Újra napirendre kerülhet a magáncsőd intézményének magyarországi bevezetése, miután a hírek szerint a KDNP az év elején törvényjavaslatot kíván benyújtani a kérdésről az Országgyűlésnek. A kontinens nyugati felében számos országban jól működik a rendszer. Magyarországon legutóbb tavaly tavasszal volt napirenden az ügy, akkor nem volt érdemi előrelépés.
Nyugat-Európában legtöbb országában lehet élni a magáncsőd intézményével, évente 400 ezren választják ezt az eszközt kezelhetetlen adósságproblémáik rendezése érdekében. Ráadásul több országban a szabályozást könnyítése van napirenden.
Beindult az adósságturizmus
Dr. Kovács Attila, Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda ügyvédje a Gazdasági Rádiónak adott nyilatkozatában arról is beszélt, hogy az utóbbi időben egy érdekes tendencia is megfigyelhető Európában: az adósok azon országokba vándorolnak, ahol kedvezőbb lehetőséget találnak hitelproblémáik rendezésére.
Mi az a magáncsőd?
A csőd egy hivatalos adósságrendezési eljárás. Olyankor érdemes alkalmazni, amikor egy adósnak lenne esélye arra, hogy helyzetét rendezze (van jövedelme, illetve olyan vagyontárgyai, amelyek legalább részben fedezetet nyújtanak tartozásai kiegyenlítésére), s a probléma „csak” abból ered, hogy körülményei érdemben megváltoztak. Az eljárás lényege – némi leegyszerűsítéssel - az, hogy az adós a csőd bejelentésekor védelmet kap: nem kezdődik meg eszközei értékesítése, hanem egy külső szereplő, a csődgondnok vagy vagyonkezelő közreműködésével felmérik a jövedelmi és vagyoni helyzetet, s kidolgoznak egy olyan „programot”, amely eredményeként az adósság, illetve annak egy a hitelező által elfogadott mértékben csökkentett része visszafizetésre kerül, természetesen felügyelet mellett. Fontos azonban látni, hogy a csőd nem a kötelezettségek elengedéséről szól, hanem arról, hogy az adós megváltozott körülményeihez igazítják a tartózás rendezését. Segítségként egy ilyen eljárástól annyi várható, hogy kiszámítható körülményeket teremt azoknak, akik válságos helyzetbe kerültek.
A jogi intézmény bevezetése a szakember szerint mindenképp indokolt lenne. Érvei között a kilátástalanság helyzetének megszüntetését, a jogbiztonság javulását emelte ki (a hitelezők a követelés legalább egy részéhez hozzájutnak). Álláspontja szerint számottevő szerepe lehetne a fekete gazdaság kifehérítésében, s lehetőséget adna az adósoknak az új élet kezdésére is.
Már megint megmentenek minket
Bár hosszú ideje van szó Magyarországon az intézmény bevezetéséről, érdemi előrelépés az ügyben mindezidáig nem történt. A bankok (a korábban elhangzottak szerint) azért nem fogadnák pozitívan ezt a jogintézményt, mert az adósok ismét csak egy újabb mentőöv lehetőségét látnák benne.
Hasonlók véleményen volt még tavasszal a kormány is: egy az Index által megszellőztetett dokumentumban a Nemzetgazdasági Minisztérium (ngm) szakemberei egyebek mellett ezzel az érvvel támasztották alá, hogy miért nem lenne célszerű a magáncsőd hazai bevezetése. (Emellett a dokumentum szerint még nem jött el ennek az ideje, mindemelett pedig az ngm szakemberei úgy ítélték meg, hogy az érintettek többsége olyan rossz helyzetben van, hogy a magáncsőd csak átmeneti menekvést jelentene, a hitel így is, úgy is végrehajtással zárulna le.)
Tavasszal az ngm az Index hírére reagálva jelezte: szó sincs arról, nem javasolnák a magáncsőd bevezetését, dolgoznak a feltételeken, ám javaslat azóta sem született, pedig sokan gondolják úgy, hogy - bár tény, a hitelcsapdában vergődő emberek közül sokaknak a magáncsőd sem jelentene megoldást - lennének olyanok, akik ezen az úton esélyt kaphatnának arra, hogy kiszabaduljanak a hitelcsapdából.
