Az idei év egyik fő témája a kkv-k finanszírozása azon vállalkozók számára, akik ki akarják terjeszteni vállalkozásukat és új piacokra kívánnak belépni. Az Európai Bizottság döntése nem meglepő, hiszen az unió területén az új munkahelyek 85 százalékát a kkv-k hozzák létre. Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kiscégekre eső 67 százalékos arányt. A 2002 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban. A kis- és középvállalkozások kategóriájában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója. Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.
Itthon, mint az egy novemberi konferencián elhangzott, a hazai munkahelyek mindössze harminc százalékát teremtik a kkv-k. Talán ezért is döntött úgy a kormányzat, hogy 10 milliárd forintnyi hazai forrásból 5300-5500 új, a kiscégek által létrehozott munkahelyet teremt. (Itthon az állami tartozások is nehezítik a helyzetet.) 
Tavaly is rekordösszeget kaptak
Az EU nem idén kezdte a támogatások növelését a kkv-k irányába, hiszen már tavaly minden eddigit felülmúló összegű finanszírozást kaptak Európai Beruházási Banktól (EBB). Az adatok szerint a bankcsoport 2011-ben 13 milliárd euró támogatást nyújtott, amelyet több mint 120 ezer szektorban osztottak szét. Tavaly összességében az EBB 61 milliárd euró összegben írt alá szerződést új hitelekre csaknem 70 országban. Ebből 54 milliárd eurót fordítottak Európai Unión belüli, 7 milliárd eurót pedig az unión kívüli projektek céljára. Az EU-n kívüli országokba kihelyezett hitelek felét az EU-csatlakozás előtt álló országok kapták. (A kínai központi vezetés egy felállítandó fejlesztési alappal, a hitelfelvételi lehetőségek kiszélesítésével, valamint az adókedvezmények meghosszabbításával segítene a belföldi kkv-kat. A vezetés erre a célra egy 15 milliárd jüanos (531 milliárd forint) fejlesztési alapot hoz létre.)
Magyarország 1 milliárd 399 millió euróhoz jutott 2011-ben az Európai Beruházási Banktól. A 2007 elejétől 2011 végéig tartó, öt éves időszakban összesen 7 milliárd 772 millió euró volt a Magyarországnak megítélt EBB-támogatás. A tavalyi, 1,4 milliárd euróból 300-300 milliót tett ki az uniós strukturális alapokból történő kiemelt beruházások, illetve a vidékfejlesztési program társfinanszírozása. A bankok, illetve kkv-k által megvalósított kis- és közepes méretű projektek finanszírozására 490 millió jutott.
Öt kategória, országos, majd nemzetközi verseny
A mostani megmérettetésen öt kategóriában mérhetik össze erejüket az öreg kontinens kkv-i: Vállalkozói szellem támogatása, Befektetés a szakértelembe, Az üzleti környezet fejlesztése, A vállalkozások nemzetközi működésének támogatása, Felelős és felelősségteljes vállalkozás. A verseny két lépcsőből áll, a jelentkezőknek először nemzeti szinten kell megküzdeniük, majd ezt követően minden ország két jelöltet választhat ki, akiket 2012. július 16-ig nevez az európai szintű versenybe.
Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke, így kommentálta a díj elindítását: „Az Európai Vállalkozás Díjra minden évben azokat a legsikeresebb vállalkozásokat jelölik egész Európából, amelyek a vállalkozói szféra és a közösségek számára is egyaránt előnyös helyzetet teremtenek. Gyarapítanunk kell ezeket a kézzelfogható sikertörténeteket, Európát pedig vállalkozásorientáltabbá és vállalkozásbarátabbá kell formálnunk." Mindez elengedhetetlen a munkahelyteremtéshez és az európai gazdaság helyreállításához.
A jelentkezéssel kapcsolatos bővebb információkért (angol nyelven) ide kattintson!
