat itt olvashatja.)
A szövetség információi szerint a faktoring ára nem nőtt az elmúlt években, pedig a faktorcégeket is érzékenyen érintette a különadók bevezetése. Az alelnök úgy látja, a szolgáltatás költsége harmonikusan illeszkedik a vállalt kockázatok és a szolgáltatások színvonalához, és kkv-finanszírozás esetén könnyen összehasonlíthatók a banki rövid lejáratú finanszírozás árával. Mivel azonban a faktoringkonstrukció általában egyedi, azaz vállalkozásra szabott megoldás, általánosságban nehéz megmondani, hogy mennyibe kerül.
- Az ár a vállalt szolgáltatás tartalmának, összetettségének, kockázatának a függvénye. Így például, ha sok kis értékű számlával kell dolgozni, akkor az ár az átlagostól felfelé mozdulhat el, míg ellenkező esetben lefelé - magyarázza a szakember, aki szerint minden olyan cégnek érdemes körüljárnia a faktoringpiacot, amely likviditási gondokkal küzd, ám van állandó piaca, eladható terméke, és a vevőköre pénzügyileg, gazdaságilag egészséges.
A konstrukció több szempontból előnyös. Fedezetek nélkül is igénybe vehető finanszírozást nyújt a hiteleszközöket csak nehezen elérő vállalkozásoknak, miközben a követelések kezelésével, a vevőinformációk szolgáltatásával, a követelések biztosításával a faktoring csökkenti a cégek adminisztrációs terheit, emeli működésük színvonalát, és a piaci biztonságukat is szolgálja. Mindez a bankoknak nem feladatuk.
A faktoring a vállalkozások rövid lejáratú forrásigényeinek tetemes részét fedezheti úgy, hogy a társaságot megóvja a túlzott eladósodástól. A várható bevételhez, illetve növekedéshez harmonikusan igazodó konstrukció biztonságot jelent a vevői kockázatok helyes felmérésében is. Döntő érv lehet a mellette az is, hogy a vevőkövetelés előfinanszírozását nem befolyásolják az elmúlt évek rosszabb mérlegeredményei, sem a leértékelődött hitelfedezetek. Mivel a faktoringgal elérhető likviditás együtt nő a forgalommal anélkül, hogy biztosítéki céllal megterhelné a vállalkozás vagyonát, a cég úgy tudja megoldani a forgóeszköz-finanszírozását, hogy közben nem zárja ki azt sem, hogy fejlesztését bankhitelből finanszírozza. (Egy másik finanszírozási lehetőségről, a kockázati tőke bevonásának pillanatnyi helyzetéről többek között itt olvashat.)
