Az optimista verzió szerint is csak 2014-2015-ben érheti el a vállalati hitelállomány a 2007-2008-as évek szintjének a felét - mondta Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint a a hitelezés bővülését a magas infláció, a viszonylag magas munkanélküliség, a bankok forráshiánya, a magas országkockázati felár, valamint a külső piacokon a források szűkülése gátolja.
Idén júniusban az eddigi trendnek megfelelően tovább csökkent a hitelintézetek hitelezési aktivitása. Király Júlia, az MNB elnöke szerint a költségvetés kamatkiadásainak csökkenéséhez is az országkockázati felárnak kell mérséklődnie, amihez viszont gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.
Ebben az évben nőtt a vállalati hitelezésben a nem teljesítő hitelek (a 90 napon túl fizetési késedelemben lévő adósok hiteleinek) aránya, amely a második félévben megközelíti a 20 százalékot. A magyarországi bankok hitel/betét mutatója jóval 100 százalék fölötti, azonban az anyabankok tavalyi, több százmilliárdos tőkeinjekciójának köszönhetően tőkehelyzetük továbbra is stabil - tette hozzá az Erste Bank elnöke. (Tovább szigorodtak a vállalati hitelfeltételek 2012 második negyedévében, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss hitelezési felmérése szerint a tendencia az esztendő második felében is folytatódni fog.)
Jelasity Radován azt is elmondta: a bankok számára is fontos lenne, hogy Magyarország minél előbb megkösse az IMF/EU-hitelmegállapodást, mert az országkockázati felárak csökkenésével olcsóbbá válnának a külföldi hitelek.
Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke szerint az euró árfolyama 290 forint/euró plusz-mínusz 5 százalékos sávban mozog majd a következő időszakban. A szakértő elmondta: a jegybanki tartalékok mostani, mintegy 36 milliárd eurós szintjét 31-32 milliárd euróra lehetne csökkenteni, de a tartalékokat kizárólag a nagy kamatkiadást jelentő államadósság csökkentésére szabad fordítani, gazdaságélénkítésre nem.
Ehelyett az európai uniós forrásokat kellene a mostaninál hatékonyabban eljuttatni a gazdasági szereplőkhöz, a forrásokból 500 milliárd forintot pedig Budapest helyett pedig az öt legjelentősebb vidéki nagyváros és azok térsége fejlesztésére kellene átcsoportosítani.
Balázs László, a Magyarországi Volksbank elnök-vezérigazgatója elmondta: a hazai kis- és középvállalkozások hitelezését az állami garanciarendszer jobb kihasználtsága erősítheti. A Széchenyi-kártyák kibocsátását, forgalmazását sikertörténetnek nevezte, hozzátéve: a nem teljesítő hitelek aránya az így felvett kölcsönök esetében csak 5 százalék, mert a hitelfelvevőket a szakmai szervezetek, a helyi kamarák előzőleg "alaposan megszűrik".
Tovább csökken az alapkamat?
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra számít, hogy bár kis lépésekben, de tovább mérsékli az augusztus végén 7,0 százalékról 6,75 százalékra csökkentett alapkamatot a monetáris tanács, amely így 2013 végén 5,75 százalék lehet. Az elemző szerint a forint árfolyama a 290 forint/euró kurzus körül alakul, 300 forintnál gyengébb euróárfolyam nem lesz a következő időszakban sem.
