Az esztendő harmadik negyedévében az MNB kérdőívét kitöltő vállalati hitelezéssel foglalkozó bankok 22 százaléka jelzett szigorítást általánosan a vállalati szektorra. Ez a mérték alacsonyabb az előző negyedévinek, amikor a pénzintézetek harmada változtatta ilyen irányban a feltételeket.

A szigorítás a maximális hitelnagyságban, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de volt arra példa a szerződéses kötelezettségvállalás mértékében, a fedezeti követelményekben és a minimális hitelképességi szintben is. A következő félévben a vállalatihitel-feltételekben nem várható változás a banki válaszok alapján. (Az MNB felmérése még októberben, még a – a tranzakciós illetékkel és a bankadóval kapcsolatos bejelentéseket megelőzően - készült.)

A válaszadók a hitelfeltételek szigorodását elsősorban a gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal magyarázták. Az enyhítés irányába hat a felmérés alapján a bankok tőkehelyzete, a versenyhelyzet változása és a piaci részesedési célok elérése.

Négy éves mélyponton a beruházásihitel-kereslet

A hitelkeresletet tekintve folytatódott a már több negyedéve megfigyelhető tendencia: a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekedett, míg a hosszú lejáratú termékeknél csökkenés volt megfigyelhető. A mostani felmérésben a bankok kérdőívét kitöltő vállalati hitelezéssel foglalkozó pénzintézetek 41 százaléka jelezte, hogy a beruházásihitel-kereslet gyengébb volt az előző negyedévhez képest. Ilyen nagy arányban utoljára 2009-ben jelezte a csökkenést a bankok.

A jövőt illetően 17 százalék számít a rövid lejáratú hitelkereslet további növekedésére. A hosszú lejáratú hitelek terén a válaszadók 19 százaléka a kereslet erősödését várja a következő félévben a harmadik negyedévhez képest.

Régiós mércével is zord feltételek

A vállalati szegmensben 2012 harmadik negyedévére egyaránt a hitelfeltételek szigorodása volt jellemző az eurozónában és Románia kivételével a régiós országokban. A kelet-közép-európai átlag és a magyar adatok alapján összehasonlítva a szigorítók arányát, az elmúlt negyedévben is a magyar piacon volt a folyamat a legerőteljesebb − hasonlóan az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokhoz.

A vállalati hitelállomány alakulása árfolyamhatástól megtisztítva (2008. október=100)

A válaszadók a szigorítások fő okaként − a magyarországi helyzethez hasonlóan − a hajlandósági tényezőket jelölték meg. A hitelezési képesség − azon belül is a tőkehelyzet − csak Csehországban, illetve kisebb mértékben az eurozónában hatott a szigorítás irányába.

A szigorítások elsősorban a kockázatosabb hitelek prémiumát, valamint a forrásköltségek és hitelkamatok közötti különbséget érintették. A hitelezési felmérések alapján 2012 utolsó negyedévében sem várható fordulat: a válaszoló bankok a feltételek további szigorodását jelezték előre az MNB felmérésében.