Az ipar gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült a vártnál

2017 első negyedévében a magyar GDP 4,1%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. Ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, s legalább 3,5%-os éves növekedésre számít. Az építőipar és az ipar eddig a korábban gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

2017. május 29.

Piac&Profit

Az első negyedévben a magyar növekedés sokkal gyorsabb volt az EU átlagánál, a régióban azonban nem volt kiugró. A magyarnál ugyan alacsonyabb volt a cseh, a bolgár és a szlovák dinamika, gyorsabb viszont a román, a lengyel, a litván és a lett növekedés. Magyarországon az első negyedévben kiemelkedő, 25%-os volt az építőipar fejlődése. Mivel ez a mélyponthoz képest következett be, az év során ennél szerényebb ütem várható. A járműipar bővülése kissé elmaradt a feldolgozóipar átlagától, a leggyorsabban a gép- és az elektronikai ipar fejlődött. A feldolgozóipar kivitele a tavalyi stagnálás közeli állapot után 7%-ra gyorsult, a belföldi értékesítés pedig a múlt évi visszaesés után közel 3%-kal emelkedett - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.

A kiskereskedelmi forgalom viszont az első negyedévben a tavalyinál is lassabban, 3,4%-kal bővült. Ez akkor is nagyon alacsony, ha tudjuk, hogy idén a húsvét – s ezzel a húsvéti forgalom is – áprilisra esett. Eközben ugyanis a reálkeresetek 8%-kal emelkedtek, s a foglalkoztatottak száma is 2,5%-kal bővült. Így valószínű, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővült. Részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-csökkenése miatt, de még inkább annak következtében, hogy a kikényszerített minimálbéremelés ellensúlyozása érdekében főleg a kisebb cégeknél csökkent a „zsebbe fizetés”. Az első negyedévben az átadott lakások száma ugyan csaknem másfélszeresére emelkedett, de ez csak 2000 lakást jelent. Budapesten azonban felére csökkent a lakásépítés, s ezzel is összefüggésben a vállalkozások által az országban épített lakások aránya 50%-ról 40%-ra csökkent. Ebben azonban változás várható, összességében a tavalyi 10 ezer után idén 15, jövőre 20 ezer lakás átadása várható az országban.

A 2014-2016-ban gyakorlatilag megszűnt infláció a tavalyi év utolsó hónapjaiban főleg az üzemanyagárak emelkedése következtében kezdett lendületet kapni, s februárban 2,9%-kal idei csúcsára ért. Az átlagos áremelkedés csökkenésében - áprilisban átlagosan már csak 2,2%-kal nőttek az árak – ugyancsak az üzemanyagárak alakulása játszott fontos szerepet. Az év egészében, további hullámzás mellett, 2,5% körüli áremelkedés várható.

A munkanélküliségi ráta 2017. február-április átlagában 4,6% volt, 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor 0,2 százalékponttal magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás. A „valódi” munkanélküliség továbbra is 7% körüli.

Gyorsul az ipar, lassul a kiskereskedelem bővülése

Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben - az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében - nem várható érdemi javulás.