Az államháztartás uniós módszertannak megfelelően névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága a negyedév végén 28 743 milliárd forintot, a GDP 72,5 százalékát tette ki. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága 2 százalékponttal magasabb, a GDP 74,5 százaléka volt.

A folyó áron számított adósságot a tranzakciók 376 milliárd forinttal, az átértékelődések 322 milliárd forinttal növelték a negyedévben - közölte az MNB. A június végén zárult egy évben 1161 milliárd forintot tett ki az államháztartás nettó finanszírozási igénye, ami az éves GDP 2,9 százalékának felel meg.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 26 milliárd forint volt idén január-júniusban. A háztartások nettó finanszírozási képessége a második negyedévében a GDP 6,3 százalékát tette ki (640 milliárd forint), a júniussal záruló egy évben pedig a GDP 5,8 százaléka (2283 milliárd forint) volt.

A háztartások pénzügyi eszközei közül ebben a negyedévben tranzakcióból eredően jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek, a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és kisebb mértékben a részvények és részesedések, a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb követelések, ugyanakkor a befektetési jegyek és a devizabetétek csökkentek. A devizabetétek állománya összességében nem csökkent, mert a forint árfolyamának gyengüléséből származó átértékelődési nyereség ellensúlyozta a tranzakciók hatását.

A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan számottevően bővült az ingatlanhitelek állománya, és a fogyasztási és egyéb hitelek állománya is növekedett.