Jelenleg Magyarországon a vállalati hitelállomány megközelítőleg az egy évvel ezelőtti szinten van, és a növekedési kilátások miatt rövidtávon nem várható a hitelkereslet jelentős fokozódása. A vállatok számára a hitelhez jutást nagyban segítheti, ha a hitelbírálatnál figyelembe veendő pénzügyi és üzleti szempontokkal maguk a cégek is tisztában vannak.

A kormány által tervezett intézkedések - a bankadó mértékének fenntartása, a tranzakciós illeték felemelése - tervszinten képesek lehetnek hozni a várt bevételt, a Magyar Bankszövetség szerint azonban ellentétes gazdasági hatásuk sokkal komolyabb lehet a várt eredménynél. A szakmai szövetség álláspontja alapján a vállalatok működéséhez szükséges forgóeszköz-hitelezés is veszélybe kerülhet, ha a Parlament elfogadja az intézkedéseket.

Már évi 2 százalékos energiaár-emelkedés esetén megéri hitelből felújítani a lakást, ha nagyobb lesz az áremelkedés, akkor pedig már jelentősebb haszonhoz juthat a tulajdonos.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indít a budapesti bankközi kamatláb, a Bubor meghatározásával kapcsolatban; a vizsgálat néhány hónapot vehet igénybe Binder Istvánnak az intézmény szóvivőjének a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elhangzott nyilatkozata szerint.

Forrás van. A külső finanszírozás elérésének feltételei egyszerűen felvázolhatók. Teljesíteni ezeket… Nos, ez már bonyolultabb.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében az UniCredit Bank válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében a Raiffeisen válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében az OTP válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részébenaz az MKB válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében a K&H válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében az FHB válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 hazai bankot kérdezett a témában. Cikksorozatunk e részében az Erste Bank válaszait adjuk közre.

A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalkozások hitelezésére. A Piac&Profit 9 bankot kérdezett meg a témában. Cikksorozatunk e részében a Budapest Bank válaszait adjuk közre.

Eredményesen működő, kivitelezhető tervekkel rendelkező vállalkozás finanszírozására van elérhető banki forrás. A legnagyobb hazai hitelintézetek nyitottak a mikro- és kisvállalatok hitelezésére is, a feltételeket pedig folyamatosan közelítik e gazdálkodói kör igényeihez. A hitel ára azonban egyelőre szinte megfizethetetlen.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) hétfői rendezvényén résztvevő szakemberek szerint az IMF/EU-hitelmegállapodás mielőbbi megkötésére és az állami garanciarendszer erősítésére lenne szükség a hitelezés fellendítéséhez. 300 fölötti eurótól nem kell félni.

Tovább szigorodtak a vállalati hitelfeltételek 2012 második negyedévében, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss hitelezési felmérése szerint a tendencia az esztendő második felében is folytatódni fog. A jegybank szakemberei a felmérés eredményeinek ismertetésekor kiemelték, hogy a második negyedévben lelassult a külföldi források kiáramlása, így már nem a bankok gyenge hitelezési képessége, hanem a kedvezőtlen makrogazdasági környezettel magyarázható alacsony hitelezési hajlandóság a szigorítás fő oka.

A kormány, határozatban kezességet vállalhat akár magánszemély, akár vállalkozás tartozására, az erről szóló rendelet módosításával a kormány könnyítette a bank adóssal szembeni kötelezettségeit - a módosítás a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, és szerdától hatályos.

A vállalati hitelpiacon az idén nem várható javulás. A szűk források, az emelkedő hitelköltségek újabb megpróbáltatásokat jelenthetnek a válság korábbi hullámait túlélő, forráshiányos vállalkozások számára. A finanszírozás területén is szemléletváltásra van szükség.

Bár továbbra is jelentősen elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért értéktől, 2012 júniusában emelkedett a GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke az első negyedévhez képest. A hitelfelvételi kedv némiképp az eddigieknél is alábbhagyott.

A vállalatok finanszírozásában továbbra is előkelő helyet foglal el a bankhitel, ám a gazdasági válság kitörése óta eltelt három év során jelentősen zsugorodott azon vállalkozások köre, melyek e finanszírozási formát terveznék igénybe venni. A banki és pályázati finanszírozással szemben a tulajdonosi kölcsön és tőkeemelés szerepe ugyanakkor erősödik - derül ki a GfK Hungária Corporate Banking Monitor felméréséből.

Az európai vállalati számlák értékének közel egyharmadát késve egyenlítik ki, 6 százalékuk legalább 60 napja lejárt, míg 3 százalékukat sohasem fizetik ki - derül ki az Atradius Hitelbiztosító 13 nyugat- és dél-európai ország, valamint Törökország vállalati fizetési szokásait áttekintő legfrissebb tanulmányából. Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint a helyzet Görögországban a legrosszabb, ahol a 90 napon túli tartozások aránya megközelíti a 20 százalékot.

Tavaly általában véve kielégítőek maradtak a kínai vállalatok fizetési szokásai, a szállítói hitelek igénybevételének ugrásszerű emelkedése közepette. Mindez annak ellenére következett be, hogy lassult a gazdasági aktivitás, miután beszűntették az ösztönzőket, szigorították a monetáris politikát és mérséklődött a külföldi kereslet is.

Az ország fele tartozik valamilyen pénzintézetnek, a lakosságnak mindössze a 23 százaléka nem vett fel sosem hitelt. A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb felméréséből az is kiderül, hogy a kisebb kölcsönök iránti bizalom növekszik, ugyanakkor sokan azt sem tudják, mekkora hitelre vettek fel pénzt.

Idén tovább nő a szállítói hitelezés szerepe a hazai cégek likviditásának fenntartásában, ez pedig a fizetési kockázatok és a beszállítói láncok kitettségének növekedését okozza. 

A lakosság oldaláról a bizalom hiánya, a munkanélküliség és a magasabb hitelkamatok, a pénzintézetek oldaláról pedig a szigorúbb törvényi szabályozás valamint a forráshiány nehezíti a lakáshitelezési piac élénkülését.

A jegybank fedezett forrásnyújtási és jelzálogkötvény-vásárlási programja erősítheti a hitelezést, de az aktivitás élénküléséhez a keresleti oldal bővülése is szükséges. A jelzálogpiac intézményi szerkezeti liberalizálásának nem láthatók az előnyei, a társadalmi költség viszont a piac prudenciális biztonságának lazulása volna a PSZÁF értékelése szerint.

A kis-és középvállalkozások cégvezetőinek konjunktúra indexe egy éve csökkenő tendenciát mutat a Policy Agenda kutatása szerint. Egyre többen vélik úgy, hogy nagyon nehéz lesz számukra az elkövetkező fél-egy év, de míg mostanáig a válságból való kitörés érdekében inkább a megszorítások kerültek előtérbe, most az egyik lehetséges útként az új források - tőke, hitel - bevonását jelölték meg a cégvezetők.

2011-ben két olyan negyedév volt, amikor csökkent a betéti kártyák száma, éves szinten azonban 2 százalékos volt a növekedés. A hitelkártya üzletágon azonban még mindig érződik a válság hatása: ebben a szegmensben tavaly is 12 százalékos volt a visszaesés. Közben egyre újabb innovatív fizetési megoldások jelennek meg a piacon.

Az alacsony teljes hiteldíj mutató (thm) az egyik legfontosabb elvárás a hitelfelvétel során, ám a magyarok negyede nincs tisztában a fogalom jelentésével - derül ki a COFIDIS Hitel Monitor felméréséből.

Az IMF-fel szembemenő argentin, „belarussz”, vagy a török út veszélyeiről és az orosz befektetők lehetséges megjelenéséről beszél Charles Robertson a Concorde Alapblogon. Az interjúban a feltörekvő piacokra szakosodott legnagyobb befektetési bank, a Renaissance Capital fő stratégája kifejti, hogy az IMF megállapodás előfeltétele annak is, hogy Moszkva és orosz cégek beszálljanak Magyarország finanszírozásába. Ha azonban folytatódik az EU és az IMF elvárásaival ellentétes magyar politika, az egész közép-európai térség destabilizálódhat.

Gyorsabb és megalapozottabb hitelbírálati folyamat és az adósságspirál elkerülése várható a 2012 tavaszától bevezetendő pozitív adóslistától, a jó adósok pedig kedvezőbb megítélésre számíthatnak.

A kormány minden észrevételt kész megfontolni, ha az az eredeti szándékát nem változtatja meg - mondta csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, aki azt is kijelentette: „Készek vagyunk, ahogy eddig is tettük, teljes mértékben tiszteletben tartani a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét." Kifejtette: egy olyan „elővigyázatossági készenléti hitel" elfogadható Magyarország számára, amely rögzíti, hogy van benne elővigyázatossági elem.

Ma érkezik Budapestre a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttsége. Az IMF magyar misszióvezetője, Christoph Rosenberg az Európai Bizottság képviselőivel közösen december 13. és 16. között megbeszéléseket folytat, és tájékozódik a költségvetéssel kapcsolatos fejleményekről.

Visszafogottabban készülődik az idei karácsonyra a lakosság - derül ki a Budapest Bank megbízásából készült kutatásból. Az ajándékozásra szánt összeg átlagosan 3 ezer forinttal csökkent a tavalyi évhez képest: a megkérdezettek összesen mintegy 45 ezer forintot szánnak szeretteikre az idén, egy személy meglepetésére kb. 6 ezer forintot költve. 

A kormány csütörtök délutáni bejelentése szerint ismét megállapodást köt Magyarország az IMF-fel. Az IMF csütörtök este  kiadott közleménye szerint a jelenleg Budapesten tartózkodó IMF-küldöttség nem folytat hiteltárgyalásokat.

A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése hosszabb ideje, újabban pedig a hitelezési képesség - a tőke- és likviditási helyzet - romlása is okozza, hogy a vállalati szegmensben a bankok által hitelezni kívánt ügyfélkör egyre szűkül. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett legújabb, 2011 októberében lefolytatott hitelezési felmérése azt is megállapítja, hogy a kereskedelmi ingatlan-, valamint a kis- és mikrovállalati hitelezés nem árjellegű feltételei tovább szigorodtak. A vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított a harmadik negyedévben, és az év végéig további szigorítást tervez a hitelezési feltételekben. A bankok azt is jelezték, hogy 2011 utolsó és 2012 első negyedévét lefedő időszakban a lakossági jelzáloghitelek kamatai emelkednek.

A Coface adatai szerint mind Európában, mind az Egyesült Államokban romlott a vállalatok pozíciója, a nemzetközi hitelbiztosító nyolc fejlett ország minősítését helyezte negatív megfigyelési listára, vagy fosztotta meg pozitív kilátástól. Görögország és Ciprus kockázati besorolását pedig egy egész fokozattal leminősítette.

Fél tucat olyan budapesti, illetve Pest megyei magánszemélyt vizsgál az adóhatóság, akik 20-40, esetenként 50 százalékos kamatra nyújtottak kölcsönt más magánszemélyeknek, vagy hitelközvetítőként károsították meg ügyfeleiket. Az eljárások között akad olyan, amelyben több mint húsz károsult érintett, fejenként 72 ezer forinttól közel 9 millió forintig terjedő uzsorakölcsönnel.

A bankszektor a válságra válaszul visszafogta a hitelezését, a kockázatok miatt már sokkal nehezebben adnak hitelt a vállalkozások számára, pedig sok kis- és középvállalkozás számára ez jelentheti az életben maradást. A kilátások szektorszinten egyelőre kedvezőtlenek, azonban ez még nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan bankok, amelyek hitelezési aktivitásukat tekintve átlag felettiek. Ugyanakkor a kkv-knak arra is oda kell figyelniük, hogy melyik bankot választják, mert  a költségekben akár hétszeres eltérést is tapasztalhatunk.

Csaknem a felére, 1 291 millió euróra csökkent a régióban a kockázati tőke befektetések volumene tavaly, de a befektetések száma összességében növekedett. Az év során elindult Jeremie-program hatására bizonyos szegmensek az idei év elején már élénkülni kezdtek, sőt a programnak betudhatóan, a régióban Magyarországon kívül is megnövekedett az érdeklődés a korai fázisú befektetési célpontok iránt.

A jelzálogalapú devizakölcsönök rögzített árfolyamon való visszafizetésének lehetőségéről a kellő mennyiségű tőkével nem rendelkezők sem feltétlenül maradnak le.

Nem igazán aratott sikert a kormányfrakció javaslata a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztésének lehetőségéről, legalábbis az első szakmai reakciók erről tanúskodnak. Hazai és londoni elemzők véleménye szerint nem valószínű, hogy a javaslatot jelenlegi formájában elfogadják.

A nehéz helyzetbe került lakáshitelesek kilencven százaléka retteg, és a médiát hívja segítségül, mert a megígért „senki nem marad fedél nélkül, senkit nem hagyunk az út szélén" mondat hamisnak bizonyult. Az érintettek nyolcvan százaléka elutasítja az árfolyamgátrendszert rugalmatlansága és kiszámíthatatlansága miatt, kamattámogatást pedig mindössze két százalékuk tud igénybe venni. Többek között ez szerepel a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete által az otthonvédelmi akcióterv eddigi hatásairól végzett augusztusi felmérésében.

A túlzott eladósodás ellen is véd, ha egy cég a rövid lejáratú bankhitelek helyett faktorálással biztosítja a likviditását. A kkv-k természetes finanszírozásának is nevezett konstrukcióról Rédei Gabriellát, a Magyar Faktoring Szövetség alelnökét, a Next-Faktor Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Az állandó forráshiánnyal küzdő mezőgazdasági termelőket segítené a kormány a csütörtöktől beinduló Agrár Széchenyi Kártyával. A konstrukcióval könnyebb lesz extra pénzekhez jutni.

A vállalati hitelezésben a korábban tapasztalt szigorításokkal szemben idén a második negyedévben összességében érdemben nem változtak a nem árjellegű hitelezési feltételek, ám 2011 második felében újra szigorításokra lehet számítani, áll a Magyar Nemzeti Bank augusztus végén publikált felmérésében. Az egyetlen kivétel a kis- és mikrovállalati szegmens lehet.

A családok több mint fele kevesebbet tud félretenni, mint 5 évvel ezelőtt. Megtakarításaik célját tekintve a lakosság elsősorban konkrét, rövidtávú befektetésekben gondolkodik az Aviva Életbiztosító által végzett kutatás szerint.

A devizahiteleknél a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladós által havonta fizetendő törlesztőrészlet összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát - az erről szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.