Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette, pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az első negyedév egészét tekintve - tették hozzá. Az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene 2020 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

Nem ez volt még a mélypont

A növekedés szerkezetét illetően a KSH szokásosan szűkszavú első közleménye csak annyit jelez, hogy a járvány okozta rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ágat negatívan érintette, ám ez aligha lehet meglepetés. A kommentár szerint a piaci szolgáltatások és az ipar pozitívan járultak hozzá a növekedéshez. Ennek oka, hogy a gazdasági bezárkózást csak a negyedév végén rendelte el a kormányzat, így az első két hónap erős teljesítménye ellensúlyozni tudta a márciusi kiesést - közölte Virovácz Péter, az ING elemzője az adatokra reagálva.

Virovácz szerint a mai adatok fényében, és látva a KSH erős revízióját a 2019-es növekedés lefutását illetően, némileg átalakulhat a válság lefutásának képe.

"Ugyanakkor továbbra is arra számítunk, hogy a második negyedév lehet a mélypont, mielőtt megkezdődik a lassú kilábalás. Az idei évre vonatkozó alapforgatókönyvünk 3,3 százalékos gazdaság visszaeséssel számolt az év egésze tekintetében. Mivel a mai adat az általunk vártnál rosszabb lett, így előrejelzésünket negatív kockázatok övezik" - közölte.