Kevésbé bíznak a kkv-k az ország gazdasági fellendülésében, mint három hónappal ezelőtt, derül ki a Policy Agenda OTP kkv konjunktúra indexből. A negyedévente publikált felmérés szerint a szektor szereplői nem látják a kitörési pontokat. Ma az egyik legnagyobb probléma a forráshiány: a megkérdezett cégek több mint felének lenne szüksége hitelre. (Gyorsabb és megalapozottabb hitelbírálati folyamat és az adósságspirál elkerülése várható a 2012 tavaszától bevezetendő pozitív adóslistától, a jó adósok pedig kedvezőbb megítélésre számíthatnak.)

Mára egyértelművé vált, hogy a kkv-k felélték a saját tőkéjüket, végrehajtották a lehetséges megszorításokat, és mivel a piacok továbbra is stagnálnak, a fejlődésük – vagy a túlélésük – a hitelek és az uniós pályázatok függvénye, mutat rá a cégvezetők jövőbe vetett bizalmát kifejező index, amely értéke a fél évvel korábbi állapothoz képest 8 százalékponttal csökkent. A vállalkozások megfelelő működését legnagyobb mértékben a gazdasági környezet bizonytalansága és a belföldi kereslethiány akadályozza. A vállalkozások 77 százaléka számot be arról, hogy kisebb-nagyobb mértékben a tőkehiány korlátozza a tevékenységüket.

A 700 cégvezető megkérdezésével készült OTP kkv konjunktúra index 2012 első negyedéves eredménye rávilágít arra is, hogy a cégek 53 százaléka szerint a vállalkozás amúgy sem megnyugtató likviditási helyzete a következő hat hónap során sem fog változni, 37 százalékuk pedig arra számít, hogy tovább romlik.

A negatív hangulat ellenére keresik a hitelt

Ennek ellenére a megkérdezett vállalkozások 54 százalék válaszolta azt, hogy valamilyen külső pénzforrásra lenne szüksége. Ezeknek a vállalkozásoknak a közel négyötöde úgy érzi, hogy képes lenne megtermelni az igényelt hitelösszeget, és csak 18 százalékuk válaszolta azt, hogy a piaci körülmények nem teszik lehetővé a törlesztés kitermelését. Szerintük a jelenlegi gazdasági környezet nem alkalmas fejlesztések megvalósítására. (A kkv-knak arra is oda kell figyelniük, hogy melyik bankot választják, mert  a költségekben akár hétszeres eltérést is tapasztalhatunk.)

Azok a vállalkozások, amelyek jelezték, hogy szükségük lenne valamilyen hitelszolgáltatásra a legnagyobb részt, 44 százalékban 25 millió forint feletti összeget igényelnének. További 23 százalékuknak 15-25 millió forint közötti összegre lenne szüksége, míg 22 százaléknak 5-15 millió forintra. Csak az érintett vállalkozások 11 százaléka mondta, hogy 5 millió forintnál kisebb banki segítség is elegendő lenne számára.

Azok közül, akik úgy érzik, hogy biztonságosan tudják vállalni a hitelt, minden harmadik megkérdezett cégvezető arra hivatkozott, hogy a hitelből beruházást hajtanának végre, amely révén nőnének a vállalkozás bevételei. Minden negyedik potenciális hiteligénylő vállalatnál számítanak arra, hogy a hitel segítségével rendeznék napi likviditási problémáikat, és ezáltal egyensúlyba hozhatnák működésüket, ami lehetővé tenné a törlesztés plusz költségének kitermelését is.

Az érintettek cégek 14 százaléka a friss forrást piacbővítésre használná, míg 9 százalékuk új munkahelyek létrehozására, és így a cég termelésének növelésére.

Újból beruháznának a cégek

A megkérdezett vállalatok relatív többsége, 44 százaléka nem vesz igénybe hitelt vagy más, finanszírozással összefüggő pénzügyi szolgáltatást bankjától. A kkv-k bő egyharmadának, 35 százalékának van folyószámla-hitele, amivel ez a hitelfajta minden más vizsgált terméknél általánosabb, vagy keresettebb és a cégek még további 6 százaléka jelezte, hogy szüksége lenne ilyen hitelre. (A bankok kifejezetten marketing célú hitelt nem kínálnak sem a kisebb, sem a nagyobb cégek számára.)

Viszonylag nagy arányban vesznek még igénybe a kis- és középvállalatok forgóeszköz-hitelt (17 százalék) és beruházás-finanszírozást (15 százalék) is. Ezzel szemben a projekt-finanszírozást igénybe vevő vállalkozások aránya lényegesen kisebb (5 százalék).

Ha nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a további igényeket is figyelembe vesszük, akkor némileg megváltozik az összkép. Csaknem ugyanannyi (16 százalék) kkv-vezető jelezte, hogy szüksége lenne forgóeszköz-hitelre, mint amennyi arról számolt be, hogy vállalkozásának már van ilyen hitele.
Úgy tűnik a válságban háttérbe szorult beruházási hiteleknek is lassanként lesz piacuk. A mintában résztvevő cégek 19 százaléka mondta azt, hogy számára szükséges lenne erre a célra szolgáló banki forrás. Még nagyobb az eltérés a jelenlegi és a kívánatos helyzet között a projekt-finanszírozás igénybevételében: háromszor annyi vállalkozás (14 százalék) szeretné igénybe venni ezt a banki szolgáltatást, mint amennyi jelenleg teszi.

Banki válasz

Csonka Tibor, az OTP Bank mikro- és kisvállalati igazgatóságának vezetője a kutatási tapasztalatokat értékelve kiemelte: a tőkehiány rövidtávon orvosolható tényező. A szakember szerint a vállalkozások által megjelölt hitelcélok is jól mutatják, hogy a nemzetgazdaságnak az adhat lendületet, ha a vállalkozásoknak megfelelő hitelkínált áll a rendelkezésükre. (A pénzintézetek szerint most a piacszerzés ideje van, mivel a hitelezhető kkv-k maradtak talpon.)

- Az OTP Bank akar és tud forrást biztosítani a kkv-knak, ahogyan ezt a Széchenyi 50 hitelprogram sikere is tükrözi. Miközben a piac zsugorodott, 2011-ben a bank 5 százalékkal több hitelt folyósított a kisvállalkozásoknak, mint az azt megelőző évben – hangsúlyozta Csonka Tibor. A Széchenyi 50 program 2011 őszén indult, és 2011 végéig több mint hatmilliárd forint összegben kötöttek hitelszerződést. Ez 835 vállalat számára jelentett forrást, átlagosan 7-15 millió forintos hitelnagyságban.

Az OTP Bank munkatársa újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az a vállalat hitelezhető, amelyiknek nem negatív a saját tőkéje, az elmúlt két évből legalább egyet pozitív eredménnyel zárt valamint nincs köztartozása sem felmondott hitele.