hirdetés

Nem a lakosság fizeti majd a bankok hibáit

A válság hatására a kormányoknak korábban soha nem látott mértékben kellett közpénzekből tőkét juttatniuk a bankoknak, illetve garanciákat vállalniuk: 2008 októbere és 2011 októbere között az Európai Bizottság 4 500 milliárd euró, azaz az uniós GDP 37 százalékának megfelelő értékű állami támogatást hagyott jóvá pénzügyi intézmények számára. Így ugyan sikerült elkerülni a bankok tömeges csődjét és a gazdasági zavarokat, de az alapvető problémák nem oldódtak meg. A bizalom a szektorban továbbra is hiányzik, és a hitelezés sem indult újra. Ráadásul a romló államháztartási pozíciók terhe is az adófizetőkre hárul.
hirdetés

 


Michael Barnier belső piacért és
szolgáltatásokért felelős biztos
Kép:EU

A pénzügyi válság rávilágított: az állami szervek nincsenek megfelelően felkészülve arra, hogy globális piacokon működő, gyenge lábakon álló bankokat kezeljenek. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az állampolgárok és a vállalkozások számára létfontosságú pénzügyi szolgáltatások fenntartása érdekében hozott intézkedések csak részben voltak sikeresek. Ezért most a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozóan új javaslatokkal állt elő a bizottság. Kérdés, hogy az újabb beavatkozás nem fogja-e még jobban visszafogni a pénzintézetek hitelezési kedvét. (Az MNB adatai szerint már eddig is befagyott a hitelezés, csak a kamatok emelkednek. Elemzésünk szerint sok vállalkozás számára nem is valós finanszírozási lehetőség a banki hitel.)

Nem hiteleznek, mert nincs miből

Miközben a válság következményeképpen az európai bankok hatalmas pénzeket vesztettek, a tőkeképzési követelmény jelentősen szigorodott. Ma tartalékot kell helyezni akár a legcsekélyebb mértékig is kockázatosnak tűnő ügylet mögé, ráadásul az új szabályozók büntetik a bankok saját számlára folytatott kereskedelmi tevékenységét, mint például a kötvény és részvényvásárlást, illetve a derivatív ügyleteket.

Több tőkére van szükségük a pénzintézeteknek tehát akkor, amikor tőkéhez csak nehezen és drágán jutnak. A bankok értéke ugyanis jelentősen lecsökkent, többek között éppen az állami beavatkozásoknak köszönhetően. Ma a tőkeköltség 15 százalék körül van, azaz ha valaki befektet egy bankba, az évi 15 százalékot akar keresni euróban. Ez a duplája a válság előttinek, vagyis ugyanakkora nagyságú tőkeemeléshez előfordulhat, hogy kétszer annyi részvényt kell egy banknak kibocsátania napjainkban. A hígulás a bankok zuhanó árában ölt testet: 2008-at megelőzően egy jobb európai bank a könyvi érték 1,7-2-szeresét érte, ma a piac még a könyvi értéket sem fizeti ki.
– Negatívan hatottak a pénzintézetek értékére az állami segítségnyújtások is, ráadásul ebben az esetben a menedzsment mozgástere is szűkült a szokásos üzletmenethez képest. Több bank a kiterjedt és régóta építgetett biztosítási üzletág értékesítésével igyekezett tőkéhez jutni, ugyanakkor a nyereséges üzletág értékesítése a jövőbeli bevételek feláldozását is jelenti – válaszolta Simonyi Tamás, a KPMG pénzügyi tanácsadás igazgatója a Piac&Profit kérdésére.

Tovább szűkülnek a jogok

A harmonizált szanálási eszközökre és hatáskörökre, valamint a tagállami szinten, illetve a több tagállamban tevékenykedő bankok számára előzetesen elkészített szanálási tervekre vonatkozó bizottsági javaslat tovább szűkíti a részvényesek és a hitelezők jogait, ami újfent nem segíti a pénzpiacok élénkülését. A bizottság viszont úgy látja: ezt a pénzügyi stabilitás és a betétesek és adófizetők védelmének elsőrendű szükséglete indokolja.

A bizottsági javaslat tovább szűkíti a részvényesek és a hitelezők jogait, ami nem segíti a pénzpiacok élénkülését

A jogok korlátozását ugyanakkor biztosítékok övezik, amelyek kizárják a szanálási eszközökkel való visszaélés lehetőségét. A szabályozási keret alapjául azok az intézkedések szolgálnak, amelyeket az egyes tagállamok a saját szanálási rendszerük javítására tettek a közelmúltban.

A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben a hatóságok rendelkezésére álljanak azok az eszközök, amelyekkel érdemben felléphetnek még a problémák felmerülése előtt, vagy a folyamat korai szakaszában, ha szükséges. Másrészről arra az esetre, ha egy bank pénzügyi helyzete helyrehozhatatlanul megrendül, a javaslat garantálja, hogy kritikus funkciói úgy legyenek megmenthetők, hogy a csődbe ment bank átszervezésének és szanálásának költségeit a pénzintézet tulajdonosai és hitelezői viseljék, ne pedig az adófizetők.


José Manuel Barroso
Kép:EU

Barroso elnök a következőket nyilatkozta: „Az EU teljes mértékben teljesíti a G20-ak keretében tett kötelezettségvállalásait. Két héttel a Los Cabosban megrendezésre kerülő csúcs előtt a bizottság olyan javaslatot terjeszt elő, amelynek segítségével az adófizetőket és gazdaságainkat meg tudjuk óvni a jövőbeni esetleges bankcsődök hatásaitól. Ez a javaslat alapvető lépést jelent az EU-n belüli bankunió felé, és felelősségteljesebbé teszi a bankszektort. Egymástól független gazdaságaink megerősítése és további integrációja érdekében végzett munkánk során hozzájárul a jövőbeli stabilitáshoz és az EU-ba vetett bizalom erősödéséhez.” (Barroso és Angela Merkel között igen nagy az egyetértés az európai bankunió létrejöttének szükségességében.)

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „A pénzügyi válság nagyon sokba került az adófizetőknek. Megfelelő eszközöket kell adnunk az állami hatóságok kezébe ahhoz, hogy kezelni tudják a jövő bankválságait. Máskülönben újfent az állampolgárokra marad majd a számla kifizetése, miközben a kimentett bankok a korábbiak szerint folytathatják tevékenységüket, tudván azt, hogy úgyis újból kimentik majd őket.”

Nemzeti hatóságok közötti együttműködés
Az uniós bankok és a több tagállamban tevékenykedő csoportok kezelése érdekében a szabályozási keret a felkészülés, beavatkozás és szanálás minden szakaszában javítja a nemzeti hatóságok közötti együttműködést. A csoportszintű szanálási hatóság vezetésével és az Európai Bankhatóság (EBH) részvételével szanálási kollégiumok jönnek létre. Az EBH elősegíti a közös fellépéseket és szükség esetén kötelező erővel bíró közvetítőként jár el. Ez teremti meg a több tagállamban tevékenykedő szereplők egyre inkább integrált uniós szintű felügyeletét, amelynek további lehetőségeit az európai felügyelet felülvizsgálatának keretében az elkövetkező évek folyamán kell feltárni.

A szanálás finanszírozása

A szanálási eszközök működtetése bizonyos összegű finanszírozást igényel. Amennyiben például a hatóságok hídbankot hoznak létre, annak működtetéséhez tőkére vagy rövid lejáratú kölcsönre lesz szükség. Amennyiben piaci finanszírozás nem elérhető, és a szanálási intézkedések állami finanszírozását elkerülendő, a szanálási alapok nyújtanak majd finanszírozást. Ezen alapok a bankoktól gyűjtenek majd a bankok kötelezettségeihez és kockázati profiljukhoz igazodó hozzájárulásokat. Az alapoknak 10 év alatt kell elegendő, a fedezett betétek 1 százalékának megfelelő kapacitást kiépíteniük.

A szanálási alapok kizárólag rendezett szerkezetátalakítás és szanálás támogatásának céljára használhatók fel, bankok kimentésére nem. Az egyes tagállami szanálási alapok együttműködnének egymással, például a több tagállamban tevékenykedő bankok szanálásának finanszírozásában. A források optimális hasznosítása érdekében a szanálási irányelv számol a 27 betétbiztosítási rendszerben már most is rendelkezésre álló forrásokkal. A betétbiztosítási rendszerek – a szanálási alapok mellett – a lakossági betétesek védelméhez fognak finanszírozást biztosítani. A maximális szinergia érdekében a tagállamok akár össze is vonhatják majd a betétbiztosítási rendszerüket a szanálási alappal, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a szükséges garanciák arra, hogy csőd esetén a rendszer képes lesz kártalanítani a betéteseket.

hirdetés

Véleményvezér

Szenzáció, egy fideszes megdicsérte Hadházy Ákost

Szenzáció, egy fideszes megdicsérte Hadházy Ákost

Az uniós pénzből épített fideszes lombkorona nélküli lombkoronasétány még a kormánypártiakat is összezavarta.
A kormány különadói berobbantották a kínai kisboltok forgalmát

A kormány különadói berobbantották a kínai kisboltok forgalmát

A Magyarországon dolgozó kínai kiskereskedők boldogan dörzsöhetik a tenyerüket.
Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Az ukrajnai háború ott tart, hogy minden oldal mindent elővesz a hadi spájzból, ami még működik.
Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo