Jó hír: Magyarország a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van az Európai Bizottság friss országjelentése szerint. Az EB megemelte azonban az idei és jövő évi költségvetési hiánnyal kapcsolatos prognózisát, amely miatt ahhoz, hogy lekerüljünk az uniós szégyenpadról, elemzők szerint újabb megszorító csomagra lehet szükség. Fokozott érdeklődés előzte meg ezt, mint ahogyan a jegybank ma nyilvánosságra hozott államháztartásról szóló elemzését is.

A vártnál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság az elmúlt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közölt adatsorai szerint: a GDP a IV. negyedévben 2,7 százalékkal zsugorodott, az ipari termelés decemberben 7,6 százalékkal szakadt. Az infláció ugyanakkor jócskán, éves összevetésben 3,7 százalékra lassult.

Euróban 1,7, forintban 10 százalékkal csökkent tavaly novemberben az export éves összevetésben. Bár az adat negatív tartalmát némiképp árnyalja, hogy az egy évvel korábbi adat kiugróan magas a közölt érték újabb figyelmeztető jel a magyar gazdaságról.

Novemberben három éve nem látott mértékben zuhant az ipari termelés. A vártnál is erőteljesebb, éves összevetésben 6,9 százalékos visszaesés a forintot is gyengülő pályára küldte.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem növekedik majd. Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat 2013-tól – derül ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből.

Magyarország bruttó hazai terméke 2012 III. negyedévében 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A csökkenést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítmény-visszaesése, valamint a költségvetési szigor fékező hatása. 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A harmadik negyedév sem hozta el a fordulatot Magyarországon, a GDP az elemzők által várt mértéknél is nagyobbat esett. További kedvezőtlen hír, hogy a június-szeptember közötti időszakban az eurózóna gazdasági teljesítménye is csökkent.

Siralmas képet fest a szeptemberi ipari adat: a visszaesés 3,8 százalék volt az előző évhez viszonyítva. Ebben részben a naptár a ludas: tavaly 2 munkanappal több volt, mint az idén, amit jól mutat, hogy a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index éves összevetésben 0,6, az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos növekedést mutat a Központi Statisztikai Hivatal előzetes közlése szerint. Az év első 9 hónapja 0,8 százalékos csökkenést jelez az előző év azonos adatával összehasonlítva.

Elkerülhetetlen a nagy piaci és politikai összeomlás, de bekövetkeztének idejét a hamis statisztikákkal és más manipulációkkal operáló kormányok és jegybankok képesek akár alaposan is kitolni – nyilatkozta az alapblog.hu-nak Marc Faber a világ egyik legbefolyásosabb, legtekintélyesebb befektető-közgazdása megerősítve azt a nézetét, hogy főként az amerikai, részben pedig most már az európai jegybank az, amelynek megalapozatlan, végtelennek tetsző pénznyomtatásai illetőleg kötvényvásárlásai szétrombolják a jelenlegi gazdasági-pénzügyi világrendszert.

Idén teljesül a három százalék alatti hiánycél, ám jövőre már jócskán e szint fölött alakulhat a magyar GDP-arányos deficit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Költségvetési Monitor jelentése szerint. A nemzetközi intézmény most publikált számításai még nem tartalmazzák a kormány múlt hét pénteken bejelentett kiigazító programját.

Tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói idő szerint kedd reggel nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások kiadványa szerint. Az idén a friss prognózis szerint a világgazdaság egésze 3,3, jövőre 3,6 százalékos éves GDP-növekedést mutathat fel. Az IMF az euróövezetben erre az évre 0,4 százalékos visszaeséssel, 2013-ra 0,2 százalékos, az Egyesült Államokban 2,2, illetve 2,1 százalékkal bővüléssel számol.

Lehet-e sikeres egy üzlet, ha nem növekszik? Lehet-e boldogan élni egy olyan országban, amelyben a GDP nem szárnyal? A jelenlegi társadalmi és gazdasági modellben a válasz: nem. Egyre többen azonban látják, hogy ez a rendszer alapjaiban megkérdőjelezhető. Sőt, vannak, akik próbálnak máshogyan létezni. Az átmenet lassú.

A jövő hét legfontosabb hazai vonatkozású eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése lesz. Az augusztusi „meglepő” 25 bázispontos kamatvágást követően a piaci elemzők többsége (köztük a CIB Bank is) arra számít, hogy szeptemberben nem módosítja a 6,75 százalékon álló irányadó kamatát az MNB. A megkérdezett 21 elemző közül 16 változatlan kamatszint mellett tette le voksát, míg öten 25 bázispontos lazításra számítanak. A határidős jegyzések mindeközben valamivel több, mint 50%-os eséllyel áraznak egy kamatvágást szeptemberre – áll a CiB Bank összeállításában.

Júliusban havi és éves összevetésben is stagnált az ipari termelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai gyorsjelentése szerint, de a munkanaphatástól megtisztított adatok az előző évhez képest 2,2, júniushoz viszonyítva 1,2 százalékos visszaesést jeleznek. Az esztendő első hét hónapjában 0,3 százalékkal zsugorodott az ipar. Kicsit részletesebben megvizsgálva a számokat az is látszik, hogy a Mercedes gyár üzembe állása már tetten érhető az adatokban, de ez kevés ahhoz, hogy kompenzálja az egyéb területek visszaesését.   

Romlik a hangulat a világgazdaságban, Európában és Magyarországon is. A pesszimizmus sajnos indokoltnak tűnik, itthon különösképpen. A gazdaság mutatói nem adnak okot a derűlátásra: immár technikai értelemben is recesszióban van az ország, miután két egymást követő negyedévben csökkent a GDP, ráadásul - mint arra az MFB Periszkóp szeptemberi elemzése rámutat, a magyar ipar és az exportszektor kilátásai is romlottak. A vállalati hitelek továbbra is drágák, a reálbérek és a fogyasztás csökken, az infláció viszont nő, mert az év eleji áfa-emelés és a gyenge forint árszínvonal-növelő hatása továbbra is erősebb, mint a csökkenő gazdasági teljesítményből fakadó dezinflációs impulzus.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal által közölt- előzetes - adatok alapján 0,6 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az esztendő első hat hónapjában 0,4 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent.

Folyamatosan veszít lenületéből a magyar gazdaság, az egyik fő húzóerő, az export volumene, az idén az első négy hónapban mindössze 0,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet, a behozatalé 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint növekedést regisztráltak a heterogén összetételű feldolgozott termékek, illetve élelmiszerek mindkét irányú forgalmában, ugyanakkor a híradás-technikai eszközök kereskedelmének visszaesése továbbra is folytatódott. Az időszakon belül az áprilisi forgalom mérsékelten csökkent.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

Elhúzódó stagnálásra számítanak a hazai vállalkozók, s az ehhez való alkalmazkodás, a kivárás, a túlélésre berendezkedés jelei olvashatók ki a Magyar Fejlesztési Bank MFB-indikátor vállalati felmérésének keretében kapott válaszokból. A nulla-száz skálán mozgó MFB-indikátor változatlanul 50 pont alatti értéke azt jelzi, hogy a vállalatok mind a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, mind a jövőbeli tendenciákat inkább kedvezőtlennek ítélik meg.

Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

Nagyon gyenge első negyedéves előzetes növekedési adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). S vegyes képet mutat az ipari termelés első három hónapja is. Pozitív elmozdulást a második félévben induló autóipari beruházások hozhatnak, ez azonban a várakozások szerint kevés lesz a recesszió elkerüléséhez.

A hazai elemzői várakozásokkal nagyjából megegyezett a magyar GDP harmadik negyedéves adata, londoni elemzők a jelzettnél kisebb mutatót vártak. A növekedés elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének, másodsorban az ipari exportnak köszönhető. A statisztikai hivatal közleménye szerint a GDP-becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. Az ipari termelés volumene a részletes adatok szerint szeptemberben 3 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához képest.

A borús világgazdasági kilátások miatt az Erste Group elemzői a közelmúltban felülvizsgálták Kelet-Közép-Európára vonatkozó előrejelzésüket. Eszerint a régió jövőre még mindig túlteljesíti az euróövezet növekedését – Magyarország kivételével, ahol a törvényi háttérrel kapcsolatos bizonytalanságok komolyan rányomják bélyegüket a kilátásokra. Az intézkedéseket valódi reformoknak és az államháztartási kiadások visszavágásának kell felváltaniuk, figyelmeztet az Erste Group. A JP Morgan londoni felzárkózó piaci stratégái szerint is Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai térségben.

A szélessávú sebesség minden egyes megduplázódása 0,3 százalékkal növeli a GDP-t, derül ki az Ericsson, az Arthur D. Little és a Chalmers University of Technology tanulmányából. A nagyobb szélessávú sebesség ösztönző hatással van a gazdasági növekedésre, ami az automatizált és egyszerűsített folyamatokból, a nagyobb termelékenységből, valamint az olyan alapvető szolgáltatások jobb hozzáférhetőségéből származik, mint például az oktatás és az egészségügy.

Recesszióba fordul a magyar gazdaság, mert bár az export képes növekedésre, de a beruházás nem emelkedik, a fogyasztás pedig csökken 2012-ben - erről Akar László, a GKI alelnöke beszélt szerdán Salgótarjánban. Tegnap a Kopint-Tárki is pesszimistán nyilatkozott, de ők legalább minimális bővülést várnak.

Az előző negyedévhez képest stagnált a GDP, éves összehasonlításban viszont 1,5 növekedést mutat - közölte a KSH. A Nemzetgazdasági Minisztérium számított a rosszabb adatokra, míg az elemzők - a kormányzattal egyetértésben - két százalékos év végi növekedést prognosztizálnak.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei a második negyedévben a megelőző negyedévhez és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes számok alapján. Az elemzők csalódottak, ők 2,1-2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, ráadásul így veszélybe kerülhetnek a jövő évi növekedési tervek is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul. Az EU-nak átadott konvergencia-program ennek tartósulását ígéri, s a program pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező. A tervezett államháztartási konszolidáció így 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani. Erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak, aminek a hatásai már idén is jelentkezhetnek.

Az idén az államháztartás többlete a GDP 2 százaléka lehet - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyarország strukturális reformprogramjának végrehajtásáról szóló tájékoztatóban pénteken.

A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára szerint minden esély megvan arra, hogy a gazdasági növekedés 2013-ra, 2014-re elérje a 4-6 százalékot.

A gazdasági kormányzat GDP-növekedésre vonatkozó várakozása 2013-14-re vonatkozóan változatlanul a 4-6 százalékos közötti tartományban mozog - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sajtóosztálya.

A bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal nőtt 2010 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest, míg az egész évet nézve a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal haladta meg az előző évit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az Ecostattal közös gyorsbecslése alapján.

A kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját - mondta Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban.

A gazdaságkutatók 2,5-3,3 százalékos GDP növekedést prognosztizálnak 2011-re, s ennek a sávnak a közepére esik a kormány 3,0 százalékos és az MNB 3,1 százalékos előrejelzése.

A bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a naptárhatás kiszűrésével és anélkül, míg 2010 második negyedévével összevetve 0,8 százalékkal bővült - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Matolcsy György szerint "hiteltelen és professzionálisan megalapozatlan" az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése. A kormány tartja magát saját előrejelzéseihez.

A kkv-knak a Széchenyi-terv lehet a jövő évi mentsvár, és bár az export tovább nő, a gyenge belső kereslet sokaknak okozhat nehézségeket - ezek a főbb megállapításai az Atradius Hitelbiztosító Market Monitor nevű elemzésének.

A világ vezető gazdaságai eltérő növekedési pályán vannak, így Brazília és Kína bővülése lassulhat, míg Németországé, Amerikáé, Japáné és Oroszországé tovább gyorsulhat - derül ki az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn nyilvánosságra hozott elemzéséből. Magyarország 2009 decembere óta gyorsuló növekedési pályán van.

Az idei 1 százalékot követően jövőre 2,5 százalék körül, a korábban vártnál lassabban bővülhet a GDP Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint, mivel a külső kereslet növekedési üteme lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A Kopint-Tárki szerint 3 százalékos GDP-növekedés várható 2011-ben.

A GDP 0,1 százalékával egyenlő éves bírságot kellene fizetnie az euróövezet minden olyan tagállamának, amely 3 százalék fölé engedi nőni a deficitet - ezt javasolja az Európai Bizottság. A büntetést olyan tagországra rónák ki, amely ellen már eljárás indult a túl nagy hiány miatt, és több ízben sem tett eleget a tanácsi ajánlásoknak.

A gazdaság növekedési feltételei rosszabbak a korábban feltételezettnél, ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette jövő évi növekedési prognózisát, az idei évre szóló előrejelzés 1 százalék maradt - jelentette be Vértes András, a GKI elnöke szerdán sajtótájékoztatón.

A korábban vártnál jobban alakul az Európai Unió gazdasági növekedése, és idén átlagosan megközelíti az 1,8 százalékot - jelentette be az Európai Bizottság hétfőn.

Az idén a magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1 százalék körül lesz a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank előrejelzése szerint.

Az idén a bruttó hazai termék 4%-a, jövőre 4,2%-a és 2012-ben 3,4%-a lesz a maastrichti hiány értéke a Költségvetési Tanács jelentése szerint. Mint azt az elemzés megjegyzi a költségvetési hiány a konvergencia programban vállalt célok közelébe kerül.

Dél-Korea vezetése 1,25 milliárd dollárból Zöld Alapot hozott létre az állami tulajdonú Korea Finance Corp-ban. A működését e hónapban megkezdő alap üvegházgáz-kibocsátást csökkentő és energiahatékonyságot előmozdító kezdeményezésekbe invesztál. A kormány azt reméli, hogy a magántőke is csatlakozik a kezdeményezéshez.

A bruttó hazai termék (GDP) az idén a második negyedévben 1,0 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 0,8 százalékkal nőtt éves bázison, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint stagnált 2010 első negyedévéhez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Ecostattal készített közös gyorsbecslése alapján pénteken.