Az adatközlést nagy bizonytalanság övezte, tekintettel arra, hogy az előzetes várakozások széles sávban (3,6-4,8 százalék) ingadoztak. A második negyedéves dinamika ezzel további gyorsulást mutat az első negyedéves 4,2 százalékos bővüléshez képest is, amire csak kevesen számítottak.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a meglepetést elsősorban a vártnál jobban bővülő mezőgazdaság okozhatta, valamint az ipar hozzáadott értéke is jobban nőhetett, mint azt a termelési adatok sugallták. Ez utóbbira magyarázatot szolgáltathat a jelentős bérnövekedés, ami a kibocsátást nem, de az azon belüli hozzáadott-érték arányt növeli. Felhasználási oldalon a legnagyobb hozzájáruló a fogyasztás lehetett, melyet a továbbra is erős bérkiáramlás és magas fogyasztási hajlandóság hajt, de vélhetően a nettó export is pozitív meglepetéssel rukkolhatott elő.
Az ING várakozásai szerint – ahogyan azt a negyedév/negyedév adatok is már jelzik –, a növekedési dinamika lemorzsolódása folytatódhat a következő negyedévekben is, persze a mai adatok fényében inkább pozitív meglepetésekre készülhetünk. Összességében közel kerültünk ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányzat által várt 4,3 százalékos gazdasági növekedés 2018 egészében, amit a jelenlegi adatok fényében mi is reálisnak tartunk.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár a nyers adatok némi gyorsulást mutatnak, ebben szerepet játszik a bázishatás is. A múlt év második negyedévében 3,3 százalékra lassult a nyers adatok szerinti növekedés az első negyedévben elért 4,3 százalékkal szemben, vagyis egy évvel ezelőtt jelentős lassulás ment végbe.
A szakember arra is rámutatott, hogy a legfrissebb korrigált adatok szerint minimális lassulás látható. A naptárhatással tisztított adatok szerint ugyanis az első negyedéves 4,8 százalékos növekedés után a másodikban 4,4 százalékkal bővült a GDP. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint pedig 4,7 százalékról 4,4 százalékra csökkent a növekedési tempó.
Az is a lassulást mutatja, hogy negyedéves összevetésben az idei év első három hónapjában még 1,2 százalékos volt a többlet, míg a második negyedévben 0,9 százalékos pluszt ért el a gazdaság. „A korrigált adatokból gyorsulás nem látható, inkább azt lehet mondani, hogy tartja a tempót a magyar gazdaság” – fogalmazott a szakember.
A gazdaság motorjai
Németh Dávid azt is elmondta, mivel első becslésről van szó, ezért a pontos részletek nem ismertek. „Az látszik az eddig megjelent adatokból, hogy a termelési oldalon a piaci alapú szolgáltatások jelentősen segítették a bővülést, ahogy az építőipar is hozzájárult a növekedéshez. Az ipar viszont mérsékelt teljesítményt mutatott. A felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás és a beruházások húzták a GDP-t a második negyedévben, a külkereskedelem viszont valószínűleg visszafogta a növekedést.”
Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a 4 százalék feletti növekedés kedvező, de látni kell, a gazdasági növekedés elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően került 4 százalék fölé. A magyar gazdaság potenciális növekedési szintje jóval mérsékeltebb, körülbelül 2,5 százalék körüli.
A K&H szakembere úgy véli, hogy a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,2 százalék körüli növekedésre lehet számítani, jövőre viszont lassulhat a gazdaság, 3,3 százalékos többlettel lehet számolni.
