Az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó pályázati pénzek felhasználását koordináló „szupercsapat" felállítását javasolta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által szervezett EU-Akadémia második szemeszterének első rendezvényén. Essősy az EU kohéziós politikáját elemző szakmai beszélgetésen kiemelte, hogy mintegy 5500 milliárd forintot hívhat le Magyarország a következő 3,5 év során az Európai Unió Strukturális Alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából. Ugyanakkor a jelenlegi pályázati rendszeren keresztül a határidő lejártáig - az ügyintézés utóbbi hónapokban megvalósult, látványos felpörgetése ellenére - ennek az összegnek alig 50-70 százaléka kerülhet kifizetésre. Rámutatott, hogy az átlagosan évi 1500 milliárd forintos támogatás a hazai GDP 6 százalékát teszi ki évente, s gyakorlatilag a pozitív gazdasági változások beindításának kizárólagos forrása.
A MAPI vezérigazgatója ezért egy „Szupercsapat" felállítását javasolta. Ez egy olyan, erős felhatalmazásokkal bíró csoport lenne, amely pozíciójánál fogva nem befolyásolható, s egyetlen motivációja, hogy eljuttassa a nemzetgazdaság számára a lehető legnagyobb megtérülést garantáló helyre az uniós forrásokat. „Elsődleges a pénz hatékony felhasználása. Könnyű belátni, hogy például egy kisvárosban, ahol két pékség működik, nincs érdemi gazdaságfejlesztési hozadéka annak, ha az egyik sütöde uniós fejlesztési forráshoz jut, hiszen attól még nem fogy majd jelentősen több kenyér és nem létesülnek új munkahelyek - legfeljebb valamivel jobb minőségű lesz az áru, a tönkrement sütöde dolgozóit pedig átveszi a támogatott cég. Ez az »uniós beruházás« legfeljebb helyi átrendeződést eredményez, de értékelhető gazdaságfejlesztést nem. (A jelenleg elérhető uniós forrásokról, a pályázati rendszerről, a pályázók kötelezettségeiről, valamint az aktuális részletekről szól a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. májusban újrainduló konferenciasorozata.)
A munkaadók szerint elsősorban olyan projektek számára érdemes uniós forrásokat biztosítani, amelyek hosszú távon is fennmaradó munkahelyek létrejöttével járnak, szemben például a rövidtávú keresletnövelésre, illetve a kifejezetten hosszú távú, indirekt megtérülésre építő infrastrukturális beruházásokkal. Az EU-támogatások átgondolt átcsoportosításának érdekében az MGYOSZ célszerűnek tartja egy munkabizottság felállítását, ahova a munkaadói érdekképviseletek is meghívást nyernek. Almási Attila a Brüsszel Center pályázati tanácsadó központ vezető szakértője jó tanácsként azt hangsúlyozza, minden esetben egy reális igényből kell kiindulnia a pályázó cégeknek, vagyis kell, hogy legyen egy céljuk, amit meg akarnak valósítani, valamint tudniuk kel, hogy a megvalósítás után milyen konkrét eredményeket szeretnének elérni. Azok a vállalkozások, amelyek idáig eljutnak, sokkal reálisabban tervezhetik a támogatás megszerzését, hiszen egy működőképes projekthez kereshetnek pályázati kiírást. (A tanácsok részletesebben itt olvashatók.)
A cél valójában az, hogy egy-egy projekt minőségi, akár regionális szinten is érzékelhető ugráshoz segítse hozzá a kedvezményezettet. Ezért tartom fontosnak, az Új Széchenyi Terv napokban megjelenő beszállítói programját, amely uniós forrással támogatja, hogy a hazai vállalkozások nemzetközi színvonalú szolgáltatásokkal, importhelyettesítő termékekkel a ma is biztos piacot jelentő, multinacionális cégek beszállítóivá válhassanak" - magyarázza Essősy. A szakember külön is felhívta a figyelmet „a vállalkozói középréteg" fejlesztésének szükségességére, hiszen míg Spanyolországban a hozzáadott értéket gyártó középvállalkozások a teljes vállalati paletta 20 százalékát teszik ki, addig Magyarországon alig pár százan vannak, százalékos arányuk pedig elhanyagolható.
„A rendelkezésre álló összegek felhasználásához az intézményrendszer minden operatív pontján azonosulni kell a szolgáltatói szereppel" - mutatott rá a MAPI vezérigazgatója. „A MAG Zrt.-nél már érzékelhető az ügyfélközpontú attitűdváltás, de más intézményeknél még gyakran ellenségként tekintenek a pályázókra. A szolgáltatói mentalitás erősítése sokat segíthetne abban, hogy a kedvezményezettek megfelelő pályázatokat tudjanak beadni. Ha erre megvan a lehetőségük, már csak minél több, a beszállítói programhoz hasonló, jól célzott pályázatra van szükség" - tette hozzá Essősy Zsombor. (A vállalkozások jelentős része még mindig valamiféle úri huncutságként tekint az uniós pályázatokra.)
