A beszámolók alapján világossá vált, hogy a 2014-től kezdődő következő hétéves költségvetés elsősorban az EU új, COSME elnevezésű kkv-k keretprogram – ez 2,5 milliárd euróval támogatja közvetlenül a kicsiket–, és a Horizon 2020 névre keresztelt 8. kutatási keretprogram keretében összesen kb. 20 milliárd eurós forrást biztosít Európa a 23 millió kisvállalkozásának. Herczog Edit, EP képvislelő különösen örömtelinek nevezte, hogy a korábbi 50 milliárd euró helyett a következő hét évben 80 milliárd jut a kutatási programra, ezzel jelentősen javítva az európai innovatív vállalkozások nemzetközi versenyképességét. Egyúttal ez azt is jelenti - tette hozzá a képviselő - hogy az innovatív szemléletű kkv-k nyerhetik a legtöbbet a programokból. (Az Új Széchenyi Terv kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál is 2012-től többletpontot kaphatnak majd azok a cégek, amelyek alkalmazzák az Európai Bizottság által is támogatott IMP3rove Nemzetközi Innovációs Menedzsment módszert, amely kimutatja a kis- és középvállalkozások innovációs képességét.)

2011 közepéig 175 ezer munkahely teremtéséért és megőrzéséért feleltek az EU versenyképességi programjai, miközben 7,2 milliárd eurós támogatást nyújtottak bankgaranciák és beruházási tőke formájában. A tervek szerint a 2013-as zárásra 35 milliárd eurónyi támogatást helyeznek ki, és közel 380 ezer munkahely biztonságát teremtik meg a most futó programok.

Az új, 2,5 milliárd eurós vállalkozásfejlesztési program célja a pénzügyi eszközök elérhetőbbé tétele, a vállalkozói kultúra fejlesztése, és a vállalkozások nemzetközi piacra jutásának támogatása. Herczog ez utóbbit nevezte az egyik legfontosabb képességnek, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a jelenleg még a határokon alig-alig átlépő kicsik is részesüljenek a közel 50 milliós európai piac előnyeiből. A brüsszeli bizottság ezért olyan koherens és hatékony uniós stratégia kialakításán dolgozik, amely támogatást nyújt a kkv-knak a nemzetközi piacokon.

A tervek szerint a COSME évente 39 ezer vállalkozást ér el, 900 új üzleti termék bevezetésében segít, így évi közel 30 ezer munkahely teremtésében és megőrzésében lesz érintett.

Barroso, a bizottság elnöke szerint az unió történetében először az uniót valóban egységes egészéként kezelő, „integrációs” büdzsé született, Janusz Lewandowski, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős biztos pedig úgy fogalmazott: kiadási oldalon evolúciós, a bevételek szerkezetében revolúciós a változás.

Brüsszel pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a 27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékát javasolja, ami összegszerűen a hét évre 1025 milliárd eurót jelent. A tényleges kifizetések a GNI 1 százalékát 972,2 milliárd eurót érik el. Kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra költene többet az unió a jövőben. Miután a következő hét éves költségvetési keretösszeg legfeljebb a becsült inflációval növekedne 2013-hoz képest, a felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadásokat reálértéken valamelyest csökkenteni kell.
– Nem az a lényeg, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre, hanem az, hogy végül annak mekkora része hasznosul – érvelt a bizottság elnöke.