A vállalkozások adminisztrációs terheinek a 25 százalékos csökkentését ígérte az Európai Unió a 2007-ben indított uniós cselekvési program részeként 2012-ig. A magyar kormány pedig a Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő programjában oldalakon keresztül sorolja a teendőket. (A vállalkozásokat érintő 2012-es adóváltozásokról itt olvashat.)
A súlyosbodó terhek mellett folyamatos problémát okoznak a vállalkozásoknak a késedelmes fizetések is, amelyek közül az állami megrendelések sem jelentenek kivételt. Az egészségügyi kormányzat a múlt héten egy körlevélben fordult a vállalkozásokhoz, azt kérve, hogy ne kelljen késedelmei kamatot fizetniük, illetve a megrendelések után elmaradt összegeket részletekben fizethessék ki. A Magyar Közbeszerzési Társaság tapasztalatai szerint is egyre gyakrabban csúszik az állami megrendelések kifizetése, ami miatt a pénzre váró cégeknek sok esetben költséges áthidaló finanszírozási forrást kell igénybe venniük. Ez ellentétben áll a kormányprogrammal, amely a rövid távú feladatok közé sorolta a fizetési határidők kilencvenről harminc napra való leszorítását.
Heltai László az LMP szóvivője saját információikra hivatkozva azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy a februári járulékfizetés óta, amikor csak ezek a terhek havi 16 ezer forinttal emelkedtek, sok vállalkozás azon gondolkozik, hogy visszaadja az engedélyét. Baranya megyében január és február folyamán Pécsett 689, Komlón kétszáz, Mohácson 120, Szigetváron pedig 75 egyéni vállalkozó már vissza is adta az igazolványát. A szóvivő szerint tízezres nagyságrendben lehetnek azok, akik gondolkoznak vállalkozási tevékenységük beszüntetésén. A párt felszólítja a kormányt, hogy sürgősen készítsen egy olyan akciótervet, amelyik biztosítja, hogy a következő fél évben radikálisan lecsökkennek a kis- és középvállalkozók felé fennálló adósságai, amelyek elérhetik a tízmilliárdos nagyságrendet is. Egyúttal érthetetlennek nevezte, hogy miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már öt nap késedelem után is inkasszózhat, a kormányzat csak hat-nyolc hónap után akar fizetni.
Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke a Piac&Profit kérdésére azt válaszolta, hogy a hazai kkv-k problémái egészen a rendszerváltásig nyúlnak vissza. A kör elvesztette az akkor meglévő helyzeti előnyét és mára a jövedelemtermelő képességük jelentősen lecsökkent. A szerkezetváltás igénye valamint a forráshiány arra késztette a mindenkori kormányokat, hogy kedvező környezetet teremtsen a külföldi működőtőkének, miközben a hazai cégeket folyamatosan türelemre intették, mondván, ha a gazdasági növekedés megindul, számukra is megnyílnak a lehetőségek. Ma viszont a hazai kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képessége mindössze egytizede az EU 15-ök átlagának, az adminisztrációs terheik pedig a háromszorosát érik el. Az adminisztrációs kiadások a hazai GDP 10 százalékára rúgnak. Vadász György úgy véli, a folyamatosan fennálló forráshiány, valamint a hazai kkv-knak egyáltalán nem kedvező adórendszer egyaránt negatívan érinti a versenyszférában foglalkoztatottak 72 százalékának munkát adó kört.
- Amit az LMP felvet, évek óta szorgalmazzuk. A megvalósítás várat magára, de a kormányzat részéről érezhető a jobbítási szándék és vannak részeredmények is. Az adminisztrációs terhek csökkentésének 480 milliárdos valamint 180 milliárdos csomagját a Magyar Iparszövetség üdvözli. Ez komoly eredmény. A 2011-es adójogszabályok és az abból eredő bérkompenzációs kötelezettség viszont nem a kkv-k terheinek minimalizálása irányába hatnak - mutat rá a szakember, aki szerint a magyar foglakoztatási szerkezet érezhetően nem fog javulni mindaddig, amíg a kkv-k nem kerülnek jobb helyzetbe.
A szövetség ügyvezető elnöke úgy véli: a kormányprogram része, hogy ezt a kört helyzetbe hozza, de a szándék végrehajtása lassú.
