A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indít a budapesti bankközi kamatláb, a Bubor meghatározásával kapcsolatban; a vizsgálat néhány hónapot vehet igénybe Binder Istvánnak az intézmény szóvivőjének a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elhangzott nyilatkozata szerint.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A felügyeletnek nincs semmilyen előzetes feltételezése, gyanúja, csak azt szeretnék megvizsgálni, hogy a Bubor meghatározása megfelelően történik-e. "Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez a folyamat hogyan zajlik, ezeket hogyan szabályozzák, ellenőrzik" - mondta a szóvivő.
A kamatjegyző több mint 10 bank által küldött adatok alapján állapítják meg különböző időszakokra a Bubort; ennek szintje jelenleg futamidőtől függően 5,8 és 6,8 százalékpontig terjed - ismertette Binder István. Kifejtette, hogy a Bubor fontos költségeleme lehet egy-egy hitelnek akkor, ha a bank nem a saját, hanem egy másik bank forrásaiból finanszíroz.
Kamatjegyzők
A Bubor aktuális értékét Magyar Forex Társaság a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével naponta számolja ki és teszi közzé. Az aktív kamatjegyző bankok listájának összeállításánál a bankközi betét/hitel és devizacsere ügyletek forgalmi ranglistáját, valamint a bankok mérleg-főösszege alapján felállított rangsort veszik figyelembe. A lista első 15 helyén szereplő bank vesz részt kamatjegyzőként a BUBOR fixing eljárásban.
A Bubor számos esetben meghatározó eleme a hitelköltségeknek, a forintban folyósított kölcsönöknél irányadó értékként alkalmazott ráta. A kamatot a vállalkozói hiteleknél általában adott időtávú (1, 3, 6 havi) Bubor plusz felárként adják meg, s a lakossági termékeknél is vannak olyan módozatok (például a referenciaértékhez kötött lakáshitelek), ahol jogszabály alapján ezt használják a bankok. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy ezt az értéket szabályosan képzik-e a bankok.
Magyarországon tehát a helyzet elsősorban a benchmarkként használt kamatláb számításának vizsgálatára, annak átláthatóbbá tételére irányul. Egyelőre nem merült fel, hogy a Liborhoz (LIBOR - Londoni Bankközi Kamatláb, London Interbank Offered Rate) hasonló manipulációra került volna sor. (Ez utóbbi során a gyanú szerint egyes nagybankok a saját érdekeikre használtak fel.)
