2013-ban soha nem látott magasságot ért el az orosz GDP, majd 2,3 billió dollárral. Talán ez lehetett az oka annak, hogy Putyin úgy érezte bármit megtehet és elfoglalta a Krím-félszigetet.
Voltak azonban intőjelek, amire felfigyelhetett volna. Ha más nem az exportbevételek rendkívüli egyoldalúsága. 2013-ban Moszkva exportból származó bevételei 70 százalékban a kőolaj- és földgáz értékesítésre épültek. A Krím-félsziget 2014-es tavaszi elfoglalását követőn pénzügyi válság tört ki Oroszországban, aminek 3 fő oka volt. Az olaj világpiaci árának fokozatos és tartós csökkenése, a nyugati gazdasági szankciók, valamint az orosz gazdaság növekedésének fokozatos lassulása. Az orosz GDP 2016-ra 1,4 billió dollár környékére csökkent, körülbelül 7 évvel visszaforgatva az idő kerekét. Innen indult el egy lassú visszakapaszkodás, amelyet a világjárvány ismét megtört. 2021-ben végre újra elindult az orosz gazdaság, tavaly 4,5 százalékos volt a GDP növekedés, elérte az 1,7 billió dollárt, elsősorban a magas gáz és olajárak miatt. (2020-ban még csak 1,48 billió dollár volt az orosz GDP.) 2022-re is nagyon jók voltak az előrejelzések. Ekkor döntött úgy Putyin, hogy megtámadja Ukrajnát, aminek hiteles okát mindmáig nem lehet tudni. A felsorolt indokok folyamatosan változtak, vagy hiteltelenedtek el. A gazdasági bajok pedig csőstül jönnek.
Szergej Gurijev közgazdász, az orosz kormány volt gazdasági tanácsadója szerint a gazdaság akár 20-30 évet mehet vissza az időben. A legfontosabb probléma, hogy bár az olajár az egekben Moszkva mégis értékesítési nehézségekkel küzd. Tárolói tele vannak, mert minden szabadpiaci vevőjük igyekszik mástól vásárolni. A napokban ezért komoly árengedményeket kellett tenniük a potenciális vásárlóknak, a világpiaci ár 105-110 dolláros hordónkénti árából 25-30 dollár diszkontot kaptak például nagy indiai vásárlók – írja novekedes.hu. A háború költségeit eközben napi 170 milliárd forintra becsülik. Zelenszkij ukrán elnöknek tehát valószínűleg minderről pontos információi vannak, ezért nem véletlenül kéri folyamatosan a szankciós politika szigorítását. A rubel árfolyamát Moszkva csak úgy tudta a gödörből kihúzni, hogy a jegybank már a háború kitörése után 20 százalékra emelte fel az alapkamat szintjét.
Az infláció azonban így is 25 százalék körül mozog. A nagy hitelminősítők mindegyike 10-20 százalékos recessziót jósol 2022-re a várt 4-5 százalékos növekedés helyett. Mindemellett előre nem látható nagyságú, hosszútávú gond a nyugati technológiatranszfer teljes leállása. Elemzők szerint Oroszország e tekintetben nem versenyképes, import nélkül csúcstechnikát gyártó cégeik is nemsokára piacképtelenek lesznek. A már idézett Szergej Gurijev keményen fogalmaz, de lehet igaza lesz.
Putyinnak sikerült romba döntenie az orosz gazdaságot néhány hét alatt.Jelenleg az a helyzet, hogy naponta jelentik be világcégek és országok, mivel nyírbálják meg éppen gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal. Az ukrán háború következtében a világgazdaságban versenyfutás kezdődött az idővel, amelyen emberi életek múlnak mindkét oldalon, egzisztenciálisan és a szó szoros értelemben is.
