Moscovici elmondta, a magánfogyasztás intenzív maradt, míg az export és a beruházások növekedtek. A munkanélküliség idén tovább csökken, már most elérte a válság előtti szintet. A gazdaság azonban egyre inkább ki van téve a külső kockázati tényezőknek, amelyek megerősödtek és negatívabbá váltak. A teljes euróövezeti hiány jelenleg a GDP kevesebb mint 1 százaléka, és az előrejelzések szerint idén minden euróövezeti tagállamban 3 százalék alá csökken majd - közölte. Kiemelte, hogy az erőteljes növekedés elősegíti a költségvetési hiány és az adósságszint csökkentését, valamint a munkaerőpiaci feltételek javulását. A növekedést a fokozott fogyasztói és vállalkozói bizalom, az erős globális növekedés, az alacsony finanszírozási költségek, a magánszektor jobb mérlegei, valamint a jobb munkaerőpiaci feltételek segítették.
A munkanélküliség és a deficitek csökkenése várható
A munkanélküliség várhatóan az EU-ban tovább csökken, a 2017-es 7,6 százalékról 2018-ban 7,1 százalékra, 2019-ben pedig 6,7 százalékra. Az előrejelzés szerint az euróövezeti munkanélküliség a 2017. évi 9,1 százalékról 2018-ban 8,4 százalékra, 2019-ben pedig 7,9 százalékra csökken. Az euróövezetben az euró bevezetése óta jelenleg a legmagasabb a foglalkoztatottak száma, jóllehet ugyanitt megfigyelhető a munkaerőpiac stagnálása is. Míg bizonyos tagállamokban a munkanélküliség még mindig magas, máshol egyre nehezebb betölteni az álláshelyeket - emelte ki Moscovici.
Az uniós biztos elmondta, a fogyasztóiár-infláció ez év első negyedében gyengült, azonban a következő negyedévekben - részben a nemrég megemelkedett olajárak miatt - várhatóan kissé növekedni fog. Mivel több tagállamban szűkebbek a munkaerőpiacok és gyorsabban növekednek a bérek, az árnyomás is növekszik. Összességében az infláció az euróövezetben 2017-hez képest 2018-ban várhatóan nem változik, hanem 1,5 százalék marad, majd 2019-ben 1,6 százalékra emelkedik. Az EU-ban ugyanez a tendencia várható, azonban az inflációs előrejelzés erre az évre továbbra is 1,7 százalék, mielőtt 2019-ben 1,8 százalékra emelkedne. 2017-ben az összesített euróövezeti államháztartási hiány és államadósság a GDP százalékában csökkent, amit az erős gazdasági növekedés és az alacsony kamatlábak támogattak. Mivel a tagállami költségvetések a javuló munkaerőpiaci feltételek hatásait élvezik, ideértve az alacsonyabb szociális juttatásokat, várhatóan 2018 lesz az első olyan év a gazdasági és monetáris unió létrejötte óta, amelynek során valamennyi kormány a GDP 3 százaléka alatt tarthatja a költségvetési hiányt, ahogy az a szerződésben is szerepel. Az EU-ban az összesített hiány 2018-ban és 2019-ben várhatóan 0,8 százalék lesz. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága az előrejelzés szerint 2019-ben 84,1 százalékra csökken, de majdnem minden tagállam esetében csökkenés várható.
