A GDP 1,4 százaléka jut kutatás-fejlesztésre

Magyarországon a GDP 1,4 százalékát (468 milliárd forintot) fordítják K+F tevékenységre, ami elmarad az Európai Unió két százalékos átlagától, azonban ezen a téren az elmúlt évtizedben növekedés tapasztalható – olvasható a Széchenyi Tőkealap-kezelő honlapján.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A kormány célja, hogy közelítve az EU-hoz ez az arány 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen. A vállalás teljesítését jelentősen segíti, hogy 2014 és 2020 között uniós alapokból és állami forrásokból összesen 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatási, fejlesztési és innovációs célokra, emellett pedig az EU is nagyságrendekkel többet kíván költeni kutatás-fejlesztési programjaira.

Egy iparági, szakpolitikai, illetve tudományos szakértőket és vezetőket megkérdező felmérés eredményeiből kiderül, hogy a megkérdezettek 90 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar gazdaság szempontjából meghatározó szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, illetve az innovációnak. Tehát a növekedéshez elengedhetetlen a K+F+I tevékenységek ösztönzése mind a kutatóintézeteknél, mind a kkv-knál, akik a hazai GDP felét állítják elő - írja a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

A KSH adatai alapján a vállalkozások évről évre nagyobb összegeket fordítanak kutatás-fejlesztésre, ezek a kiadások évente átlagosan 8-9 százalékkal nő, de az utóbbi tíz évben többször előfordult a két számjegyű növekedés is. Emellett azonban az látszik, hogy a termék- és/vagy eljárás-innovációt végrehajtó vállalkozások aránya 2004 és 2014 között csökkent. A kisvállalkozások esetében 16,9-ről 15-re (bár az utolsó négy évben növekedett), a középvállalkozások esetében 30,5-ről 26,6-ra, a nagyvállalatoknál pedig 52,4-ről 44,4-re. Mindez azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztésre egyre kevesebb cég költ egyre nagyobb összegeket. A gyógyszeripar, a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás mellett a leginnovatívabb szektorok közé az egészségipar, az informatika, a biotechnológia, a megújuló energiaforrások és a gépjárműgyártás tartozik.

Kimozdulhat a holtpontról a kutatás-fejlesztés
Japánban a bruttó hazai termék (GDP) 3-3,5 százalékát költik évente innovációra, az Egyesült Államokban ez az érték 2,5 és 3 három százalék közé esik. Az EU 28 tagállamának átlaga is eléri az évi két százalékot. Magyarországon tavaly a GDP 1,39 százalékát (468 milliárd forintot) fordították K+F-re, ami nagyjából szinten maradást jelentett az előző két esztendő értékeihez képest.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo