A kormány által tervezett intézkedések - a bankadó mértékének fenntartása, a tranzakciós illeték felemelése - tervszinten képesek lehetnek hozni a várt bevételt, a Magyar Bankszövetség szerint azonban ellentétes gazdasági hatásuk sokkal komolyabb lehet a várt eredménynél. A szakmai szövetség álláspontja alapján a vállalatok működéséhez szükséges forgóeszköz-hitelezés is veszélybe kerülhet, ha a Parlament elfogadja az intézkedéseket.
Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A hazai bankok nem kaptak támogatást az IMF-től, a keletkezett veszteségeket a tulajdonosok mintegy 2 milliárd eurónyi, azaz 550-600 milliárd forint tőkejuttatással ellensúlyozták - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára háttértájékoztatón Budapesten.
Kiszámíthatóság és biztonság
A magyarországi bankok heti átlagban 3000 árfolyamrögzítéses szerződést dolgoznak fel. Ez a szövetség főtitkára szerint azt mutatja, hogy a hazai bankrendszer több millió ember számára a kiszámíthatóságot és biztonságot jelenti. Ezért kényes dolog a bankellenes hangulat szítása - fűzte hozzá, hiszen az a pénzintézeti rendszerbe vetett bizalmat érinti károsan.
Siralmas jövedelmezőség
Történt ez annak ellenére, hogy a Bankszövetség számításai szerint a magyarországi bankok reálértéken mért tőkearányos nyeresége (ROE) az elmúlt 20 évben mindössze 3 százalék volt. A régiós versenytársaknál a bankszektor jobban teljesít, Csehországban és Lengyelországban idén 15 százalékos ROE-mutatókat várnak.
A válság időszakában a nyugat-európai bankok reál ROE-mutatója 6 százalék volt, ezzel szemben a hazai bankrendszer tavaly mínusz 10 százalékos ROE-t produkált és az idén sem várható sokkal jobb eredmény. Az adatokat egymás mellé állítva Kovács Levente kiemelte, hogy 6 százalék körüli megtérülést más szektorok viszonylag könnyen elérnek, ezért meglehetősen furcsa a terhek kormány által tervezett arányú átcsoportosítása a bankokra.
A tranzakciós illeték emelése a Bankszövetség álláspontja szerint azt okozhatja, hogy a bankok még inkább áthárítják majd ezt a terhet a fogyasztókra. A magasabb illeték oda vezethet, hogy a cégek nemcsak a számlaforgalmukat viszik ki az országból, hanem a megtakarításaikat is, ami a szövetség számításai szerint végső soron a vállalati betétállomány 15 százalékos csökkenéséhez is vezethet.
Ha az együttműködésre épülő stratégia megbukik...
Lemond a Bankszövetség elnöki tisztéről Patai Mihály abban az esetben, ha a Parlament megszavazza a január 1-jén bevezetendő tranzakciós illeték emelésére és a bankadó eredeti összegének 2013-as fenntartására vonatkozó kormányzati javaslatokat. A bankár a Portfolió.hu-nak adott nyilatkozatában váratlannak és megdöbbentőnek nevezte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a múlt héten bejelentett intézkedéseket. Döntését azzal indokolta, hogy valakinek vállalnia kell a felelősséget azért, ha az általa képviselt, együttműködésre épülő stratégia megbukik.
A tranzakciós illeték a hitel/betét mutatóra is érzékenyen hat majd, amely a korábbi 160 százalékról 120 százalékra csökkent. A betéti oldal az idén stagnál, mivel az idei év elején komoly összegeket vittek ki az országból, s ezt a megtakarítási hajlandóság javulása ellenére nem lehet ellensúlyozni. Emellett az állam az állampapírok hozamaival nagyon komoly versenyhelyzetet idézett elő a lakossági megtakarítások piacán, ami érzékenyebben érinti a bankokat.
Ha ezek a tendenciák fennmaradnak hitelszűkéhez vezethet a szakmai szervezet álláspontja alapján. Ez pedig a vállalkozások működéséhez elengedhetetlenül szükséges forgóeszköz-hiteleknél okozhat problémát. A szövetség adatai szerint az idén az első háromnegyedévben mintegy 2000 milliárd forint forgóeszköz-hitelt újítottak meg a bankok, a tervezett intézkedések miatt ez a hitelezés is mérséklődhet, ami a cégek termelésére is negatívan hat, és ez a GDP növekedését is hátráltatja.
Kovács Levente a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a Bankszövetség – a tavaly decemberi megállapodás részeként – az idén februárban letette a vállalati hitelezés fellendítésére vonatkozó javaslatait, erre azonban mindezidáig semmilyen választ nem kaptak.
