A júliusban zárult negyedévben a bankok harmada szigorított jegybank friss felmérése szerint a vállalati hitelfeltételeken a nagy- és közepes vállalatok, illetve a kis- és mikrovállalatoknál egyaránt. Ez az arány meghaladja az előző negyedévben tapasztalt mértéket.
A szigorítások az ár és nem ár jellegű feltételekben egyaránt megmutatkoztak. A minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de érintették a hitel és hitelkeret nyújtásáért felszámított díjakat és az adatszolgáltatási követelményeket is.
A következő félévben a vállalati hitelfeltételek további szigorodása várható a bankok válaszai alapján. Miként azt Fábián Gergely, az MNB Pénzügyi stabilitás szakterület elemzője a felmérés ismertetésekor kiemelte ugyanakkor, ennek oka már nem elsősorban a hitelezési képesség hiánya, hanem a hitelezési hajlandóság kedvezőtlen irányú változása. Ennek magyarázataként a szakember elmondta, hogy a korábban jellemző pénzkiáramlás érdemben csökkent, miközben a gazdasági kilátások, illetve jövőbeni várakozások számottevően romlottak. A hitelfeltételek szigorodását ennek alapján elsősorban a gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal magyarázták a válaszadók.
Forrás: MNB
A bankok által észlelt hitelkeresletet tekintve folytatódott a már több negyedév óta megfigyelhető tendencia, amely szerint a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekszik, a hosszú lejáratú termékek iránti érdeklődés pedig csökken. Ez a mostani felmérésben az előző negyedévhez képest a bankok 30 százalékánál volt megfigyelhető. Előre tekintve - a második félévben várható tendenciákat illetően - a bankok 22 százaléka számít a rövid lejáratú hitelkereslet további növekedésére, míg a hosszú lejáratú hitelek terén a válaszadók nem várnak változást a második negyedévhez képest.
Ez - figyelembe véve a hiteltárgyalások, illetve a beruházások megvalósulásának időigényét - kedvezőtlen hatással lehet a gazdasági folyamatok alakulására - emelte ki Fábián Gergely.
A vállalati szegmensben a magyarországi folyamatokhoz hasonlóan az eurozónában is tovább szigorodtak a hitelezési feltételek 2012 második negyedévében. Az előző felméréshez hasonlóan a hitelezési képességnek már marginális szerepe volt a további szigorításokban, azokhoz döntően a hajlandósági tényezők járultak hozzá. A régióban a vállalati hitelfeltételeknél Csehországban szigorodtak, míg Lengyelországban enyhültek a hitelezési feltételek.
Csehországban a magyar vállalati hitelezéshez hasonlóan elsősorban a kedvezőtlen iparági, illetve általános gazdasági kilátások járultak hozzá a szigorításhoz, míg a lengyel bankok válaszai alapján elsősorban a javuló tőkehelyzetnek és a fokozódó versenynek volt tulajdonítható az enyhítés.
