A bizonytalanság tesz tönkre

Jelentősen csökkent az OTP kis- és középvállalati konjunktúra index 2012. első negyedévében. Ez arra utal, hogy a kkv-k fokozódó bizalmatlansággal és csökkenő gazdasági növekedést feltételezve tekintenek a következő félévben várható gazdasági helyzetre. Ezt különösen a likviditási helyzetük és értékesítési lehetőségeik alakulásával kapcsolatos mélyülő problémák alakulása okozza.

Kép:sxc

2011 második (50,2%) és a harmadik (50,4) negyedéve között összességében kevés változás történt a kis- és középvállalati szektor gazdasági helyzetét és várakozásait kifejező kkv-index értékében, a negyedik negyedévben már érezhetően romlott az index értéke (41,2%) és az idei év első negyedéve (39,8%) folytatta ezt a csökkenő trendet.

A vizsgált vállalatok számára a gazdasági környezet bizonytalansága tűnik a leginkább fenyegetőnek

A kkv-szektor vállalatvezetőinek héttizede (69%), azaz minden 10 cégvezető közül 7 negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél év során. A válaszadók 37százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít (20%). A cégvezetők mindössze 10 százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár (ez tavaly év elején még 34 százalék volt).

Jelentősen romlottak 2011. negyedik negyedévében a cégvezetők saját vállalkozásukkal kapcsolatos prognózisai. 39 százalékuk enyhe negatív változásra számít a következő fél év során vállalata általános gazdálkodási helyzetében, míg további 17 százalékuk erős visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet változatlanságára szűk háromtizedük (28%) számít. Csupán 16 százalékuk bízik abban, hogy jobb lesz cégének helyzete a következő időszakban. (Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint.)

Növekvő beruházás helyett hibernálódás

Romló forrásellátottság, csökkenő finanszírozás iránti kereslet, s összességében a „hitel nélküli működés” (creditless growth) felé sodródás jellemzi a vállalati szektort az MFB-Indikátor legfrissebb, 2011. őszi eredményei alapján. Két éves csúcsra emelkedett azoknak a vállalatoknak az aránya (30,1%), amelyek a folyó költségek fedezését sem tudták saját forrásból biztosítani (2009. derekán 48,2%, azóta 30% alatti volt ezek aránya). 2009. nyara után először süllyedt ismét 50 százalék alá a fejlesztésekhez, bővítésekhez külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek aránya, mivel a vállalatok beruházási aktivitása is visszaesett, s összességében passzív működésre rendezkedett be a magyar vállalati szektor nagyobbik hányada. Mindez határozott fordulatot jelez a 2011. tavaszig tartó, folyamatos élénkülést, növekvő beruházási forrásigényt mutató képhez képest. A súlyosbodó forráshiány ellenére a cégek egyre kisebb része tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban: miközben 2011 tavaszán még a válaszoló vállalatok egyharmada, ősszel már csak egyötöde állította, hogy biztosan felhasznál külső forrást, s 25-ről 20 százalékra csökkent a valószínűleg forrásbevonók aránya is. Mindez a vállalatok egyfajta „hibernálódását”, alacsony aktivitás melletti tartós berendezkedését jelzi.

Romló likviditási helyzet

Új erős versenytársak megjelenésével a következő év során csak a megkérdezettek egynegyede (26%-a) számol, de négyből hárman e tekintetben nyugodtak. A megkérdezett vállalatvezetők többsége, 53 százaléka úgy látja, nem változik cége - egyébként nem megnyugtató - likviditási helyzete a következő hat hónap során. A korábbi negyedévekhez képest egyértelműen pesszimistábbá vált a hangulat.

A belföldön értékesítő vállalatok (a megkérdezettek mintegy kétharmada nem végez külkereskedelmi tevékenységet) vezetőinek 42 százaléka úgy véli, hogy nem változik cége értékesítési helyzete a következő fél évben. A külföldön értékesítő vállalatok ennél optimistábbak, a stabilitás vagy stagnálás jellegű prognózisok meghatározóbbak, 55 százalékos aránnyal. A saját előállítású készlettel rendelkező vállalatok vezetőinek 60 százaléka úgy látja, a következő 6 hónapban nem változik ilyen jellegű készletállományuk.

A válaszadók 45 százaléka jelzi, hogy vállalata kapacitása éppen megfelel a következő fél évben várható kereslet mértékének. A vállalatvezetők 38 százaléka látja úgy, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz. További 12 százalékuk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. Összesen minden második kkv-vezető számít a kereslet csökkenésére a rendelkezésre álló kapacitásokhoz képest!

Ingatag alap

Vállalata gazdálkodási területén a cégek hattizede (61%) számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét. A kis- és középvállalkozások folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét akadályozó tényező közül a legfontosabbnak, a vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Ez megelőzte a még szintén erős visszafogó erővel bíró belföldi kereslethiányt is. Közepes nehézséget jelentő tényezők a tőkehiány, az éleződő verseny és a felesleges adminisztráció, továbbá a beszerzési feltételek rosszabbodása. A vállalatok viszonylag felkészültnek tűnnek a lehetséges pénzügyi problémákra. A vizsgált lehetőségek közül a legtöbb vállalatvezető (46%) a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg egyharmaduk (34%) vállalata hitelt venne fel valamely pénzintézetétől. A termelés visszafogását és a vállalat vagyontárgyainak értékesítését, mint lehetőségeket csak a megkérdezettek 10, illetve 18%-a választotta.

Továbbra sincsen esélye a bővítésnek

A kis- és közepes vállalkozások 73 százalékának nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során - vélekedtek vezetőik. A kis- és közepes méretű vállalkozások egynegyede (25%) tervez technológiai jellegű beruházást vagy fejlesztést a következő egy év során. A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság fogja vissza. A bizonytalan jövő a vállalatvezetők bő egynegyede (27%-a) szerint szinte ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 34 százalék szerint is nagy mértékben korlátozza azt.

A megkérdezettek 87 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt időszakban nőttek a fogyasztói árak, véleményük szerint átlagosan 11,0 százalékkal. A vizsgált vállalatok értékesítési árai legnagyobbrészt, 63 százalékban nem változtak. A kérdezettek 19 százaléka adott számot vállalata árainak - átlagosan 9,4 százalékos - növekedéséről.