A kormány célja, hogy közelítve az EU-hoz ez az arány 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen. A vállalás teljesítését jelentősen segíti, hogy 2014 és 2020 között uniós alapokból és állami forrásokból összesen 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatási, fejlesztési és innovációs célokra, emellett pedig az EU is nagyságrendekkel többet kíván költeni kutatás-fejlesztési programjaira.

Egy iparági, szakpolitikai, illetve tudományos szakértőket és vezetőket megkérdező felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megkérdezettek 90 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar gazdaság szempontjából meghatározó szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, illetve az innovációnak. Tehát a növekedéshez elengedhetetlen a K+F+I tevékenységek ösztönzése mind a kutatóintézeteknél, mind a kkv-knál, akik a hazai GDP felét állítják elő - írja a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

A KSH adatai alapján a vállalkozások évről évre nagyobb összegeket fordítanak kutatás-fejlesztésre, ezek a kiadások évente átlagosan 8-9 százalékkal nő, de az utóbbi tíz évben többször előfordult a két számjegyű növekedés is. Emellett azonban az látszik, hogy a termék- és/vagy eljárás-innovációt végrehajtó vállalkozások aránya 2004 és 2014 között csökkent. A kisvállalkozások esetében 16,9-ről 15-re (bár az utolsó négy évben növekedett), a középvállalkozások esetében 30,5-ről 26,6-ra, a nagyvállalatoknál pedig 52,4-ről 44,4-re. Mindez azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztésre egyre kevesebb cég költ egyre nagyobb összegeket. A gyógyszeripar, a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás mellett a leginnovatívabb szektorok közé az egészségipar, az informatika, a biotechnológia, a megújuló energiaforrások és a gépjárműgyártás tartozik.