Kiosztották Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Fenntartható Jövőért díjait a hazai üzleti élet új értékrendet képviselő és megvalósító kiválóságainak. A rendezvény legjobb szava a változásvezető volt.

Javította az idei és a jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) őszi világgazdasági prognózisában.

A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.

Negyedéves bázison gyorsult a GDP-növekedés az euróövezetben és az Európai Unióban a második negyedévben, nem végleges adatok szerint.

2017 második negyedévében a magyar gazdasági növekedés érezhetően alacsonyabb volt az első negyedévinél, a régióban az egyik legkisebb volt, de továbbra is meghaladta az EU átlagát. A beruházások látványos bővülése folytatódott, ennek alapján a GKI 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát. A folyamatok rövidtávon kedvezőek, azonban továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

A fejlett technológia és az innovatív ellátási lánc nyújthat megoldást az egészségügyi szektor költséghatékony működésére - áll a DHL által nemrég publikált tanulmányban, amely az egészségügyet az iparágak fejlettségét jelző ún. McKinsey Global Institute Industry Digitization Index alsó 20 százalékába sorolja, mellyel az állami szektor is megelőzi.

A kiskereskedelmi forgalom júniusi növekedése várható volt a bérek áprilisi jelentős megugrását és májusban is erőteljes növekedését követően. A reálbérek növekedése és a 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom a következő hónapokban folyamatosan magas szinten tarthatja a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemét - állapították meg csütörtökön piaci elemzők a KSH júniusi kiskereskedelmi forgalomról kiadott első becslését kommentálva.

Feltéve, ha az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottsági aránya elérné Svédország szintjét, amely e tekintetben a legjobban teljesítő európai uniós ország.

Ezt állította legalábbis Domokos László a 2018-as költségvetésről tartott csütörtöki előadásában. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a hazai feketegazdaság aránya a GDP-hez viszonyítva korábban 24 százalék volt.

Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama tavaly is: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás alapján is vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben.

Az ipar és a szolgáltatások húzták a növekedést az első negyedévben, 1,6, illetve 1,7 százalékponttal járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékos éves emelkedéséhez – kommentálták a friss statisztikai adatokat az MTI-nek szerdán nyilatkozó elemzők.

Idén az első negyedévben a magyar GDP 4,1 százalékkal, a vártnál gyorsabban bővült, ezért a a GKI Gazdaságkutató Zrt. már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, és legalább 3,5 százalékos éves növekedésre számít legfrissebb havi prognózis szerint.

2017 első negyedévében a magyar GDP 4,1%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. Ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, s legalább 3,5%-os éves növekedésre számít. Az építőipar és az ipar eddig a korábban gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Az év hátralévő részében is folytatódhat az ipari termelés bővülése, állapították meg az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők a KSH ipari termelésről pénteken kiadott, felfelé korrigált második becslését kommentálva.

Milliárdos befektetési gurunak és főügyésznek lenni sem könnyű. A pénzpiac és az azt szabályozó politika oldalán is farkastörvények uralkodnak, legalábbis ez derül ki a Billions című amerikai tévésorozatból, amelynek az első epizódját 2016-ban mutatták be.

Jelentős, több nyugat-európai országot meghaladó GDP-bővülést vár az idén a visegrádi országoktól és Romániától a Coface. A hitelbiztosító előrejelzése szerint Magyarországon például 3,1 százalékos lehet a bővülés. Az elemzés szerint a kelet-európai országokban az elmúlt évek kedvező gazdasági folyamatainak köszönhetően elfogadható szintre kerültek a fizetési kockázatok.

Évi 6836 milliárd forinttal, vagyis 25%-kal növekedne a GDP akkor, ha a láthatatlan munka is beleszámítana. A háztartáson belül vagy a közösségek javára végzett fizetetlen munka jelentős részét ma is nők végzik. Április első keddje a láthatatlan munka napja – ennek kapcsán az időfelhasználásra vonatkozó KSH-adatokból válogattunk.

Magyarországon a GDP 1,4 százalékát (468 milliárd forintot) fordítják K+F tevékenységre, ami elmarad az Európai Unió két százalékos átlagától, azonban ezen a téren az elmúlt évtizedben növekedés tapasztalható – olvasható a Széchenyi Tőkealap-kezelő honlapján.

Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek a GKI elemzése szerint.gki

A hőség árt a termelésnek. Romlik tőle a terméshozam, és csökkennek a szabadban munkával tölthető órák. Márpedig a szélsőségesen meleg napok számának növekedése biztosra vehető.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1,6 százalékkal nőtt tavaly a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, 2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett - jelentette első becslése alapján a KSH kedden. A korábbi előrejelzésén jelentősen módosítva, idén 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság téli gazdasági elemzésében.

A bruttó hazai termék volumene 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedett, ami árnyalatnyival alacsonyabb az augusztus 12-én kiadott első becslésben jelentett 2,2, illetve 1,1 százaléknál - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Három szempontból vettük górcső alá a magyar építőipar helyzetét. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, milyen állapotban van az a gazdasági környezet, ahonnan megrendelést remél az ágazat, másrészt mennyire segítik a növekedést tőke- és hiteloldalról a pénzintézetek. Illetve, ha ez a két feltétel adott a válság utáni fordulathoz, akkor vajon van-e elegendő munkaerő a tartós fellendüléshez?

2017 második felétől járulhat hozzá egyre nagyobb mértékben a magyar GDP-hez, annak növekedéséhez az építőipar az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint. Hogy mi lesz jövőre, az még ebben az évben eldől.

A leggazdagabb államok nem feltétlenül a legjobb életminőséget kínáló országok. A pénz nem minden, számítanak olyan immateriális tényezők is, mint a küldetés beteljesítése, ehhez pedig nem kell gazdagnak lenni.

Az EB által generált turisztikai bevétel meg sem kottyan egy olyan nagy nemzetgazdaságnak, mint amilyen Franciaországé. A francia GDP 0,05%-át adják az EB-látogatók költései. Az EB-k és VB-k megrendezése nem feltétlenül jár óriási beruházással, az olimpiáké viszont igen, amit a turizmus növekedése nem termel vissza és az országimázs fényesítése sem kompenzál.

A következő másfél évtizedben tovább nő a globális össztermék, de tágul a szegény és gazdag országok közötti szakadék is. Bár sokan jósolták Amerika hanyatlását, megmarad világelső gazdasági nagyhatalomnak.

Megjelent az ENSZ éves Világboldogság Jelentése, melyben rendre a sereghajtók között szerepel hagyományosan depresszív, mélabús népünk. Ismét a dánok a legboldogabbak, akárcsak két év, bár tavaly Svájc ütötte ki őket az első helyről. A japánoknál a fukusimai katasztrófa után is nőtt a boldogság.

A szén, olaj-, benzin- és gázártámogatásokkal a kormányok világszerte a fogyasztók pénztárcáját igyekeznek kímélni, sőt gyakran a cégek büdzséjét is. Ez azonban fosszilis függőséghez vezet és erősíti a status quót: megnehezíti az átállást a megújuló energiákra.

A szürkegazdaságot gyarapítja minden pénz, áru, szolgáltatás, szívesség, ami az adóhivatalnak be nem vallott módon cserél gazdát és juttatja pénzbevételhez a tranzakcióban részt vevő egyik felet. Aligha várható a szürkegazdaság csökkenése, ami összefügg azzal is, hogy szinte mindent megvehetünk az interneten. Hogy mennyi az annyi? Megnéztük.

A legtöbb európai piacon csütörtökön látnak napvilágot a második negyedéves GDP-adatok, azonban a kilátások korántsem biztatóak. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza a korábban publikált ipari termelési adatok alapján csupán 0,1 százalékos GDP-növekedést vár az előző negyedévhez képest, de meglátása szerint fennáll annak a veszélye is, hogy visszaesést mutatnak a számok, és már a második negyedévben recesszióba fordulhat Európa.

Absztrakt valaminek gondolnánk, pedig megélhetések függnek tőle. Laikusok számára is közérthetően, sztorikba ágyazva, olvasmányosan foglalta össze Diane Coyle, miért oly fontos korunkban a GPD.

Fokozatosan talpra áll az európai munkaerőpiac, 2011 óta most először nő egyszerre a GDP, a foglalkoztatási ráta és a háztatások jövedelme – állapította meg hétfőn közzétett negyedéves jelentésében az Európai Bizottság.

Az európai parlamenti választások kapcsán elkészítette javaslatait a BUSINESSEUROPE, a 35 ország 41 munkaadói szervezetét tömörítő brüsszeli szervezet. A javaslatok alapvetően pozitív képet festenek az elkövetkező 5 évben globálisan növekvő európai versenyképességről. A BUSINESSEUROPE által kitűzött célok megvalósulásával 2019-ig az uniós tagállamok GDP-je akár átlagosan 5%-os növekedést is elérhet, ami nagyságrendileg 1,250 euró többletet jelent minden európai állampolgárnak egy évben. Európa tehát visszaszerezheti vezető pozícióját a nemzetközi gazdaságban, amennyiben a várt reformok megvalósulnak.

A gazdasági folyamatok 2013-ban viszonylagosan, átmenetileg és látszólagosan javultak. Az üzleti szféra gyenge beruházási hajlandósága miatt hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei. Idén még hatnak a tavaly II. félévi gyorsulás tényezői, miközben átlagos időjárás esetén a mezőgazdaságban csökkenés valószínű. Így 2014-ben 1,5%-os, vagyis a tavalyinál kissé gyorsabb, de a II. félévinél lassúbb GDP-növekedés várható. Gazdaságpolitikai váltás nélkül jövőre sem várható 1,5% feletti dinamika, s a foglalkoztatásban, az inflációban és más területeken statisztikailag kimutatott eddigi (látszat-) javulást könnyen romlás követheti a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014-es előrejelzése szerint.

A korábbi előrejelzéseihez képest kedvezőbb számok szerepelnek az Európai Bizottság most kiadott "téli" előrejelzésében. A háztartások fogyasztásának köszönhetően erőteljesebb GDP-növekedés, némileg magasabb foglalkoztatottság és jobb munkanélküliségi adatok szerepelnek a Bizottság prognózisában, ugyanakkor növekvő inflációra és alig csökkenő államadósságra hívták fel a figyelmet.

Tavaly az első három negyedévében az agrárium 21,7 százalékkal jobban teljesített, mint 2012 azonos időszakában - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. Hozzátette: úgy gondolja, hogy az utolsó negyedévében is hasonló arány jön ki, ami azt jelentheti, hogy a GDP-növekedés felét a mezőgazdaság adta 2013-ban.

A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg az első negyedévhez képest 0,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett gyorsbecsléséből.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2013. II. negyedévében 1,11 azaz összességében az előző két negyedév stagnálása után, most enyhe javulásra utal. Az egyes rész-összetevők közül a monetáris mutatók javulnak, a háztartások helyzete talán kedvezőbbre fordulhat, míg a vállalkozások gazdálkodása továbbra is nehézségekkel terhelt. Az összességében 0,11 századnyi javulás már a magyarországi recesszió végét jelzik. Az indikátorok által jelzett folyamatok azonban csupán alacsony gazdasági növekedésre utalnak, a következő féléves időszakra a vállalati gazdálkodás mutatói esetében az eddig elmaradt fejlődés egy erőteljes kibontakozás esélytelenségét mutatja.

Európa egészével összevetve szép teljesítményt mutatott fel a magyar gazdaság az első negyedévben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált részletes adataiból azonban az derül ki, hogy ez csupán a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének köszönhető. Minden más ágazatban visszaesést mértek.

A magyar gazdaság júniusban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, ám ennek érdekében az elmúlt években bevezetett tíz új adó azonban akadályozza a gazdasági fejlődést. Az infláció és az alapkamat csökken, a költségvetés finanszírozási feltételei javulnak, de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye. A magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik, a GDP idén csak stagnál.

A kormány bizakodik, az ellenék pesszimista, a szakemberek óvatosak a KSH első negyedéves magyar GDP-adata kapcsán. Azt mindenki elismeri, hogy a közölt mutató kedvezőbb a vártnál, ám a következtetések igencsak eltérők. A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni, elemzők viszont arra figyelmeztetnek: érdemes megvárni a részletes adatokat, amelyek alapján már következtetni lehet a folyamatokra. Most a GKI Gazdaságkutató Zrt. véleményét közöljük a KSH gyorsbecslése kapcsán.

A magyar gazdaság az idén az első negyedévben javítani tudott a tavalyi kiábrándító utolsó negyedévhez képest. Éves távlatban azonban még mindig zsugorodásról szólnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt GDP-adatok. Az eredmény jobb a piaci várakozásoknál, az ugyanakkor – lévén előzetes adatokról szó – egyelőre nem látszik, hogy pozitív elmozdulásban mennyiben játszottak szerepet egyszeri tényezők, s milyen mértékben tartalmaznak azok a tartós növekedési pályát támogató elemeket.

A Policy Agenda (PA) a 2013-ra számított első, azaz a tavaly szeptemberben közölt előrejelzésében – valamennyi más kutatóintézeti prognózisnál korábban – stagnáló gazdaságot, azaz változatlan GDP-t tartott elképzelhetőnek. Most aktualizált makrogazdasági prognózisukban az átgondolatlannak tűnő gazdaságpolitika hatásainak következményeként tovább romló gazdasági környezetet és esetleg kissé visszaeső gazdasági teljesítményt feltételeznek.

Növekedésnek indulhat az eurózóna gazdasága az év második felében. A trendforduló ellenére 2013 egészét tekintve még a GDP csökkenésére lehet számítani a valutaunióban az első féléves adatok miatt – mutat rá az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzése. Magyarország szempontjából jó jel, hogy Németországban az élénkülés jelei látszanak.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, a teljes évet figyelembe véve 1,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Elemzők szerint az idén magához térhet az export és javulhat a belső kereslet is, mindezzel együtt recesszió közelében ragadunk.

A GDP 1,7%-kal esett vissza tavaly, pontosan annyival, amennyivel a GKI Gazdaságkutató Zrt. előre jelezte. Az intézmény szakértői az idén is csak stagnálás várnak, s ezzel folytatódni fog a magyar gazdaság regionális leszakadása.

A jövedelmi és vagyoni egyenlőség valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság lesznek az alappillérjei a most kidolgozandó új indikátornak. Az új indikátor-rendszer megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az Unióban a társadalmi fejlődés egy új szemlélete váljon elfogadottá. A mérőszámrendszer kidolgozásának koordinálására, a döntéshozók valamint a lakosság tájékoztatására tizenkét vezető európai think-tank március 6-án Budapesten létrehozza a Budapesti Koalíciót (Budapest Coalition). A szervezet hosszú távú célja, hogy az Európai Unió közpolitikai döntései során a GDP-t követő új, a fenntarthatóságra és társadalmi egyenlőségre építő indikátorrendszert általánosan használják.