Aggasztóan növekszik a szállítói hitelezés

Idén tovább nő a szállítói hitelezés szerepe a hazai cégek likviditásának fenntartásában, ez pedig a fizetési kockázatok és a beszállítói láncok kitettségének növekedését okozza. 

 

Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb országjelentése szerint idén a szándékosan halasztott szállítói kifizetések leginkább az építőipar, az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, illetve az informatika területén működő cégeket érintik majd.

A kereskedelmi bankok megváltozott hitelezési politikája miatt a vállalkozások nehezebben jutnak forráshoz, a jegybank likviditásnövelő intézkedéseinek hatása pedig limitált, ezért az Atradius Hitelbiztosító a szállítói számlák halasztott vagy szándékosan késleltetett fizetésére, azaz a szállítói hitelezés súlyának növekedésére, illetve az ebből adódó kockázatok jelentős növekedésére számít Magyarországon.

„Ha a vállalkozások továbbra is nehezen jutnak piaci forrásokhoz, akkor vélhetően még az eddiginél is nagyobb mértékben támaszkodnak majd a szállítói hitelekre, azaz tovább növekszik majd a szándékosan késleltetett szállítói fizetések aránya. Ez komoly többletkockázatot jelent, hiszen a késedelmes fizetések arányának növekedése miatt tőkeerős vállalkozások is könnyen fizetésképtelenné válhatnak." - nyilatkozta Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének tavaly év végi adatai szerint a nagyvállalati fizetések 90 százaléka, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka halasztott fizetés. Összességében pedig az itthon kibocsátott szállítói számlák mintegy 31 százalékánál volt tapasztalható késedelmes számlakiegyenlítés 2011 végén. A hazai vállalkozások általában tolerálják a késedelmes fizetést a szakember szerint, hiszen nem akarnak vevőket veszíteni. Minden második magyar cég jövőbeni előnyöket remélt attól, ha nem azonnali fizetésre kötelezte vevőjét. Azonban több európai gazdaságban továbbra is veszélyt jelent a recesszióba való visszasüllyedés, így a halasztott fizetésre történő értékesítés jelentős kockázatot jelent Magyarországon is.

33 nap
A magyar válaszadók átlagosan 33 napos fizetési időről számoltak be, ami 5 nappal hosszabb az átlagos határidőnél. A belföldi fizetési idő átlagosan (34 nap) mintegy 3 nappal rövidebb volt. Magyarország nagyvállalatainak fizettek a leglassabban, míg az egyes vizsgált ágazatok között egyenletesen oszlottak el a fizetési idők. A külföldi (export) követelések 22 százaléka volt késedelmes, ami jócskán elmarad a felmérés átlagától (30 százalék), azaz export esetén jóval óvatosabbak a magyar vállalatok partnereik megválasztásában. Azonban a magyar válaszadók belföldi követeléseik körülbelül 31 százalékát késedelmesen kapták meg, ami ugyan kissé alacsonyabb a régiós átlagnál (32 százalék), de önmagában is magasnak tekinthető.

Ugyanakkor rövidebb fizetési határidők kikötésével próbálnak védekezni a jelenség ellen. A fizetési határidők átlagos hossza a 2010-es 30 napról 28 napra csökkent 2011-ben (ami 7 nappal rövidebb az európai átlagnál), miközben az átlagos fizetési késedelem hossza 22 napot tett ki 2011-ben, szemben a 2010-es 19-20 napos adattal.

Vanek Balázs hozzátette: a vállalkozások mostanában azzal is kénytelenek szembesülni, hogy az állami szervek és az önkormányzatok is késedelmesen fizetnek; erre a tényre már a kormányprogram is felhívta a figyelmet. Az egészségügyi kormányzat a múlt héten egy körlevélben fordult a vállalkozásokhoz, azt kérve, hogy ne kelljen késedelmei kamatot fizetniük, illetve a megrendelések után elmaradt összegeket részletekben fizethessék ki. A Magyar Közbeszerzési Társaság tapasztalatai szerint is egyre gyakrabban csúszik az állami megrendelések kifizetése, ami miatt a pénzre váró cégeknek sok esetben költséges áthidaló finanszírozási forrást kell igénybe venniük. Ez ellentétben áll a kormányprogrammal, amely a rövid távú feladatok közé sorolta a fizetési határidők kilencvenről harminc napra való leszorítását. Az Atradius országigazgatója szerint modern kockázatkezelési megoldások alkalmazásával kiküszöbölhető a gyűrűző nemfizetésből adódó üzleti kockázat, amely akár egy egész szállítói láncot is ellehetetleníthet. A vállalkozásoknak a késedelmes fizetések különösen nagy problémát okoznak az egyébként súlyosbodó terheik mellett.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo