Az elemzők kiemelték, hogy a gazdasági növekedés várhatóan lassulni fog az idei erős év után, ahogy a hazai gazdasági ciklus érett szakaszba ér, a fiskális gazdaságélénkítés fokozatosan enyhül, a világgazdaság felől érkező ellenszelek pedig felerősödnek.
Az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése felhajtotta az inflációt, de a maginfláció is gyorsul. A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,4 százalékon tetőzik, de jövőre már 2 százalék alá esik. Két év múlva, 2020-ban várhatóan 2,6 százalékkal bővül majd a magyar gazdaság.
A gazdasági növekedés következő években várható lassulásában kulcsszerepet játszik, hogy a befektetések növekedési üteme mérséklődik az építőipari kapacitások szűkössége miatt. A háztartások fogyasztásának növekedése is lassul párhuzamosan azzal, ahogy a foglalkoztatottság bővülése mérséklődik és a múltbeli hatósági béremelések hatása kifut. Jövőre az import növekedésének üteme várhatóan meghaladja az exportét, aminek következményeként csökkenni fog a mérleg jelenlegi többlete.Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,2 százalékról idén 3,6 százalékra, jövőre 3,3 százalékra, 2020-ban
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a fogyasztói árindex a tavalyi 2,4 százalékról idén 3,0 százalékra, 2019-ben pedig 3,3 százalékra ugrik, majd 2020-ban 3,0 százalékra esik vissza. A kockázatok kiegyensúlyozottak: a feszes munkaerőpiac elősegítheti a reálbérek gyors növekedését, ami a fogyasztás erősebb növekedését és magasabb inflációt eredményezhet. Lefelé mutató kockázatot jelent a külkereskedelem alakulása, tekintettel Magyarország erős beágyazottságára a globális értékláncokba.
Az államadósság tavaly a GDP 73,3 százalékára mérséklődött, 2018-ban 72,9, 2019-ben 70,3 százalékra, 2020-ban pedig 68,6 százalékra lehet számítani az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint.
