A nemzetközi és hazai gazdasági környezet turbulenciái mellett a belső kihívások is nehezítették a társaságok életét 2011-ben. A külső okok között a piac szűkülését, a gazdasági visszaesést, az adó- és jogszabályi környezet változásait és követésének nehézségeit, míg a belső okok közül a vállalaton belüli kihívások kezelését, a költségek szigorúbb kontrollját, meghúzását emelték ki a hazai cégek - derül ki az RSM DTM legfrisebb felméréséből.
A vállatok mindegyike említett legalább egy, a vállalat működésén kívül álló problémát. A külső, piaci problémák közül a leggyakrabban a vevői kör beszűkülésében, a korábbi megrendelés állomány visszaesésében testesült meg a társaságok érintettsége (közel 50 százalék), ezzel párhuzamosan észlelték a konkurencia erősödését, illetve meg kellett küzdeniük a beszállítóikkal is. Ugyanekkor belülről pedig erősödött a bevételnövelés igényéből fakadó, új ügyfelek megszerzésére irányuló nyomás. Ennek kivitelezhetősége azonban egyre nehezebbnek bizonyult.
Fotó: PP archív
A nemzetközi és a hazai gazdaság állapotának jelenlegi helyzete egyértelműen problémákat vetett fel, emellett a forint árfolyamváltozásának hektikussága kiemelten hátrányosan érintette a társaságokat, aminek kezelése nagyrészt a cég bevételi vagy költségoldali devizakitettségén múlt. „A devizaárfolyamokból keletkező árfolyamveszteség ugyan a társasági adóban bizonyos feltételek teljesítése esetén érvényesíthető volt, ezen keresztül lehetőség van a társasági adóelőlegek mérséklésére is, e megoldás ugyanakkor pontos adótervezést igényelt" - emeli ki Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója. „E technika mindenképpen hatékonynak tekinthető, hiszen cash-flow oldalról jelentős könnyebbséget tudott jelenteni a vállalati adós számára." (Íme egy módszer, amivel csökkenthető a társasági adó.)
Belső gondok
A vállalatok kétharmada - részben a gazdasági környezet problémáira visszavezethető - belső kihívásokkal is szembesült. A társaságok esetében a tőkehelyzet stabilizálása, a cégcsoportba tartozó társaságok struktúrájának, aktivitásának újragondolása és kiegyensúlyozása jelentett megoldandó feladatot, ezek tették ki e problémák felét. Hasonló súllyal jelent meg a belső, főként adminisztrációs változások kezelése és a munkaerő menedzsmentje.
A béreket érintő 2011. évi jogszabályváltozások, illetve az év végén elfogadott további módosítások ez utóbbi, kifeszített helyzetet tovább nehezítik majd. Míg a munkavállalók számára az adójóváírás kivezetése miatti nettóbér-csökkenés okoz problémát, addig a munkáltatók számára a minimálbér erőteljes növelésének forrásait lesz nehéz kigazdálkodni. Ez a dinamikusan bővülő társaságok számára nem okoz gondot, azonban a kiélezett helyzetben lévő társaságok drasztikus lépésekre kényszerülhetnek. Az elvárt béremelés szabályainak való megfelelés választásra kötelezi a cégeket, hiszen azt mindenképpen mérlegelniük kell, részt kívánnak-e venni állami tendereken, vagy a közszféra valamely területének beszállítójaként, illetve végig kell gondolniuk azt is, hogy kívánnak-e európai uniós támogatásokra pályázni a közeljövőben, mert ha igen, akkor módosítaniuk kell bérezési politikájukat. (Hogy számítandó az elvárt bér?)
Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki december végén Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük. Számolni kell azzal is, hogy a költségvetés csak 2012-ben és valószínűleg 2013-ban teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy a minimálbér 18 százalékos emeléséből az öt százalék feletti részt leírják a szociális adóból, 2014-től ez a 13 százalékos többletteher „benne marad a rendszerben", azaz hosszabb távon is rontja a versenyképességet - fogalmazott Rolek Ferenc.
Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése 93 ezer illetve 108 ezer forintra is komoly nehézséget okoz a tagvállalatok számára, hiszen ez 14-18 százalékos emelést jelen, mondta Rolek Ferenc, ismertetve az MGYOSZ felmérését. Különösen azokban az ágazatokban, például a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat. Ami a bérkompenzációt illeti, a kormány közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra: a vállalkozások járulék-jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az 5 százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - mondta az alelnök. Példaként említette: a 18 százalékos minimálbér-emelésből 5 százalék jut a vállalkozásra, 13 a költségvetésre, mégpedig úgy, hogy ez utóbbit már nem kell befizetni a tb-kasszának.
Azóta a kormány bejelentette, hogy vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben; a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből.
A hazai jogszabályi és különösen az adószabályozási környezet változékonyságát már az elmúlt év viszonylatában is kiemelték a cégvezetők. Részben ennek is köszönhetően kiemelt kérdéssé vált az adóhatóság megkereséseinek, ellenőrzésének való megfelelés potenciálisan problematikus volta is, ami a jogkövető vállalatok esetében is felvetett kérdéseket.
Pesszimizmus az úr
A hazai kkv-k várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index, 18 pontos csökkenést követően -44 pontra süllyedt januárban, ami a válság kezdete óta mért legalacsonyabb érték. Ezzel a hazai vállalkozások bizalma - a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva - gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken. „A pesszimista várakozások főként a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a banki hitelkamatok várt változására vonatkoznak, miközben minimális javulás tapasztalható az európai uniós pályázati források elérhetőségének megítélését illetően" - mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A legutóbbi felmérés alkalmával több indexelem is csökkent, legnagyobb mértékben a gazdaságpolitika és a közterhek változására vonatkozó részindexek, miközben továbbra is a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások a legpesszimistábbak (- 82 pont). 2011 negyedik negyedévében csupán az EU-s pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.
A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magába foglalja a kormányzat elmúlt 3 hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt, a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő 1 évben. Jelenleg a vezetők csupán 4 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik legnegatívabban, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.
Ezzel párhuzamosan jelentősen - történelmi mélypontra - csökkent az OTP kis- és középvállalati konjunktúra index 2012. első negyedévében. Ez arra utal, hogy a kkv-k fokozódó bizalmatlansággal és csökkenő gazdasági növekedést feltételezve tekintenek a következő félévben várható gazdasági helyzetre. Ezt különösen a likviditási helyzetük és értékesítési lehetőségeik alakulásával kapcsolatos mélyülő problémák alakulása okozza. 2011 második (50,2%) és a harmadik (50,4) negyedéve között összességében kevés változás történt a kis- és középvállalati szektor gazdasági helyzetét és várakozásait kifejező kkv-index értékében, a negyedik negyedévben már érezhetően romlott az index értéke (41,2%) és az idei év első negyedéve (39,8%) folytatta ezt a csökkenő trendet.
A kkv-szektor vállalatvezetőinek héttizede (69%), azaz minden 10 cégvezető közül 7 negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél év során. A válaszadók 37százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít (20%). A cégvezetők mindössze 10 százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár (ez tavaly év elején még 34 százalék volt).
Jelentősen romlottak 2011. negyedik negyedévében a cégvezetők saját vállalkozásukkal kapcsolatos prognózisai. 39 százalékuk enyhe negatív változásra számít a következő fél év során vállalata általános gazdálkodási helyzetében, míg további 17 százalékuk erős visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet változatlanságára szűk háromtizedük (28%) számít. Csupán 16 százalékuk bízik abban, hogy jobb lesz cégének helyzete a következő időszakban.
