Miközben a nyugat-európai országokban a kkv-k többsége a bankok számára hitelképes, addig a hazai kis-és középvállalkozások mindössze ötöde tudja ezt a szintet megütni. A számosságát tekintve abszolút első mikro- és kisvállalkozások hitelei nem nagyon kezelhetők, a méretgazdaságossági problémák miatt túlságosan magas költségek járulnak a hitelekhez, miközben a hitelhez szükséges biztosítékok nehezen teremthetők elő. (A mikrovállalkozások segítéséről szóló tippjeinket itt olvashatja.) A Portfolio.hu Kkv Finanszírozás konferenciáján megszólaló szakértők szerint a válság jótékony hatása az volt, hogy azok a cégek maradtak talpon, amelyek hitelezhetők; őket szólítják meg azok a bankok, amelyek akvizíciós céljaik elérése érdekében minél kedvezőbb feltételeket nyújtanak. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a válság alatt kiszorultak a piacról, vagy nem hitelképesek, az államilag támogatott programok adhatnak segítséget, legalább a rövid lejáratú finanszírozhatóságuk fenntartása érdekében.
A válság alatt a bankszektor vállalati hitelállománya jelentősen csökkent, a bankszektor a gazdasági környezet drasztikus romlása miatt nem tudott mit tenni, mint visszafogni a hitelezési aktivitást. A bankok számára a kockázatok annyira megnövekedtek, hogy már nem tudták vállalni a beruházások finanszírozását, sőt sok esetben a kkv-k helyzetének romlása azt eredményezte, hogy a cégek hitelképessége is megkérdőjeleződött. A bankok többsége azzal szembesült, hogy a forrásköltségek megemelkedtek, a kockázatok emelkedése miatt a szereplők csak nagyobb spread mellett folytatták a hitelezési tevékenységüket. Sokan a gazdasági környezet hatására arra kényszerültek, hogy a vállalati portfóliójukat újragondolják, és a meglévő állomány konszolidációját végezzék el, mintsem új ügyfeleket szerezzenek. Ugyanakkor, a kkv szektort az átlagnál jobban megviselte a válság, hiszen már korábban is az alultőkésítettség volt rá jellemző.
Vannak aktív bankok a piacon
Danka Szilvia, a Citibank Nyugat-Magyarország kis-és középvállalati üzletág régióvezetője szerint attól függetlenül, hogy a bankszektor számára összességében kihívásokkal teli lesz a következő időszak, hiszen a hazai és nemzetközi kedvezőtlen folyamatok a hitelkínálat korlátaira hívják fel a figyelmet, még vannak olyan bankok, amelyek fő prioritásként kezelik a kkv szektort, és hajlandók akvizíciós céljaik elérése érdekében minél kedvezőbb feltételeket adni. A hitelek árazása a verseny hatására már nem tud jelentősen csökkenni, azonban a banki szolgáltatások terén még lehet újdonságot mutatni. A pénzintézetek egyetértettek abban, hogy a piacszerzésre megfelelő most az idő, a már banki kapcsolatokkal rendelkező cégek közül sokan bizonytalanok, egy kedvezőbb ajánlattal pedig meg lehet őket mozdítani, főleg ha a rivális bank inkább a fő tevékenységére akar koncentrálni, és ki akarja tisztítani a portfólióját. Számos bank aktivizálódott a kkv szektorban, ami a válságot túlélő vállalati ügyfelek malmára hajtja a vizet.
Soltész Gábor Gergő, az FHB Bank Vállalati Igazgatóságának vezetője szerint azon cégeknek, amelyek a válság alatt kiszorultak a piacról, vagy éppen már azelőtt sem bizonyultak hitelképesnek, számukra esetleg államilag támogatott programok adhatnak segítséget, legalább a rövid lejáratú finanszírozhatóságuk fenntartása érdekében. Az igazi áttörést viszont az jelenthetné, ha a beruházási, fejlesztési aktivitás beindulna, hiszen ezzel lehetne versenyképesebbé tenni a cégeket, azonban erre még várni kell, a gazdasági kilátások ugyanis még mindig bizonytalanok.
A kkv-k más forrásokban is reménykedhetnek
Siba Ignác, Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának főigazgatója elmondta, az Új Széchenyi Terv az állami és Európai Uniós források hatékonyabb felhasználását tűzte ki célul, többek között olyan stratégiai célokat felállítva, mint a vállalkozásfejlesztés, vagy éppen tudomány-innováció. (2012-től többletpontot kaphatnak majd azok a cégek, amelyek alkalmazzák az Európai Bizottság által is támogatott IMP3rove Nemzetközi Innovációs Menedzsment módszert.) Az EU-tól 2007-2013 között összességében közel 800 milliárd forintos támogatásra vagyunk jogosultak, a kezdeti gyermekbetegségeket kiheverte a pályázati rendszer, azonban a pozitív hatásokat nem sikerült maradéktalanul kihasználni, döntő mértékben a 2008-ban kitört válság miatt. Ez felülírt sok projektet, a kkv-k jellemzően visszafogták a beruházási aktivitásukat, és sokkal inkább arra koncentráltak, hogy képesek legyenek a recesszió okozta zord körülményeknek megfelelni. Ezért indult el újra a Széchenyi Kártya, amelyhez hitelgarancia intézmények fedezete társul az állami kamattámogatás mellé. A konstrukció nagyon népszerű a bankok és az ügyfelek körében is, a hitel-kihelyezések szépen emelkednek, a bankok hitelezési aktivitása ilyen formában emelhető legalább, ha azt piaci oldalról nem lehetett biztosítani. A Széchenyi Kártya Program emellett kibővült a Széchenyi Forgóeszköz Programmal, a Széchenyi Beruházási Hitellel és a Széchenyi Önerő Hitelprogrammal.
Számos újdonság fedezhető fel viszont ezen felül, példaként lehet hozni a kombinált mikrohitelt, amely vegyesen biztosít vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő támogatást. Ezen felül még a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és az MFB Bank refinanszírozott hitelei is elérhetőek, amelyek szintén a kkv szektor fejlesztéseihez kívánnak hozzájárulni.
Garamvölgyi Balázs, az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a jövőben a visszatérítendő támogatások arányának emelkedésére lehet számítani, az átmenet azonban fokozatos lesz, hogy az ne okozzon nagyon felfordulást a piacon.
Alternatív források
A banki hitelezési források korlátai miatt az alternatív finanszírozási források is felértékelődnek, így a kockázati tőke befektetések. (Hogy még honnan juthat pénzhez egy kisvállalat, arról itt olvashat.) Többek között ide tartozik az MV Zrt. pályázatán nyertes 8 alapkezelő, amelyek vegyes magán és Eu-s forrásokból felálló alapokat indítottak el, és innovatív, gyors növekedés előtt álló cégekbe fektetnek be, amelyek a kkv szektor húzóerői is lehetnek. Mivel vannak olyan stratégiailag fontos szektorok, amelyek nem feltétlenül lennének finanszírozhatók a piaci alapú kockázati tőkebefektetők számára a magas hozamelvárás miatt, ezért jött létre a Széchenyi Tőkealap-kezelő, amely hagyományos iparágakban működő, de kedvező növekedési potenciállal rendelkező cégeknek forrásokat és szolgáltatásokat biztosít. A 14 milliárd forintos forrást közel 150 cég élvezheti a következő években, amihez közel 40 milliárd forint társul, ha a piaci tőkealap kezelőket is hozzávesszük.
