Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a negyedéves növekedés tempósnak mondható, leginkább az ipar volt a húzóerő, az ágazat hozzáadott értéke 6,8 százalékkal nőtt. Bár a szolgáltatások számottevő tételt jelentettek a növekedésben, ez a korábbi időszaknak megfelelő teljesítmény. Az év hátralévő részében valamelyest lassulhat a növekedés üteme, az év egészében 3,7 százalékos gazdasági bővülést vár a K&H.
Főszerepben a beruházások
A szakember szerint meglepő, hogy a fogyasztási komponens viszonylag gyengén szerepelt, a háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 3,5 százalékkal nőtt. Mindez azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás a nettó reálbérek jelentős, több mint 8 százalékos növekedése ellenére visszafogottan járult hozzá a növekedéshez.
A GDP felhasználási oldalán a beruházások voltak főszerepben. Erre Németh Dávid szerint számítani lehetett a múlt heti kimagasló növekedésről szóló beruházási adatokból. A bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentős, 28 százalékos bővülése elsősorban az uniós és kormányzati projekteknek köszönhető.
A K&H Bank vezető elemzője szerint fontos kérdés az év további részében, hogy miképpen alakul a lakossági fogyasztás. Hozzátette, a nettó export is „halványabb lehet” a következő hónapokban. Az import dinamikája már az első negyedévben is meghaladta az exportét, ez így maradhat, ennek eredményeként pedig az exporttöbblet várhatóan mérséklődni fog az elemző szerint.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a második negyedévben némi lassulásra számít a gazdasági növekedésben, hiszen az első negyedév jó teljesítményében a tavalyi alacsony bázis is meghatározó szerepet játszott. A lassulást a legfrissebb ipari és kiskereskedelmi adatok is alátámasztják, de összességében így is 3 százalék felett maradhat a növekedési ütem a második negyedévben – vélekedett.
Az ING vezető elemzője szerint a relatíve gyenge kiskereskedelmi adatok ellenére a fogyasztás is hozzájárult a növekedéshez, bár az elmúlt negyedévek egyik leggyengébb növekedését hozta. A közösségi fogyasztás – némi meglepetésre – visszafogta a gazdasági növekedést, hiszen csökkent a volumene éves összevetésben. Mindezeket egybevéve a belső tételek 3,8 százalékponttal járultak hozzá a 4,2 százalékos gazdasági növekedéshez. A nettó export pedig annak ellenére tudott enyhe pozitív hozzájáruló lenni (0,4 százalékpont), hogy az import dinamikusabban bővült a fogyasztás és a beruházás importtartalma miatt, mint az export – fejtette ki.
A mezőgazdaság 6,3 százalékos visszaesést produkált a tavalyi rekordév után, míg a szintén csekély súlyú építőipar kiugró növekedést regisztrált, hozzájárulva ezzel a gazdaság növekedéséhez – ismertette Virovácz Péter.
Kérdéses, hogy tartható-e az ütem
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárja szerint a háztartások éves szinten 2,5 százalékkal bővülő tényleges fogyasztása nem nevezhető kifejezetten robusztusnak, ami miatt egyelőre kérdéses, hogy a 4 százalék feletti éves GDP növekedési ütem mennyire lesz fenntartható az év hátralévő részében. Ráadásul a beruházások látványos bővülése részben a bázishatásnak köszönhető, hiszen tavaly nagy volt a visszaesés ezen a területen – tette hozzá.
A bank lát felfelé mutató kockázatotokat a jelenlegi 3,4 százalékos GDP növekedési előrejelzésénél, azonban az egyelőre „nem túl látványos” fogyasztásbővülés és a robusztus első negyedéves beruházási ráta fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanságok miatt nem tartják valószínűnek, hogy 4 százalékot meghaladó ütemben bővüljön 2017-ben a magyar GDP – közölte Nyeste Orsolya.
