Nem a lakosság fizeti majd a bankok hibáit

A válság hatására a kormányoknak korábban soha nem látott mértékben kellett közpénzekből tőkét juttatniuk a bankoknak, illetve garanciákat vállalniuk: 2008 októbere és 2011 októbere között az Európai Bizottság 4 500 milliárd euró, azaz az uniós GDP 37 százalékának megfelelő értékű állami támogatást hagyott jóvá pénzügyi intézmények számára. Így ugyan sikerült elkerülni a bankok tömeges csődjét és a gazdasági zavarokat, de az alapvető problémák nem oldódtak meg. A bizalom a szektorban továbbra is hiányzik, és a hitelezés sem indult újra. Ráadásul a romló államháztartási pozíciók terhe is az adófizetőkre hárul.

Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!

2024. október 31. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 


Michael Barnier belső piacért és
szolgáltatásokért felelős biztos
Kép:EU

A pénzügyi válság rávilágított: az állami szervek nincsenek megfelelően felkészülve arra, hogy globális piacokon működő, gyenge lábakon álló bankokat kezeljenek. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az állampolgárok és a vállalkozások számára létfontosságú pénzügyi szolgáltatások fenntartása érdekében hozott intézkedések csak részben voltak sikeresek. Ezért most a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozóan új javaslatokkal állt elő a bizottság. Kérdés, hogy az újabb beavatkozás nem fogja-e még jobban visszafogni a pénzintézetek hitelezési kedvét. (Az MNB adatai szerint már eddig is befagyott a hitelezés, csak a kamatok emelkednek. Elemzésünk szerint sok vállalkozás számára nem is valós finanszírozási lehetőség a banki hitel.)

Nem hiteleznek, mert nincs miből

Miközben a válság következményeképpen az európai bankok hatalmas pénzeket vesztettek, a tőkeképzési követelmény jelentősen szigorodott. Ma tartalékot kell helyezni akár a legcsekélyebb mértékig is kockázatosnak tűnő ügylet mögé, ráadásul az új szabályozók büntetik a bankok saját számlára folytatott kereskedelmi tevékenységét, mint például a kötvény és részvényvásárlást, illetve a derivatív ügyleteket.

Több tőkére van szükségük a pénzintézeteknek tehát akkor, amikor tőkéhez csak nehezen és drágán jutnak. A bankok értéke ugyanis jelentősen lecsökkent, többek között éppen az állami beavatkozásoknak köszönhetően. Ma a tőkeköltség 15 százalék körül van, azaz ha valaki befektet egy bankba, az évi 15 százalékot akar keresni euróban. Ez a duplája a válság előttinek, vagyis ugyanakkora nagyságú tőkeemeléshez előfordulhat, hogy kétszer annyi részvényt kell egy banknak kibocsátania napjainkban. A hígulás a bankok zuhanó árában ölt testet: 2008-at megelőzően egy jobb európai bank a könyvi érték 1,7-2-szeresét érte, ma a piac még a könyvi értéket sem fizeti ki.
– Negatívan hatottak a pénzintézetek értékére az állami segítségnyújtások is, ráadásul ebben az esetben a menedzsment mozgástere is szűkült a szokásos üzletmenethez képest. Több bank a kiterjedt és régóta építgetett biztosítási üzletág értékesítésével igyekezett tőkéhez jutni, ugyanakkor a nyereséges üzletág értékesítése a jövőbeli bevételek feláldozását is jelenti – válaszolta Simonyi Tamás, a KPMG pénzügyi tanácsadás igazgatója a Piac&Profit kérdésére.

Tovább szűkülnek a jogok

A harmonizált szanálási eszközökre és hatáskörökre, valamint a tagállami szinten, illetve a több tagállamban tevékenykedő bankok számára előzetesen elkészített szanálási tervekre vonatkozó bizottsági javaslat tovább szűkíti a részvényesek és a hitelezők jogait, ami újfent nem segíti a pénzpiacok élénkülését. A bizottság viszont úgy látja: ezt a pénzügyi stabilitás és a betétesek és adófizetők védelmének elsőrendű szükséglete indokolja.

A bizottsági javaslat tovább szűkíti a részvényesek és a hitelezők jogait, ami nem segíti a pénzpiacok élénkülését

A jogok korlátozását ugyanakkor biztosítékok övezik, amelyek kizárják a szanálási eszközökkel való visszaélés lehetőségét. A szabályozási keret alapjául azok az intézkedések szolgálnak, amelyeket az egyes tagállamok a saját szanálási rendszerük javítására tettek a közelmúltban.

A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben a hatóságok rendelkezésére álljanak azok az eszközök, amelyekkel érdemben felléphetnek még a problémák felmerülése előtt, vagy a folyamat korai szakaszában, ha szükséges. Másrészről arra az esetre, ha egy bank pénzügyi helyzete helyrehozhatatlanul megrendül, a javaslat garantálja, hogy kritikus funkciói úgy legyenek megmenthetők, hogy a csődbe ment bank átszervezésének és szanálásának költségeit a pénzintézet tulajdonosai és hitelezői viseljék, ne pedig az adófizetők.


José Manuel Barroso
Kép:EU

Barroso elnök a következőket nyilatkozta: „Az EU teljes mértékben teljesíti a G20-ak keretében tett kötelezettségvállalásait. Két héttel a Los Cabosban megrendezésre kerülő csúcs előtt a bizottság olyan javaslatot terjeszt elő, amelynek segítségével az adófizetőket és gazdaságainkat meg tudjuk óvni a jövőbeni esetleges bankcsődök hatásaitól. Ez a javaslat alapvető lépést jelent az EU-n belüli bankunió felé, és felelősségteljesebbé teszi a bankszektort. Egymástól független gazdaságaink megerősítése és további integrációja érdekében végzett munkánk során hozzájárul a jövőbeli stabilitáshoz és az EU-ba vetett bizalom erősödéséhez.” (Barroso és Angela Merkel között igen nagy az egyetértés az európai bankunió létrejöttének szükségességében.)

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „A pénzügyi válság nagyon sokba került az adófizetőknek. Megfelelő eszközöket kell adnunk az állami hatóságok kezébe ahhoz, hogy kezelni tudják a jövő bankválságait. Máskülönben újfent az állampolgárokra marad majd a számla kifizetése, miközben a kimentett bankok a korábbiak szerint folytathatják tevékenységüket, tudván azt, hogy úgyis újból kimentik majd őket.”

Nemzeti hatóságok közötti együttműködés
Az uniós bankok és a több tagállamban tevékenykedő csoportok kezelése érdekében a szabályozási keret a felkészülés, beavatkozás és szanálás minden szakaszában javítja a nemzeti hatóságok közötti együttműködést. A csoportszintű szanálási hatóság vezetésével és az Európai Bankhatóság (EBH) részvételével szanálási kollégiumok jönnek létre. Az EBH elősegíti a közös fellépéseket és szükség esetén kötelező erővel bíró közvetítőként jár el. Ez teremti meg a több tagállamban tevékenykedő szereplők egyre inkább integrált uniós szintű felügyeletét, amelynek további lehetőségeit az európai felügyelet felülvizsgálatának keretében az elkövetkező évek folyamán kell feltárni.

A szanálás finanszírozása

A szanálási eszközök működtetése bizonyos összegű finanszírozást igényel. Amennyiben például a hatóságok hídbankot hoznak létre, annak működtetéséhez tőkére vagy rövid lejáratú kölcsönre lesz szükség. Amennyiben piaci finanszírozás nem elérhető, és a szanálási intézkedések állami finanszírozását elkerülendő, a szanálási alapok nyújtanak majd finanszírozást. Ezen alapok a bankoktól gyűjtenek majd a bankok kötelezettségeihez és kockázati profiljukhoz igazodó hozzájárulásokat. Az alapoknak 10 év alatt kell elegendő, a fedezett betétek 1 százalékának megfelelő kapacitást kiépíteniük.

A szanálási alapok kizárólag rendezett szerkezetátalakítás és szanálás támogatásának céljára használhatók fel, bankok kimentésére nem. Az egyes tagállami szanálási alapok együttműködnének egymással, például a több tagállamban tevékenykedő bankok szanálásának finanszírozásában. A források optimális hasznosítása érdekében a szanálási irányelv számol a 27 betétbiztosítási rendszerben már most is rendelkezésre álló forrásokkal. A betétbiztosítási rendszerek – a szanálási alapok mellett – a lakossági betétesek védelméhez fognak finanszírozást biztosítani. A maximális szinergia érdekében a tagállamok akár össze is vonhatják majd a betétbiztosítási rendszerüket a szanálási alappal, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a szükséges garanciák arra, hogy csőd esetén a rendszer képes lesz kártalanítani a betéteseket.

Véleményvezér

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.
Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére

Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére 

Nagyon vonzóak az ingyenes étkezések.
Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén

Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén 

Mindenhol szabad a véleménynyilvánítás, vagy csak a Facebookon?
Argentínában beszántják az adóhivatalt

Argentínában beszántják az adóhivatalt 

Nem Orbán Viktort követik.
Összeomlott a kubai gazdaság

Összeomlott a kubai gazdaság 

Fidel Castro öröksége a csőd.
Kitalálja, a Lehel Csarnokban vagy New Yorkban olcsóbb a gyümölcs?

Kitalálja, a Lehel Csarnokban vagy New Yorkban olcsóbb a gyümölcs? 

Megéri gyümölcsért is Amerikába menni. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo