„Az eddig megjelent ipari, építőipari, fogyasztási és külkereskedelemi adatok alapján arra számítunk, hogy 5 százalék lehetett az éves GDP-növekedési ütem az év első három hónapjában. Negyedéves összevetésben pedig 1,3-1,4 százalék körüli növekedést érhetett el a magyar gazdaság” – derül ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének előrejelzéséből.
A növekedést a felhasználási oldalon főként a beruházási többlet és a lakossági fogyasztás további bővülése húzta. A termelési oldalon pedig az iparba belépő újabb kapacitások, az építőipari boom és a szolgáltatások iránti erős kereslet húzta fel a GDP-t.
Külső segítség A nemzetközi, elsősorban az európai, gazdaság is hozzájárult a magyar gazdaság eredményéhez.
Külső kockázat „Az európai gazdaság az idén gyorsulhat, az év végére már 1,2-2 százalékos többletre lehet képes, ez pedig a magyar GDP-növekedésnek is támaszt adna” - fogalmazott a szakértő. Szerinte azonban fontos kockázatot jelent, hogy május elején újra felerősödtek a nemzetközi kereskedelmi háború miatti félelmek, miután az Egyesült Államok a Kínával szemben újabb szigorítást tervez.
Ha az Egyesült Államok az európai termékekre vonatkozó jelenlegi vámok szigorításáról dönt, az várhatóan az európai autóiparnak jelentene problémát, és ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyarországi autógyárak teljesítményét, ezen keresztül a magyar ipar és gazdaság helyzetét.
Németh Dávid szerint az idén összességében 4 százalék körüli mértében növekedhet a magyar GDP, ami némi lassulást jelenthet a tavalyi - kiugró - 4,9 százalékos többlethez képest.
