A Föld lakosságának 87 százaléka él olyan helyen, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja azt a szintet, amit még az emberi egészségre nézve elfogadhatónak tart az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO).
A legtöbb halált kiváltó halálnemek között a negyedik a légszennyezés okozta megbetegedés. A toplista első három helyén a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a túlsúlyosság áll. A szmog rákot okozhat, szív-, légzőszervi és tüdőbetegségek kialakulásához vezethet.
A légszennyezettség hatszor több halált okoz, mint a malária. Globális szinten minden tizedik haláleset oka a szennyezett levegő, évente 5,5 millió ember hal meg a szmogtól. Ugyan a szmog elsősorban a nagyon fiatal gyerekekben és az idősekben okoz egészségügyi problémákat, az idő előtti halálesetek azért a munkaképes felnőttekre vonatkozik.
A károk sokrétűek, elsősorban a kieső munkaerőt, a kieső termelést szokták kalkulálni. A szennyezett levegő a prosperitás ellensége, szögezte le a Világbank. „A légszennyezettség olyan kihívás, ami az emberi jólét alapját veszélyezteti, károsítja az ökológiai és fizikai tőkét, és fékezi a gazdasági növekedést” – nyilatkozta Laura Tuck, a Világbank alelnöke.
- Fotó: Flickr / fl85
Éves károk
Zimbabwe, Malawi és a Közép-afrikai Köztársaság a világ legkevésbé szennyezett államai, már ami a levegő minőségét illeti. A legkisebb kárt Uruguay szenvedte el (GDP-jének csak 0,03 százaléka bánta, ami 17 millió dollárnak felel meg), míg Izland mindössze 3 millió dolláros kárt szenvedett el, mert a négyszázezer fős lakosságú országban csekély az ipari tevékenység.
A legszmogosabb országok Kína és India. 2015 decemberben Pekingben olyan sűrű volt a szmog, hogy szmogriadójával a kormány tulajdonképpen leállította a városi életet. Sok országban nőtt légszennyezettség, amit az autók számának növekedésével magyaráznak.
Kieső jövedelem
A szmog miatt kieső egyéni jövedelem éves szinten eléri Ázsia GDP-jének 1 százalékát. Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, ahol a lakosság rohamosan öregszik, a jövedelemkiesés a GDP 0,25 százalékát teszi ki, míg a Szahara alatti Afrikában, ahol a társadalom fiatalabb szegmense is érintett, a GDP 0,61 százalékával egyenlő a jövedelemkiesés.
A légszennyezésből eredő táppénzes napok világszerte 225 milliárd dollárnyi kárt okoztak 2013-ban.
A legszegényebbeket sújtja
A fejlődő országokban a nem halálos betegségekből eredő elhalálozások 93 százalékánál a légszennyezés volt az ok 2013-ban. Ezekben az országokban a lakosság 90(!) százaléka él az emberi szervezetre nézve veszélyesen szennyezett levegőben.
Világbank kalkulációja szerint a légszennyezettségből évente 5000 milliárd dollár kárja keletkezik a szegény országoknak a kieső munkavégzés és a kórházi költségek okán.
A Világbank adatai szerint 2013-ban Kína GDP-je nagyjából 10 százalékkal csökkent a légszennyezettség miatt, Indiáé 7,69 százalékkal, Srí Lankáé és Kambodzsáé 8 százalékkal.
Régiós szinten is van összesítés. Dél-Kelet-Ázsiában a GDP 7,5 százalékát törli el a légszennyezettség.
De nemcsak az államok tekintetében járnak pórul leginkább a szegények. Nemzeti szinten is az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek számítanak a szmog legnagyobb kárvallottjainak. Az Egyesült Államokban már a '70-es években arra az eredményre jutottak kutatók, hogy a szegényebb néprétegek a gyárak közelébe élnek, ezért ők vannak elsősorban kitéve az erős szmognak.
(CNN, The Guardian)
