Romlik a hangulat a világgazdaságban, Európában és Magyarországon is. A pesszimizmus sajnos indokoltnak tűnik, itthon különösképpen. A gazdaság mutatói nem adnak okot a derűlátásra: immár technikai értelemben is recesszióban van az ország, miután két egymást követő negyedévben csökkent a GDP, ráadásul - mint arra az MFB Periszkóp szeptemberi elemzése rámutat, a magyar ipar és az exportszektor kilátásai is romlottak. A vállalati hitelek továbbra is drágák, a reálbérek és a fogyasztás csökken, az infláció viszont nő, mert az év eleji áfa-emelés és a gyenge forint árszínvonal-növelő hatása továbbra is erősebb, mint a csökkenő gazdasági teljesítményből fakadó dezinflációs impulzus.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal által közölt- előzetes - adatok alapján 0,6 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az esztendő első hat hónapjában 0,4 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent.

Folyamatosan veszít lenületéből a magyar gazdaság, az egyik fő húzóerő, az export volumene, az idén az első négy hónapban mindössze 0,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet, a behozatalé 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint növekedést regisztráltak a heterogén összetételű feldolgozott termékek, illetve élelmiszerek mindkét irányú forgalmában, ugyanakkor a híradás-technikai eszközök kereskedelmének visszaesése továbbra is folytatódott. Az időszakon belül az áprilisi forgalom mérsékelten csökkent.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

Elhúzódó stagnálásra számítanak a hazai vállalkozók, s az ehhez való alkalmazkodás, a kivárás, a túlélésre berendezkedés jelei olvashatók ki a Magyar Fejlesztési Bank MFB-indikátor vállalati felmérésének keretében kapott válaszokból. A nulla-száz skálán mozgó MFB-indikátor változatlanul 50 pont alatti értéke azt jelzi, hogy a vállalatok mind a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, mind a jövőbeli tendenciákat inkább kedvezőtlennek ítélik meg.

Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

Nagyon gyenge első negyedéves előzetes növekedési adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). S vegyes képet mutat az ipari termelés első három hónapja is. Pozitív elmozdulást a második félévben induló autóipari beruházások hozhatnak, ez azonban a várakozások szerint kevés lesz a recesszió elkerüléséhez.

A hazai elemzői várakozásokkal nagyjából megegyezett a magyar GDP harmadik negyedéves adata, londoni elemzők a jelzettnél kisebb mutatót vártak. A növekedés elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének, másodsorban az ipari exportnak köszönhető. A statisztikai hivatal közleménye szerint a GDP-becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. Az ipari termelés volumene a részletes adatok szerint szeptemberben 3 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához képest.

A borús világgazdasági kilátások miatt az Erste Group elemzői a közelmúltban felülvizsgálták Kelet-Közép-Európára vonatkozó előrejelzésüket. Eszerint a régió jövőre még mindig túlteljesíti az euróövezet növekedését – Magyarország kivételével, ahol a törvényi háttérrel kapcsolatos bizonytalanságok komolyan rányomják bélyegüket a kilátásokra. Az intézkedéseket valódi reformoknak és az államháztartási kiadások visszavágásának kell felváltaniuk, figyelmeztet az Erste Group. A JP Morgan londoni felzárkózó piaci stratégái szerint is Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai térségben.

A szélessávú sebesség minden egyes megduplázódása 0,3 százalékkal növeli a GDP-t, derül ki az Ericsson, az Arthur D. Little és a Chalmers University of Technology tanulmányából. A nagyobb szélessávú sebesség ösztönző hatással van a gazdasági növekedésre, ami az automatizált és egyszerűsített folyamatokból, a nagyobb termelékenységből, valamint az olyan alapvető szolgáltatások jobb hozzáférhetőségéből származik, mint például az oktatás és az egészségügy.

Recesszióba fordul a magyar gazdaság, mert bár az export képes növekedésre, de a beruházás nem emelkedik, a fogyasztás pedig csökken 2012-ben - erről Akar László, a GKI alelnöke beszélt szerdán Salgótarjánban. Tegnap a Kopint-Tárki is pesszimistán nyilatkozott, de ők legalább minimális bővülést várnak.

Az előző negyedévhez képest stagnált a GDP, éves összehasonlításban viszont 1,5 növekedést mutat - közölte a KSH. A Nemzetgazdasági Minisztérium számított a rosszabb adatokra, míg az elemzők - a kormányzattal egyetértésben - két százalékos év végi növekedést prognosztizálnak.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei a második negyedévben a megelőző negyedévhez és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes számok alapján. Az elemzők csalódottak, ők 2,1-2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, ráadásul így veszélybe kerülhetnek a jövő évi növekedési tervek is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul. Az EU-nak átadott konvergencia-program ennek tartósulását ígéri, s a program pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező. A tervezett államháztartási konszolidáció így 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani. Erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak, aminek a hatásai már idén is jelentkezhetnek.

Az idén az államháztartás többlete a GDP 2 százaléka lehet - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyarország strukturális reformprogramjának végrehajtásáról szóló tájékoztatóban pénteken.

A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára szerint minden esély megvan arra, hogy a gazdasági növekedés 2013-ra, 2014-re elérje a 4-6 százalékot.

A gazdasági kormányzat GDP-növekedésre vonatkozó várakozása 2013-14-re vonatkozóan változatlanul a 4-6 százalékos közötti tartományban mozog - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sajtóosztálya.

A bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal nőtt 2010 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest, míg az egész évet nézve a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal haladta meg az előző évit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az Ecostattal közös gyorsbecslése alapján.

A kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját - mondta Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban.

A gazdaságkutatók 2,5-3,3 százalékos GDP növekedést prognosztizálnak 2011-re, s ennek a sávnak a közepére esik a kormány 3,0 százalékos és az MNB 3,1 százalékos előrejelzése.

A bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a naptárhatás kiszűrésével és anélkül, míg 2010 második negyedévével összevetve 0,8 százalékkal bővült - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Matolcsy György szerint "hiteltelen és professzionálisan megalapozatlan" az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése. A kormány tartja magát saját előrejelzéseihez.

A kkv-knak a Széchenyi-terv lehet a jövő évi mentsvár, és bár az export tovább nő, a gyenge belső kereslet sokaknak okozhat nehézségeket - ezek a főbb megállapításai az Atradius Hitelbiztosító Market Monitor nevű elemzésének.

A világ vezető gazdaságai eltérő növekedési pályán vannak, így Brazília és Kína bővülése lassulhat, míg Németországé, Amerikáé, Japáné és Oroszországé tovább gyorsulhat - derül ki az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn nyilvánosságra hozott elemzéséből. Magyarország 2009 decembere óta gyorsuló növekedési pályán van.

Az idei 1 százalékot követően jövőre 2,5 százalék körül, a korábban vártnál lassabban bővülhet a GDP Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint, mivel a külső kereslet növekedési üteme lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A Kopint-Tárki szerint 3 százalékos GDP-növekedés várható 2011-ben.

A GDP 0,1 százalékával egyenlő éves bírságot kellene fizetnie az euróövezet minden olyan tagállamának, amely 3 százalék fölé engedi nőni a deficitet - ezt javasolja az Európai Bizottság. A büntetést olyan tagországra rónák ki, amely ellen már eljárás indult a túl nagy hiány miatt, és több ízben sem tett eleget a tanácsi ajánlásoknak.

A gazdaság növekedési feltételei rosszabbak a korábban feltételezettnél, ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette jövő évi növekedési prognózisát, az idei évre szóló előrejelzés 1 százalék maradt - jelentette be Vértes András, a GKI elnöke szerdán sajtótájékoztatón.

A korábban vártnál jobban alakul az Európai Unió gazdasági növekedése, és idén átlagosan megközelíti az 1,8 százalékot - jelentette be az Európai Bizottság hétfőn.

Az idén a magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1 százalék körül lesz a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank előrejelzése szerint.

Az idén a bruttó hazai termék 4%-a, jövőre 4,2%-a és 2012-ben 3,4%-a lesz a maastrichti hiány értéke a Költségvetési Tanács jelentése szerint. Mint azt az elemzés megjegyzi a költségvetési hiány a konvergencia programban vállalt célok közelébe kerül.

Dél-Korea vezetése 1,25 milliárd dollárból Zöld Alapot hozott létre az állami tulajdonú Korea Finance Corp-ban. A működését e hónapban megkezdő alap üvegházgáz-kibocsátást csökkentő és energiahatékonyságot előmozdító kezdeményezésekbe invesztál. A kormány azt reméli, hogy a magántőke is csatlakozik a kezdeményezéshez.

A bruttó hazai termék (GDP) az idén a második negyedévben 1,0 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 0,8 százalékkal nőtt éves bázison, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint stagnált 2010 első negyedévéhez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Ecostattal készített közös gyorsbecslése alapján pénteken.

Noha 0,6 százalékos  növekedésre javította a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az idei GDP előrejelzését a korábbi 0,2 százalékos visszaesésről, ez a prognózis elmarad mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a gazdaságkutatók nyáron közzétett várakozásától.

Vajon meddig él még a GDP mint a prosperitás abszolút fokmérője? A legelismertebb közgazdászok munkálkodnak azon, hogy új indexeket dolgozzanak ki, melyek jobban tükrözik a 21. századi társadalom, nemzet és gazdaság egészének állapotát.

Kína megelőzte Japánt és immár a világ második legnagyobb gazdasága a kínai központi devizahivatal vezetője szerint. Kína teljesítménye 2005-ben szárnyalta túl Nagy-Britanniét és Franciaországét, 2007-ben Németországét.

Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a UNEP vezetője, Achim Steiner többször is nyilvánosan sürgette a nemzetközi közösséget, hogy értékelje fel a Föld "ingyenes szolgáltatatásait", melyek életfenntartó adományai, előnyei ingyen és bérmentve állnak a rendelkezésünkre. A világszervezet tagországai végre rászánták magukat a kalkulációt elvégző bizottság felállítására, formálisan is javaslat született a testület létrehozásáról. A kormányközi szervezetben a világ legnevesebb tudósai vesznek majd részt: a bioszféra eszmei értékét anyagi értékre konvertálják.

Az IMF szerint 4,6 százalék lehet a globális növekedés 2010-ben; az év elején még „csak" 3,9 százalékot valószínűsítettek. A növekedést senki sem vitatja, ám annak mértékéről már eltérnek a vélemények.

A Fidesz kormány kitart az elképzelése mellett és be akar hajtani 200 milliárdot a pénzügyi szektor tagjaitól. Az ellenzők szerint félő, hogy az egész ország meg fogja sínyleni a különadót.

3,1 százalékos GDP-növekedésével a közép- és kelet-európai régió kilátásai kedvezőbbek, mint Nyugat-Európáé (eurózóna: 1,0 százalék) A növekedés azonban kétsebességes: néhány ország gyorsabban, mások lassabban állnak talpra, és általában elmondható, hogy a vállalati szektor a lakosságinál gyorsabb ütemben növekszik. - derül ki az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai elemzéséből.

Nem tudni miért, de a vébégyőztes országok GDP-je rendre megugrik a győzelem évében. Ha nem a foci hat a gazdaság teljesítményére, hanem a gazdasági növekedés inspirálja a játékosokat, akkor idén alighanem Brazília nyer.

Az első negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi év utolsó negyedéhez képest és 0,1 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok  megegyeznek a korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecsléssel. A naptárhatással kiigazított éves növekedés 0,2 százalékos volt.

Bár még messze vagyunk attól, hogy fellendülésről beszéljünk, az már jól látszik, hogy a környezet változott, a játékszabályok változóban vannak, a globális piacokon új szereplők váltak erőssé, míg korábban dominánsak háttérbe szorultak vagy eltűntek. A válság és a visszaesés rávilágított a politikusok és a bankok felelősségére éppúgy, mint az egyéni mérlegelés és a döntés fontosságára. A világ túl van a sokkon, a tűzoltáson, egyre inkább kulcsszó a fenntarthatóság és az innováció. Hol tartunk most, és merre megyünk másfél évvel a válság világméretűvé válása után?

A kormányzati szektor 2009. évi hiánya - az előzetes adatok szerint - 1.035 milliárd forint volt, a GDP 4 százaléka, ez a 2008. évihez képest 30 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal magasabb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A kormányzati cél 3,9 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiány elérése volt.

A korábbi stagnálás helyett 2010-re 0,8 százalékos GDP növekedést prognosztizál a Kopint-Tárki, jövőre a gazdasági növekedés 3,0 százalékra gyorsul, miközben az éves infláció idén 4,2 százalék, jövőre 3,2 százalék lesz - mondta Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet keddi sajtótájékoztatóján.

A bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben 6,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A tavalyi utolsó negyedévben a GDP 4 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a részletes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idén véget ér a recesszió Magyarországon, a külső egyensúlyban ismét aktívum keletkezik, és kormányzati akarat esetén elérhető az országgyűlés által elfogadott költségvetési hiány, de a gazdaság éves átlagban még stagnálni fog - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

A tavalyi 6,5 százalékos visszaesés után az idén valószínűleg stagnál a magyar gazdaság, de 2010. második felében már megkezdődhet a növekedés - jelentették ki az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók.