Mit tegyünk, hogy hitelképesek legyünk?

Egy kis céget a család vagy a vállalkozók közösségének pénze hajt mindaddig, amíg akkorára nem nő, hogy a forrásigénye eléri a bank vagy a pénzügyi befektető ingerküszöbét. A banki források általában gyorsabban elérhetők Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója szerint, de az induló életszakaszban egy társaság csak nagyon jó cash flow (azaz a pénzforgalom alapján eredményes gazdálkodás) és kiemelkedő (frekventált helyen lévő, jó állapotú, forgalomképes) ingatlanfedezet mellett kap hitelt.

Feltételek és előnyök

A hitelképesség alapfeltételei: - értékelhető vállalati méret, - pozitív cash flow, - megfelelő fedezet.

Hitelezésnél előny: - egyediség, - stabil piacok, - 3–5 éves üzleti terv, - átlátható gazdálkodás.

Ha ez nincs, az egyetlen igénybe vehető külső forrás a szállítói hitel. Ezzel azokban az ágazatokban lehet élni, amelyekben a vevőtől gyorsabban lehet pénzhez jutni, mint amilyen határidővel a szállítóknak fizetni kell. E rendkívül kockázatos finanszírozás végeredménye azonban sok esetben a csőd, figyelmeztet a szakember, és hozzáteszi: a vállalkozások többsége ebben az életszakaszban elbukik. A fejlett gazdaságokban a piaci átlag 70 százalék, és hasonló arány jellemzi Magyarországot is.

Biztosíték mindenekfelett

Egy már évek óta működő vállalkozásnál árnyaltabb a kép. A bankok jellemzően a saját tőke feléig-kétharmadáig készek forrást nyújtani akkor, ha az alapfeltételek – pozitív cash flow, értékelhető fedezet – megvannak. Az ingatlan mellett berendezések is szóba jöhetnek, követelés, készlet azonban semmiképpen, ez utóbbiak ugyanis gyorsan eltüntethetők, nem jelentenek megfelelő biztonságot a bank számára arra az esetre, ha a kölcsön mögötti fedezethez kellene nyúlnia.

Jelentős különbségek vannak az egyes tevékenységek, ágazatok finanszírozásában. Az erőteljes készpénzforgalom mellett működő cégeket (például kisebb büféket, építőipari társaságokat) a bankok kevésbé hajlandók finanszírozni – itt ugyanis számolni kell azzal a kockázattal, hogy probléma esetén a bevétel eltűnik –, és akkor sem érzik biztonságban a kölcsönzött forrást, ha a szektor eleve kockázatos, vagy a kilátásai nem kedvezőek. A mezőgazdaságban például szinte kizárt a garanciaintézmények részvétele nélküli finanszírozás.

Tipikus hibák

• Üzleti terv nélkül nincs külső finanszírozás, vagy csak jóval drágábban. A hazai vállalkozások nagy többsége örökös pénzzavarral küzd, amelynek egyik alapvető oka, hogy még az adott évre sincs üzleti tervük. Egy 3–5 évre szóló terv számottevő előnyt jelent hitelkérelem esetén is. • Nincs megfelelő munkamegosztás a vezetők között. A legtöbb hazai kisvállalkozásnál egy emberen áll vagy bukik minden. A vezetők, munkatársak között nem tisztázottak a felelősségi viszonyok. Ezek intézményesítése átláthatóbbá teszi a működést, ami forrásbevonáskor is előny. • Az adatszolgáltatási rendszer nem átlátható. A hazai vállalkozások szakterületükön jellemzően professzionális teljesítményre képesek, a gazdasági folyamatok vezérlése azonban nem átgondolt, nem kellően szervezett. Könyvelő alkalmazása nem helyettesíti a gazdasági irányítást.

A kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz jutását az sem könnyíti meg, hogy a bankok a legtöbb esetben készfizető kezesre is igényt tartanak, különösen, ha a társaság nem rendelkezik ingatlannal. Ebben az esetben könnyen a tulajdonos otthona válhat fedezetté.

A szerencsések

Ma Magyarországon elsősorban a feldolgozóipari cégek remélhetnek kedvező feltételű bankhitelt (a szektor piaci kilátásai kedvezőek), valamint a jellemzően exportra termelők (a szűk, zsugorodó belső piac nem rontja a kilátásokat). Javítja az esélyeket az is, ha a vállalkozás nem egy, hanem több vevővel áll kapcsolatban (nem kiszolgáltatott egy kiemelt partner tevékenysége alakulásának).

A gyártott terméket illetően a hozzáadott érték számít. Banki szempontból finanszírozhatóbb az egyedi (kevésbé másolható, helyettesíthető) áru, amelynek felhasználhatósága viszonylag széles körben lehetséges. Ez jelent stabil piaci pozíciót, s a finanszírozónak is nagyobb biztonságot, ami a hitelfeltételekben is meglátszik.

Hitel vagy kockázati tőke?

- A bankok a kölcsön visszafizetésében érdekeltek megfelelő eredménytermelési képesség mellett. A kkv-k hitelezésénél jelenleg 4–6 százalék kamatmarzzsal (a betéti kamatok kifizetése után megmaradó rész) számolnak, ez teremti meg a fedezetet a működési költségekre és a rossz hitelek utáni céltartalékra.

- A kockázati tőke esetében a cégérték növekedése van fókuszban. Olyan vállalkozások számíthatnak az alapok forrásaira, amelyeknél esély van a gyors növekedésre. Az alapok annak reményében vásárolnak részesedést egy vállalkozásban, hogy azt jellemzően 3–6 év múlva számottevő haszonnal értékesítik. Az elvárások igen magasak. Jellemzően három cégből egy elbukik, egy konszolidált mértékben növekszik, a harmadikon kell tehát az átlagos megtérülést jelentő profitot elérni, ami 20 százalék körül lenne, amit azonban ma az alapok többsége nem ér el.

Véleményvezér