A világgazdaság növekedési üteme a 2020. évi 4,3 százalékos csökkenés után 2021-ben 4,6 százalék lesz (mindenekelőtt a gyors kínai növekedés következtében), míg 2022-ben 3,6 százalék lesz. Az EU és az euróövezet összevont GDP-je 2020-ban 7,4, illetve 7,8 százalékkal esik vissza, majd 2021-ben 4,1, illetve 4,2 százalékkal emelkedik. Németország GDP-je a 2020. évi 5,6 százalékos visszaesés után 2021-ben 3,5 százalékkal nő. A világkereskedelem 2020-ban 10,5 százalékkal esik vissza, 2021-ben 6,2-os, 2022-ben 4,5 százalékos növekedés várható. Az Egyesült Királyságban a 2020-ban 10,3 százalékos recessziót 2021-ben 3,3 százalékos növekedés követi. A tárgyalások jelenlegi állása szerint megnőtt az EU-ból való szerződés nélküli, idén december 31-én történő rendezetlen kiválás valószínűsége, ami súlyosbítja a járvány hatásait és következményeit. Az EU-ban a legsúlyosabb Görögország és Olaszország helyzete. Hosszabb távon a megnövekedett államadósság-állomány mérséklése lesz az EU-tagállamok előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Egyelőre még nem látható a koronavírus-járvány globális értékláncokra gyakorolt hatása, de a több lábon állás, a biztonságra törekvés erősödni fog.

Az EU konjunktúraindexe – csaknem félévi javulás után – novemberben érezhetően csökkent, s ezzel augusztusi szintjére esett vissza. Az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató szféra bizalmi indexe érezhetően, az építőiparé csak hibahatáron belül csökkent. A fogyasztói bizalmi index hat havi mélypontra esett. Az uniós foglalkoztatási várakozások - öt havi emelkedést követően – október után novemberben is romlottak. Magyar szempontból azonban kedvező, hogy a német ipari bizalmi index novemberben stagnált, így 17 havi csúcson maradt.

A GKI konjunktúraindexe novemberben nagyot esett, nyár eleji szintje alá csökkent.  Ez az üzleti várakozások zuhanásának következménye. Az üzleti szférában drámai mértékben, áprilisi mélypontjának közelébe zuhant a szolgáltató és kereskedelmi cégek bizalmi indexe, s nagyon jelentős volt a pesszimizmus erősödése az iparvállalatok körében is. Ugyanakkor az építőipari cégek látványosan optimistábbak lettek, bár még ez is messze van a járvány előtti, márciusi derűlátásuktól. A javulásban vélhetően szerepe volt a bejelentett, a lakásépítést és felújítást támogató kormányzati intézkedéseknek.

A fogyasztói bizalmi index novemberben még minimálisan emelkedni is tudott, bár az ezt megelőző három hónapos esése következtében, ha csak hibahatáron belül is, de ugyancsak elmaradt júniusi szintjétől. (Az eltérő novemberi tendenciákban szerepe lehet, hogy a lakosság megkérdezésére november elején, a cégekére november közepén került sor.) Decemberben azonban a fogyasztói bizalmi index visszaesett májusi szintjére.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága novemberben ismét gyengült, újra több lett a létszám csökkentését, mint növelését tervező cégek aránya. A romlás a szolgáltató szektorban volt drámai, mértéke megközelítette az áprilisit. Ezzel szemben az építőiparban viszont még erősödött is a foglalkoztatási szándék, a lakosság munkanélküliségtől való félelme pedig három hónapos romás után kissé csökkent. Az áremelési törekvés a szolgáltató szektor kivételével minden ágazatban gyengült, a fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában idén – április kivételével – még soha nem volt a novemberihez hasonlóan pesszimista, a legerőteljesebb romlás a szolgáltató szektorban következett be. A lakosság viszont kissé optimistább lett.

A magyar kormány a fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra. Miközben az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása folyik, nagyon kevés történik az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. Nem került sor koherens válságkezelő program meghirdetésére, a nyilvánvalóan elavult 2020. és 2021. évi költségvetés módosítására. A kormányzat lépései részben az eddig is kedvezményezett csoportok támogatásának fenntartását, sőt növelését, részben a hatalmát veszélyeztető ellenzéki pártok, önkormányzatok, független civil szervezetek anyagi ellehetetlenítését szolgálják. Azzal, hogy a magyar gazdaságpolitikában a hangsúly gazdaságvédelem helyett az újraindításra került, lehetővé vált a lojális tulajdonosi körök beruházásainak és vállalat-felvásárlásainak támogatása, miközben kormányzati segítség híján az elkerülhetetlennél sokkal több cég és család kerül válságba.

Az EU-val a jogállamiságról folytatott vita lényege egy szűk, hatalmon levő politikai-gazdasági érdekcsoport védelme. A magyar kormányzat az EU válságkezelési alapjával kapcsolatos, lengyelekkel közös – végül visszavont – vétója is ezt célozta. A magyar politikának ugyan jelenleg inkább csak zsarolási, semmint konstruktív érdekérvényesítő képessége van, ezt azonban maximálisan kihasználta a kormány. Az EU-ban kiváltott általános ellenszenv miatt azonban ennek még komoly, negatív következményei lehetnek.

Magyarország részesedése az EU válságkezelő alapjából közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró kedvezményes hitel. Az előbbi fedezetét szolgáló hosszú távú EU-hitelfelvétel kisebb felét 2027 után azonban várhatóan finanszírozni kell.  

A harmadik negyedévi magyar növekedési adat (éves alapon 4,6 százalékos csökkenés) nemcsak jóval kedvezőbb a második negyedévi 13,6 százalékos zuhanásnál – ez várható is volt –, de szebb a piaci várakozások szerint jellemzően 5-6 százalékos, vagy az EU által várt 6,9 százalékos csökkenésnél is. A magyar adat az EU átlagánál kissé (0,4 százalékponttal) gyengébb, a régióban pedig gyenge közepes. A lengyel, a szlovák a szlovén és a három balti ország visszaesése lényegesen kisebb, a horvát és a román lényegesen, a cseh és a bolgár kissé nagyobb, mint a magyar. A számunkra különösen fontos német visszaesés valamivel kisebb volt az EU átlagánál.

A reálfolyamatokat tekintve Magyarországon a harmadik negyedévben a háztartások tényleges fogyasztása éves alapon 2,2, míg a közösségi fogyasztás 4,8 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13,4 százalékkal mérséklődött. Az ipar (-2,4 százalék) valamint a kereskedelem (beleértve a turizmust is, -1,8 százalék) nagyjából rendezte sorait, az építőipar nagyot esett (-18 százalék). Az info-kommunikációs ágazat hasított (+5,3 százalék) és a hiteltörlesztési moratórium ellenére a pénzügyi szektor is jól teljesített (+2.9 százalék). A negyedik negyedévben különösen a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar szenvedi meg a járvány okozta korlátozások hatását, de a kereslet csökkenése szinte minden ágazatot érinthet. 2021-ben a 2020. évi nagy visszaesés után a második negyedévtől minden ágazatban növekedés várható.

Az idei hivatalos béremelkedés módszertani okokból jelentősen túlbecsült, a valós reálbér-emelkedés minimális lehet. A tendenciákat jól jellemzi, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1 százalék után az eddigi mélypontot jelentő júliusban csak 2,4 százalékkal, az első tíz hónapban pedig átlagosan csak 4,4 százalékkal emelkedtek. Figyelembe véve, hogy a hivatalosan 3,5 százalékos infláció a méréséhez használt fogyasztói kosár szerkezetének jelentős megváltozása miatt erősen alulbecsült, a reálbérek vásárlóereje valójában stagnálhatott. Mivel a nyugdíjas infláció magasabb az átlagos fogyasztói áremelkedésnél, s a nyugdíjasok vásárlóerejét a tavalyihoz képest csökkenti a nyugdíjprémium elmaradása is, továbbá, hogy a vállalkozói jövedelmek is mérséklődnek, miközben a szociális juttatások jellemzően nominálisan is változatlan összegűek, így joggal feltételezhetjük, hogy a lakosság reáljövedelme érzékelhetően csökkent. A kimutatott átlagkereset és az szja-tömeg növekedési különbsége a társadalom növekvő differenciálódására utal, ami a foglalkoztatási helyzet romlása miatt egyébként is logikus. A GKI 2020-ban a fogyasztás 2,5 százalékos csökkenésével, 2021-ben – a bruttó keresetek 4-5 százalékos emelkedését, a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetését és a fogyasztói bizalom javulását is feltételezve, a közelgő országgyűlési választásokra is tekintettel – 3 százalék körüli bővülésével számol.

A járvány miatt azonban idén a beruházások a GDP-nél is gyorsabban, 10 százalékkal esnek vissza, ami a ráta 26 százalék körülire, vagyis több mint 1 százalékponttal való csökkenését valószínűsíti. 2021-ben 4 százalékos beruházás-növekedés várható. Bár jelentős volumenű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet bizonytalansága miatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. Középtávon a globális ellátási láncok átstrukturálásának a régió, így Magyarország is haszonélvezője lehet (különösen az akkumulátor és az elektromos motorok területén).

A bruttó ipari termelés a 2020. évi 8 százalékos visszaesés után 2021-ben 4-5, 2022-ben 7-8 százalékkal bővülhet. A GKI szerint az építőipari termelés idén valamivel 10 százalék felett csökkenhet. 2021-ben 5 százalék körüli építőipari növekedés várható, de az érdemi bővülés inkább csak a második félévben valószínű. A magyar agrárium technológiai elmaradottságára a tavaszi vendégmunkáshiány is rámutatott. 2020-ban a mezőgazdasági GDP 2 százalékos csökkenése várható, a 2021. évi szint nagyrészt az időjárás függvénye lesz. A kiskereskedelmi forgalom 2020-ban jó esetben stagnál, 2021-ben 2-3 százalékos bővülése várható. Az online kereskedelem bővülése messze átlag feletti lesz, 2020-ban 30 százalék körüli, de jövőre feltehetőleg lassul. A turizmus-szektor a járvány egyik fő vesztese. Nyáron a belföldi forgalom ugyan érdemben élénkült (ha el is maradt az egy évvel korábbitól), de a külföldi forgalom, főleg Budapesten, ekkor is nagyon gyengén alakult. Végeredményben 2020 első tíz hónapjában a külföldi vendégek csak az egy évvel korábbi vendégéjszakák egynegyedét, a belföldiek egyharmadát töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken. Az év egészében a járvány második hulláma miatt további romlás várható, jövőre pedig csak részleges javulás remélhető. 2020-ban az áruszállítás volumenében és teljesítményében is 10 százalék körüli visszaesés várható, melyen belül a legnagyobb csökkenést a csővezetékes és a közúti szállítási ágazat szenvedi el. A gazdaság élénkülésével 2021-ben mérsékelt bővülés valószínű, melyen belül a vasúti áruszállítás lassabb, a közúti fuvarozás valamivel gyorsabb korrekcióra számíthat.

A telekom egyike azon kevés ágazatnak, mely 2020-ban is növekedésre volt képes. Az ágazat GDP-termelése 2021-ben is 4-5 százalék körüli lehet. A lakásépítésre és -vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások – részben a bejelentett intézkedések hatására – enyhén élénkültek. A GKI 2020-ban 17-18, 2021-ben 15-17 ezer lakás átadására számít. Az irodapiacon részben a bérlők pénzügyi lehetőségeinek beszűkülése, részben a home office terjedése miatt az irodák iránti igény csökkenőben van. A külkereskedelmi áruforgalomban 2020 első félévében a forgalom jelentősen visszaesett, a kivitel erőteljesebb mérséklődése miatt az aktívum érezhetően csökkent. A nyári hónapokban a helyzet átmenetileg javult, az első három negyedévben az áruforgalmi aktívum már kissé nagyobb volt az egy évvel korábbinál, amiben szerepe volt a cserearányok 2,2 százalékos javulásának (főleg a világpiaci energiaárak csökkenése következtében). Ugyanakkor a negyedik negyedévben a járvány miatt ismét fékeződés várható, az egyenleg aligha emelkedik, de így is nagyobb lesz a 2019. évinél. A szolgáltatások külkereskedelmében az aktívum elmúlt évekre jellemző emelkedése 2020-ban egyértelműen megtört, főleg a turizmus és a nemzetközi szállítások visszaesése következtében. Az áruforgalmi egyenleg a 2020. évi 4,5 milliárd euró után 2021-ben 4,5-5, milliárd euró körül alakul, a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege pedig a 2020. évi 5 milliárd euró közeli értékről 2021-ben a járvány enyhülésével 6 milliárd euró közelébe emelkedhet, de még messze el fog maradni a 2019. évi 8,8 milliárd eurótól.

A foglalkoztatottak száma 2020-ban a GDP-visszaesés mértékénél jóval enyhébb ütemben apad, éves szinten 1,5 százalékos létszámfogyás várható. Az alkalmazottak esetében a 2020-ra várható csökkenés jelentősebb mértékű, mintegy 4 százalék körüli lesz, elsősorban a vállalkozási szektor foglalkoztatási képessége szenvedi meg a válságot (-5 százalék). A munkaerő-felmérés szerint 2020-ra átlagosan 4,5 százalékos munkanélküli ráta várható, ami 2021-ben is hasonló lesz. Míg azonban 2020-ban az év elején, 2021-ben az év végén lesz alacsonyabb a munkanélküliség.

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2010-től 2018-ig aktívumot mutatott, majd 2019-ben -0,4 milliárd euró deficitbe fordult. 2020. első három negyedévében a deficit (0,8 milliárd euró) lett, a beáramló EU-transzferek révén azonban a magyar finanszírozási képesség erősen aktív maradt (1,6 milliárd euró). A folyó fizetési mérleg romlása elsősorban az áruk és szolgáltatások korábban hatalmas aktívumának elolvadása miatt következett be. Az év egészében a folyó fizetési mérleg hiánya 1,5 milliárd euróra emelkedhet, s a 3 milliárd euró körüli EU-transzfer beáramlása folytán a finanszírozási képesség 1,5 milliárd körül alakulhat. 2021-ben a külkereskedelmi folyamatok már javíthatnak a folyó fizetési mérlegen, ugyanakkor a jövedelmek deficitje emelkedhet, így végeredményben a 2020. évihez hasonló összeg várható.

Az államháztartás idei pénzforgalmi hiánya mintegy tízszerese lesz a költségvetési törvényben előirányzottnak, a GDP-arányos (eredményszemléletű, ESA) deficit 9 százalék, az államadósság 78 százalék körül lesz. 2021-ben a hiány alig, a GDP mintegy 7 százalékára csökken. Részben a válságkezelés áthúzódó hatásai, de legalább annyira a 2022. évi választásokra való felkészülés miatt, az EU-transzfereket megelőlegezve hiányozni fog a deficitcsökkentési ambíció. Ezt az EU válságkezelési alapja illetve a 3 százalékos hiánymaximum további európai felfüggesztése lehetővé is teszi. A GDP-arányos államadósság 2020-ban még várhatóan 80 százalék alatt marad (78 százalék körüli lesz), 2021-ben azonban érdemben meghaladja a 80 százalékot, s ezzel az eddigi, 2011. évi csúcsa fölé kerül.

Az MNB idén is folytatta, s várhatóan 2021-22-ben is tartja laza monetáris politikáját. A 0,6 százalékos alapkamat várhatóan nem változik, az infláció magas marad, lassulása valószínűtlen, a forint árfolyama tovább gyengül. Ugyanakkor a gyakorlatban az MNB 2020-ban némileg szigorított politikáján: legutóbb szeptemberben a forintgyengülés folytatódásának veszélyét látva effektív kamatemelésről döntött, az egyhetes betéti tenderre felkínált kamat ugyanis 0,6 százalékról 0,75 százalékra emelkedett. A 2020. évi 3,4 százalék után 2021-ben a GKI az ideihez hasonló, 3,5 százalék körüli áremelkedést vár. A forint árfolyama trendszerűen gyengül, 2020 november végén az év elejéhez képest 9 százalékkal gyengült a forint. 2020-ban éves átlagban 351 forint (az év végén 360 forint közeli) éves átlagos árfolyam várható, ami éves átlagban 7,5 százalékos gyengülésnek felel meg. 2021-ben 360 forintos (esetleg ennél is kissé gyengébb) éves átlagos árfolyam kialakulása valószínű.

A GKI prognózisa 2021-re