Bár a közép- és kelet-európai régió GDP-bővülése uniós szinten kiemelkedő, a növekedés üteme lassulhat a következő években, a régiós GDP 2019-ben 3,6 százalékkal emelkedhet, 2020-ban pedig 3,2 százalékos gazdasági bővülés várható; a magyar GDP idén 4,5 százalékkal, 2020-ban 2,9 százalékkal nőhet a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzése szerint.
Az elemzés szerint az utóbbi években javulást mutattak a régió országainak GDP-mutatói: 2017-ben és 2018-ban a térség gazdasága átlagosan 4,6 illetve 4,3 százalékkal gyarapodott, ezek pedig a legmagasabb értékek 2008 óta. A régió erősödő gazdasági aktivitása elsősorban a lakossági fogyasztás növekedésének volt köszönhető, amelyben a munkanélküliség jelentős visszaesése és a bérek növekedése is komoly szerepet játszott. Emellett az állami és magánbefektetések emelkedő volumene ugyancsak elősegítette a növekedést.
A napi működést nehezíti a munkaerőhiány
Az alacsony munkanélküliség mellett mára munkaerőhiánnyal küzdenek a térség államai, ami a vállalkozások számára az egyik legjelentősebb akadállyá vált a napi működésüket és a növekedést tekintve. A munkaerőhiány, az erőforrások magas kihasználtsága, a magas bekerülési költségek és a külső környezet lassulása kihívást jelentenek a régió egész gazdaságának és az itt működő cégeknek is.
A kockázatok maradnak
A következő években továbbra is a lakossági fogyasztás lesz a régiós gazdasági fejlődés motorja, ám a hosszú távú befektetések ütemének lassulása és az alacsonyabb export várhatóan visszafogja majd a GDP bővülését. További kockázatot jelent az eurózónában látható gazdasági lassulás, az Egyesült Államok és Kína között egyre élesedő kereskedelmi háború és az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése körüli bizonytalanság - írták a Coface elemzői.
A lassulás okai
A külső kereslet mérséklődésének hatására a fizetésképtelenségek száma várhatóan nőni fog. (A Coface által figyelt fizetésképtelenség az adott országban elindított fizetésképtelenségi eljárások - például csődeljárás, felszámolási eljárás - számának és az aktív cégek számának arányán alapul.) Ez elsősorban olyan, a külpiacoknak kiszolgáltatott iparágakban jelent nagy kockázatot, mint a szállítmányozás, a fuvarozás, vagy az autóipar, valamint az utóbbi ágazatot alkatrészekkel és alapanyagokkal kiszolgáló területek, mint a vegyi- és fémipar - olvasható a Coface elemzésében.
