A program keretében az Eximbank újabb egy évre írt alá refinanszírozási hitelkeret-szerződéseket kilenc kereskedelmi bankkal: Budapest Bank, CIB, Commerzbank, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen Bank, Takarékbank, UniCredit. Az Eximbank által tavaly kidolgozott, s az eddigi tapasztalatok alapján az idén továbbfejlesztett fix kamatozású, középlejáratú (2-5 éves) euróhitel-konstrukció 2013. március 31-ig vehető igénybe a partner kereskedelmi bankokon keresztül.
Az exportőrök forgóeszköz-finanszírozását tartós, több évre kiszámítható feltételekkel biztosító lehetőséggel a hazai kkv szektor a régiós versenytársaik számára elérhetőhöz hasonló, nemzetközileg is versenyképes árazású forráshoz jut - áll a közleményben. E hitelkonstrukció keretében már a bevezetés évében mintegy 60 hazai kis- és közepes vállalat jutott összesen közel 20 milliárd forint forráshoz az ország 15 megyéjében és a fővárosban. Ezen belül a teljes összeg mintegy egyharmada a hátrányos helyzetű megyékbe jutott el. E cégek közvetlenül összesen 8200 főt foglalkoztatnak.
Az Eximbank első negyedéves tapasztalatai szerint jelentősen megnőtt az igény és a kihasználtság ezen keretmegállapodásokon belül. Várhatóan az elmúlt egy évben folyósított hitelek összegének legalább a kétszerese juthat el 2013. március 31-ig a hazai kkv-khoz e konstrukció keretében.
Minden ötödik cég venne fel hitelt
„A hazai kkv-k számára elérhető finanszírozási lehetőségek közül továbbra is a banki hitelek a legfontosabbak, minden más forrást megelőzve. Tőkehiány esetén a vállalkozások mintegy harmada gondolkodik a hazai pénzügyi szektor által nyújtott hitelben, és minden ötödik vállalkozás terveiben szerepel idén vállalati hitel felvétele" - közölte áprilisban Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
Habár a válság hatására az elmúlt három évben kétségtelenül szűkült a vállalkozásoknak nyújtott hitelállomány, továbbra is a hazai bankok által biztosított források a kkv-k legfontosabb finanszírozási eszközei, szükség esetén a vállalkozások mintegy harmada veszi fontolóra a hitelfelvételt. A K&H által akkor megkérdezett mintegy 700 cégvezető elmondása alapján ezt követően a pályázati források, valamint a tulajdonosi kölcsön játszanak jelentős szerepet a kkv-k finanszírozása szempontjából. Lízingben a cégek 15 százaléka gondolkodik, a társfinanszírozott hiteleket pedig a vállalkozások 10 százaléka veszi fontolóra finanszírozási lehetőségként. (A kínai központi vezetés egy 15 milliárd jüanos (531 milliárd forint) fejlesztési alappal, a hitelfelvételi lehetőségek kiszélesítésével, valamint az adókedvezmények meghosszabbításával segítene a belföldi kis és közepes vállalatokon.)
Hitelből élő lakosság
A magyarok közel háromnegyede vett már fel valaha hitelt és minden második magyar jelenleg is tartozik valamelyik pénzintézetnek - derült ki a Cofidis Hitel Monitor adataiból. Ugyan nem jelentősen, de folyamatosan nő azoknak a száma is, akik azért vesznek fel személyi hitelt, hogy meg tudjanak élni hó végén. A megkérdezett 18-69 éves lakosok 49 százaléka fedezni tudja ugyan a szükségleteit, de így a hónap végére fel is élik a jövedelmüket. Az alapvető dolgok megvásárlására a válaszadók 16 százalékának egyáltalán nem futja a fizetéséből, míg 31 százalék megengedhet magának egy-két extra kiadást, de félretenni nem tudnak. Mindössze 5 százalék azoknak az aránya, akik könnyedén ki tudnak jönni a havi jövedelmükből és még megtakarítani is tudnak.
A legelterjedtebb hiteltípus továbbra is a lakáshitel: az emberek 37 százaléka vett már fel valaha lakáshitelt és minden ötödik magyar most is rendelkezik ilyen hitellel. Ugyancsak népszerűek az áruhitelek: ilyen konstrukciót a lakosság 35 százaléka vett már fel, jelenleg a magyarok 9 százaléka törleszt áruhitelt. Ennek értéke tavaly átlagosan 129 ezer forint volt, a többség azonban inkább kisebb összegért vásárolt hitelre. Legnagyobb arányban az elektronikai cikkekre vesznek fel hitelt, amit általában a férfiak részesítenek előnyben.
