Ennek oka, hogy az EU-transzferek dinamizáló hatása csökken, a világgazdasági konjunktúra bizonytalanabb, s érdemben továbbra sem várható a versenyképesség javulása. Idén az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, s mindebben 2019-ben sem várható fordulat.

Kép: SXC

A harmadik negyedévben az EU-tagállamok közül csak a lengyel és a lett volt gyorsabb a magyarnál. Az év egészében is ez várható, noha az első három negyedévben elért átlagosan 4,7%-os növekedés után a negyedik negyedévben a GKI már csak 4% körüli bővülésre számít.

A beruházások dinamikája a harmadik negyedévben még gyorsult, az éves teljesítmény mintegy

40%-át adó utolsó negyedévben azonban a GKI markáns lassulást valószínűsít. Idén a leggyorsabban, legalább 20%-kal az építőipari termelés és 6-7%-kal a kiskereskedelmi forgalom bővül, jövőre azonban főleg az előbbi látványosan lassulni fog.

Az ipari termelés még javuló idei utolsó negyedév esetén is kevésbé bővül (3,5%-kal), mint tavaly, s a romló európai és ezen belül német konjunktúra alapján 2019-ben már ennek megismétlése is kérdéses.

A bruttó keresetek bővülése idén csekély mértékben, de negyedévről negyedévre fékeződik (összesen közel 2 százalékponttal). Az infláció viszont gyorsul, így idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 8% feletti reálkereset-növekedés várható.

Ez jövőre – főleg a bérkiáramlás lassulása miatt – 4-5%-ra csökken, de így is gyors marad. Az

infláció októberben elérte a 3,8%-ot, ez az észt és román adat után a legmagasabb az EU-ban. Az év hátralevő részében az világpiaci olajár csökkenése miatt némi lassulás lehetséges, de a gyors bérkiáramlás és a gyenge forint következtében idén 3% közeli, 2019-ben 3,5%-os éves átlagos áremelkedés várható. Míg az idei első negyedévben egy euróért átlagosan csak 311 forintot kellett fizetni, augusztus-október átlagában már 325 forintot.

A munkanélküliség az egy évvel korábbihoz viszonyítva még csökken, az előző hónapokhoz viszonyítva azonban már megállt a mérséklődés. Sőt, a harmadik negyedévi átlag 0,2 százalékponttal magasabb is volt a második negyedévinél. Októberben nem történt változás. Igaz, közben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődött.

A hivatalos munkanélküliség Cseh-, Német- és Lengyelország után Magyarországon a negyedik legkisebb az EU-ban. Kedvező, hogy a munkanélküliségi ráta immár a közmunkásokkal együtt is kisebb az EU átlagánál. A javulásban azonban fontos szerepe van a külföldi munkavállalásnak is.

Bár az eredményszemléletű államháztartási deficit 2018 első három negyedévében mindössze a GDP 0,4%-a volt, és az adóbevételek nagyon kedvezően alakulnak, az éves pénzforgalmi deficit mégis az előirányzottnál 500 milliárd forinttal magasabb (1900 milliárd forint körüli) lehet.

Ez mindenekelőtt az EU-transzferek hazai megelőlegezésének következménye. Idén – az EU hiánycsökkentésre való felszólítása miatt is - a tervezett 2,3%-nál egy hajszállal kisebb, 2019-ben viszont a gazdaság markáns lassulása miatt az előirányzott 1,7%-nál valamivel magasabb deficit várható. A GDP-arányos államadósság idén csak minimálisan, 73% körülire csökken a tavalyi 73,3%-ról. 2019-ben viszont, főleg a jelentősen kisebb pénzforgalmi deficit miatt, a ráta megközelítheti a 71%-ot.