A GDP 1,4 százaléka jut kutatás-fejlesztésre

Magyarországon a GDP 1,4 százalékát (468 milliárd forintot) fordítják K+F tevékenységre, ami elmarad az Európai Unió két százalékos átlagától, azonban ezen a téren az elmúlt évtizedben növekedés tapasztalható – olvasható a Széchenyi Tőkealap-kezelő honlapján.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A kormány célja, hogy közelítve az EU-hoz ez az arány 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen. A vállalás teljesítését jelentősen segíti, hogy 2014 és 2020 között uniós alapokból és állami forrásokból összesen 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatási, fejlesztési és innovációs célokra, emellett pedig az EU is nagyságrendekkel többet kíván költeni kutatás-fejlesztési programjaira.

Egy iparági, szakpolitikai, illetve tudományos szakértőket és vezetőket megkérdező felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megkérdezettek 90 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar gazdaság szempontjából meghatározó szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, illetve az innovációnak. Tehát a növekedéshez elengedhetetlen a K+F+I tevékenységek ösztönzése mind a kutatóintézeteknél, mind a kkv-knál, akik a hazai GDP felét állítják elő - írja a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

A KSH adatai alapján a vállalkozások évről évre nagyobb összegeket fordítanak kutatás-fejlesztésre, ezek a kiadások évente átlagosan 8-9 százalékkal nő, de az utóbbi tíz évben többször előfordult a két számjegyű növekedés is. Emellett azonban az látszik, hogy a termék- és/vagy eljárás-innovációt végrehajtó vállalkozások aránya 2004 és 2014 között csökkent. A kisvállalkozások esetében 16,9-ről 15-re (bár az utolsó négy évben növekedett), a középvállalkozások esetében 30,5-ről 26,6-ra, a nagyvállalatoknál pedig 52,4-ről 44,4-re. Mindez azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztésre egyre kevesebb cég költ egyre nagyobb összegeket. A gyógyszeripar, a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás mellett a leginnovatívabb szektorok közé az egészségipar, az informatika, a biotechnológia, a megújuló energiaforrások és a gépjárműgyártás tartozik.

Kimozdulhat a holtpontról a kutatás-fejlesztés
Japánban a bruttó hazai termék (GDP) 3-3,5 százalékát költik évente innovációra, az Egyesült Államokban ez az érték 2,5 és 3 három százalék közé esik. Az EU 28 tagállamának átlaga is eléri az évi két százalékot. Magyarországon tavaly a GDP 1,39 százalékát (468 milliárd forintot) fordították K+F-re, ami nagyjából szinten maradást jelentett az előző két esztendő értékeihez képest.

Véleményvezér

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo