Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek a GKI elemzése szerint.gki

A hőség árt a termelésnek. Romlik tőle a terméshozam, és csökkennek a szabadban munkával tölthető órák. Márpedig a szélsőségesen meleg napok számának növekedése biztosra vehető.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1,6 százalékkal nőtt tavaly a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, 2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett - jelentette első becslése alapján a KSH kedden. A korábbi előrejelzésén jelentősen módosítva, idén 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság téli gazdasági elemzésében.

A bruttó hazai termék volumene 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedett, ami árnyalatnyival alacsonyabb az augusztus 12-én kiadott első becslésben jelentett 2,2, illetve 1,1 százaléknál - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Három szempontból vettük górcső alá a magyar építőipar helyzetét. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, milyen állapotban van az a gazdasági környezet, ahonnan megrendelést remél az ágazat, másrészt mennyire segítik a növekedést tőke- és hiteloldalról a pénzintézetek. Illetve, ha ez a két feltétel adott a válság utáni fordulathoz, akkor vajon van-e elegendő munkaerő a tartós fellendüléshez?

2017 második felétől járulhat hozzá egyre nagyobb mértékben a magyar GDP-hez, annak növekedéséhez az építőipar az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint. Hogy mi lesz jövőre, az még ebben az évben eldől.

A leggazdagabb államok nem feltétlenül a legjobb életminőséget kínáló országok. A pénz nem minden, számítanak olyan immateriális tényezők is, mint a küldetés beteljesítése, ehhez pedig nem kell gazdagnak lenni.

Az EB által generált turisztikai bevétel meg sem kottyan egy olyan nagy nemzetgazdaságnak, mint amilyen Franciaországé. A francia GDP 0,05%-át adják az EB-látogatók költései. Az EB-k és VB-k megrendezése nem feltétlenül jár óriási beruházással, az olimpiáké viszont igen, amit a turizmus növekedése nem termel vissza és az országimázs fényesítése sem kompenzál.

A következő másfél évtizedben tovább nő a globális össztermék, de tágul a szegény és gazdag országok közötti szakadék is. Bár sokan jósolták Amerika hanyatlását, megmarad világelső gazdasági nagyhatalomnak.

Megjelent az ENSZ éves Világboldogság Jelentése, melyben rendre a sereghajtók között szerepel hagyományosan depresszív, mélabús népünk. Ismét a dánok a legboldogabbak, akárcsak két év, bár tavaly Svájc ütötte ki őket az első helyről. A japánoknál a fukusimai katasztrófa után is nőtt a boldogság.

A szén, olaj-, benzin- és gázártámogatásokkal a kormányok világszerte a fogyasztók pénztárcáját igyekeznek kímélni, sőt gyakran a cégek büdzséjét is. Ez azonban fosszilis függőséghez vezet és erősíti a status quót: megnehezíti az átállást a megújuló energiákra.

A szürkegazdaságot gyarapítja minden pénz, áru, szolgáltatás, szívesség, ami az adóhivatalnak be nem vallott módon cserél gazdát és juttatja pénzbevételhez a tranzakcióban részt vevő egyik felet. Aligha várható a szürkegazdaság csökkenése, ami összefügg azzal is, hogy szinte mindent megvehetünk az interneten. Hogy mennyi az annyi? Megnéztük.

A legtöbb európai piacon csütörtökön látnak napvilágot a második negyedéves GDP-adatok, azonban a kilátások korántsem biztatóak. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza a korábban publikált ipari termelési adatok alapján csupán 0,1 százalékos GDP-növekedést vár az előző negyedévhez képest, de meglátása szerint fennáll annak a veszélye is, hogy visszaesést mutatnak a számok, és már a második negyedévben recesszióba fordulhat Európa.

Absztrakt valaminek gondolnánk, pedig megélhetések függnek tőle. Laikusok számára is közérthetően, sztorikba ágyazva, olvasmányosan foglalta össze Diane Coyle, miért oly fontos korunkban a GPD.

Fokozatosan talpra áll az európai munkaerőpiac, 2011 óta most először nő egyszerre a GDP, a foglalkoztatási ráta és a háztatások jövedelme – állapította meg hétfőn közzétett negyedéves jelentésében az Európai Bizottság.

Az európai parlamenti választások kapcsán elkészítette javaslatait a BUSINESSEUROPE, a 35 ország 41 munkaadói szervezetét tömörítő brüsszeli szervezet. A javaslatok alapvetően pozitív képet festenek az elkövetkező 5 évben globálisan növekvő európai versenyképességről. A BUSINESSEUROPE által kitűzött célok megvalósulásával 2019-ig az uniós tagállamok GDP-je akár átlagosan 5%-os növekedést is elérhet, ami nagyságrendileg 1,250 euró többletet jelent minden európai állampolgárnak egy évben. Európa tehát visszaszerezheti vezető pozícióját a nemzetközi gazdaságban, amennyiben a várt reformok megvalósulnak.

A gazdasági folyamatok 2013-ban viszonylagosan, átmenetileg és látszólagosan javultak. Az üzleti szféra gyenge beruházási hajlandósága miatt hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei. Idén még hatnak a tavaly II. félévi gyorsulás tényezői, miközben átlagos időjárás esetén a mezőgazdaságban csökkenés valószínű. Így 2014-ben 1,5%-os, vagyis a tavalyinál kissé gyorsabb, de a II. félévinél lassúbb GDP-növekedés várható. Gazdaságpolitikai váltás nélkül jövőre sem várható 1,5% feletti dinamika, s a foglalkoztatásban, az inflációban és más területeken statisztikailag kimutatott eddigi (látszat-) javulást könnyen romlás követheti a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014-es előrejelzése szerint.

A korábbi előrejelzéseihez képest kedvezőbb számok szerepelnek az Európai Bizottság most kiadott "téli" előrejelzésében. A háztartások fogyasztásának köszönhetően erőteljesebb GDP-növekedés, némileg magasabb foglalkoztatottság és jobb munkanélküliségi adatok szerepelnek a Bizottság prognózisában, ugyanakkor növekvő inflációra és alig csökkenő államadósságra hívták fel a figyelmet.

Tavaly az első három negyedévében az agrárium 21,7 százalékkal jobban teljesített, mint 2012 azonos időszakában - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. Hozzátette: úgy gondolja, hogy az utolsó negyedévében is hasonló arány jön ki, ami azt jelentheti, hogy a GDP-növekedés felét a mezőgazdaság adta 2013-ban.

A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg az első negyedévhez képest 0,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett gyorsbecsléséből.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2013. II. negyedévében 1,11 azaz összességében az előző két negyedév stagnálása után, most enyhe javulásra utal. Az egyes rész-összetevők közül a monetáris mutatók javulnak, a háztartások helyzete talán kedvezőbbre fordulhat, míg a vállalkozások gazdálkodása továbbra is nehézségekkel terhelt. Az összességében 0,11 századnyi javulás már a magyarországi recesszió végét jelzik. Az indikátorok által jelzett folyamatok azonban csupán alacsony gazdasági növekedésre utalnak, a következő féléves időszakra a vállalati gazdálkodás mutatói esetében az eddig elmaradt fejlődés egy erőteljes kibontakozás esélytelenségét mutatja.

Európa egészével összevetve szép teljesítményt mutatott fel a magyar gazdaság az első negyedévben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált részletes adataiból azonban az derül ki, hogy ez csupán a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének köszönhető. Minden más ágazatban visszaesést mértek.

A magyar gazdaság júniusban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, ám ennek érdekében az elmúlt években bevezetett tíz új adó azonban akadályozza a gazdasági fejlődést. Az infláció és az alapkamat csökken, a költségvetés finanszírozási feltételei javulnak, de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye. A magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik, a GDP idén csak stagnál.

A kormány bizakodik, az ellenék pesszimista, a szakemberek óvatosak a KSH első negyedéves magyar GDP-adata kapcsán. Azt mindenki elismeri, hogy a közölt mutató kedvezőbb a vártnál, ám a következtetések igencsak eltérők. A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni, elemzők viszont arra figyelmeztetnek: érdemes megvárni a részletes adatokat, amelyek alapján már következtetni lehet a folyamatokra. Most a GKI Gazdaságkutató Zrt. véleményét közöljük a KSH gyorsbecslése kapcsán.

A magyar gazdaság az idén az első negyedévben javítani tudott a tavalyi kiábrándító utolsó negyedévhez képest. Éves távlatban azonban még mindig zsugorodásról szólnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt GDP-adatok. Az eredmény jobb a piaci várakozásoknál, az ugyanakkor – lévén előzetes adatokról szó – egyelőre nem látszik, hogy pozitív elmozdulásban mennyiben játszottak szerepet egyszeri tényezők, s milyen mértékben tartalmaznak azok a tartós növekedési pályát támogató elemeket.

A Policy Agenda (PA) a 2013-ra számított első, azaz a tavaly szeptemberben közölt előrejelzésében – valamennyi más kutatóintézeti prognózisnál korábban – stagnáló gazdaságot, azaz változatlan GDP-t tartott elképzelhetőnek. Most aktualizált makrogazdasági prognózisukban az átgondolatlannak tűnő gazdaságpolitika hatásainak következményeként tovább romló gazdasági környezetet és esetleg kissé visszaeső gazdasági teljesítményt feltételeznek.

Növekedésnek indulhat az eurózóna gazdasága az év második felében. A trendforduló ellenére 2013 egészét tekintve még a GDP csökkenésére lehet számítani a valutaunióban az első féléves adatok miatt – mutat rá az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzése. Magyarország szempontjából jó jel, hogy Németországban az élénkülés jelei látszanak.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, a teljes évet figyelembe véve 1,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Elemzők szerint az idén magához térhet az export és javulhat a belső kereslet is, mindezzel együtt recesszió közelében ragadunk.

A GDP 1,7%-kal esett vissza tavaly, pontosan annyival, amennyivel a GKI Gazdaságkutató Zrt. előre jelezte. Az intézmény szakértői az idén is csak stagnálás várnak, s ezzel folytatódni fog a magyar gazdaság regionális leszakadása.

A jövedelmi és vagyoni egyenlőség valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság lesznek az alappillérjei a most kidolgozandó új indikátornak. Az új indikátor-rendszer megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az Unióban a társadalmi fejlődés egy új szemlélete váljon elfogadottá. A mérőszámrendszer kidolgozásának koordinálására, a döntéshozók valamint a lakosság tájékoztatására tizenkét vezető európai think-tank március 6-án Budapesten létrehozza a Budapesti Koalíciót (Budapest Coalition). A szervezet hosszú távú célja, hogy az Európai Unió közpolitikai döntései során a GDP-t követő új, a fenntarthatóságra és társadalmi egyenlőségre építő indikátorrendszert általánosan használják.

Jó hír: Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van az Európai Bizottság friss országjelentése szerint. Az EB megemelte azonban az idei és jövő évi költségvetési hiánnyal kapcsolatos prognózisát, amely miatt ahhoz, hogy lekerüljünk az uniós szégyenpadról, elemzők szerint újabb megszorító csomagra lehet szükség. Fokozott érdeklődés előzte meg ezt, mint ahogyan a jegybank ma nyilvánosságra hozott államháztartásról szóló elemzését is.

A vártnál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság az elmúlt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közölt adatsorai szerint: a GDP a IV. negyedévben 2,7 százalékkal zsugorodott, az ipari termelés decemberben 7,6 százalékkal szakadt. Az infláció ugyanakkor jócskán, éves összevetésben 3,7 százalékra lassult.

Euróban 1,7, forintban 10 százalékkal csökkent tavaly novemberben az export éves összevetésben. Bár az adat negatív tartalmát némiképp árnyalja, hogy az egy évvel korábbi adat kiugróan magas a közölt érték újabb figyelmeztető jel a magyar gazdaságról.

Novemberben három éve nem látott mértékben zuhant az ipari termelés. A vártnál is erőteljesebb, éves összevetésben 6,9 százalékos visszaesés a forintot is gyengülő pályára küldte.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem növekedik majd. Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat 2013-tól – derül ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből.

Magyarország bruttó hazai terméke 2012 III. negyedévében 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A csökkenést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítmény-visszaesése, valamint a költségvetési szigor fékező hatása. 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A harmadik negyedév sem hozta el a fordulatot Magyarországon, a GDP az elemzők által várt mértéknél is nagyobbat esett. További kedvezőtlen hír, hogy a június-szeptember közötti időszakban az eurózóna gazdasági teljesítménye is csökkent.

Siralmas képet fest a szeptemberi ipari adat: a visszaesés 3,8 százalék volt az előző évhez viszonyítva. Ebben részben a naptár a ludas: tavaly 2 munkanappal több volt, mint az idén, amit jól mutat, hogy a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index éves összevetésben 0,6, az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos növekedést mutat a Központi Statisztikai Hivatal előzetes közlése szerint. Az év első 9 hónapja 0,8 százalékos csökkenést jelez az előző év azonos adatával összehasonlítva.

Elkerülhetetlen a nagy piaci és politikai összeomlás, de bekövetkeztének idejét a hamis statisztikákkal és más manipulációkkal operáló kormányok és jegybankok képesek akár alaposan is kitolni – nyilatkozta az alapblog.hu-nak Marc Faber a világ egyik legbefolyásosabb, legtekintélyesebb befektető-közgazdása megerősítve azt a nézetét, hogy főként az amerikai, részben pedig most már az európai jegybank az, amelynek megalapozatlan, végtelennek tetsző pénznyomtatásai illetőleg kötvényvásárlásai szétrombolják a jelenlegi gazdasági-pénzügyi világrendszert.

Idén teljesül a három százalék alatti hiánycél, ám jövőre már jócskán e szint fölött alakulhat a magyar GDP-arányos deficit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Költségvetési Monitor jelentése szerint. A nemzetközi intézmény most publikált számításai még nem tartalmazzák a kormány múlt hét pénteken bejelentett kiigazító programját.

Tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói idő szerint kedd reggel nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások kiadványa szerint. Az idén a friss prognózis szerint a világgazdaság egésze 3,3, jövőre 3,6 százalékos éves GDP-növekedést mutathat fel. Az IMF az euróövezetben erre az évre 0,4 százalékos visszaeséssel, 2013-ra 0,2 százalékos, az Egyesült Államokban 2,2, illetve 2,1 százalékkal bővüléssel számol.

Lehet-e sikeres egy üzlet, ha nem növekszik? Lehet-e boldogan élni egy olyan országban, amelyben a GDP nem szárnyal? A jelenlegi társadalmi és gazdasági modellben a válasz: nem. Egyre többen azonban látják, hogy ez a rendszer alapjaiban megkérdőjelezhető. Sőt, vannak, akik próbálnak máshogyan létezni. Az átmenet lassú.

A jövő hét legfontosabb hazai vonatkozású eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése lesz. Az augusztusi „meglepő” 25 bázispontos kamatvágást követően a piaci elemzők többsége (köztük a CIB Bank is) arra számít, hogy szeptemberben nem módosítja a 6,75 százalékon álló irányadó kamatát az MNB. A megkérdezett 21 elemző közül 16 változatlan kamatszint mellett tette le voksát, míg öten 25 bázispontos lazításra számítanak. A határidős jegyzések mindeközben valamivel több, mint 50%-os eséllyel áraznak egy kamatvágást szeptemberre – áll a CiB Bank összeállításában.

Júliusban havi és éves összevetésben is stagnált az ipari termelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai gyorsjelentése szerint, de a munkanaphatástól megtisztított adatok az előző évhez képest 2,2, júniushoz viszonyítva 1,2 százalékos visszaesést jeleznek. Az esztendő első hét hónapjában 0,3 százalékkal zsugorodott az ipar. Kicsit részletesebben megvizsgálva a számokat az is látszik, hogy a Mercedes gyár üzembe állása már tetten érhető az adatokban, de ez kevés ahhoz, hogy kompenzálja az egyéb területek visszaesését.   

Romlik a hangulat a világgazdaságban, Európában és Magyarországon is. A pesszimizmus sajnos indokoltnak tűnik, itthon különösképpen. A gazdaság mutatói nem adnak okot a derűlátásra: immár technikai értelemben is recesszióban van az ország, miután két egymást követő negyedévben csökkent a GDP, ráadásul - mint arra az MFB Periszkóp szeptemberi elemzése rámutat, a magyar ipar és az exportszektor kilátásai is romlottak. A vállalati hitelek továbbra is drágák, a reálbérek és a fogyasztás csökken, az infláció viszont nő, mert az év eleji áfa-emelés és a gyenge forint árszínvonal-növelő hatása továbbra is erősebb, mint a csökkenő gazdasági teljesítményből fakadó dezinflációs impulzus.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal által közölt- előzetes - adatok alapján 0,6 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az esztendő első hat hónapjában 0,4 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent.