A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a kibocsátás volumene 13,4 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit a május 5-én előzetesen közölt 12,8 százalék helyett. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 10,0 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal emelkedett. Az első negyedévben az ipari kibocsátás 7,8 százalékkal emelkedett az előzetes 7,5 százalékkal szemben.
Németh Dávid a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azzal számol, hogy az ipari termelés első három havi 7,8 százalékos növekedése 1,5 százalékponttal járulhat hozzá a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi emelkedéséhez. (A tavalyi év negyedik negyedében az ipar teljesítménye 0,2 százalékkal fékezte, a 2016-os év egészében ugyanannyival segítette a gazdasági növekedést.) Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az ipar 5 és 10 százalék közötti növekedésre lehet képes 2017-ben a tavalyi szerény, 0,9 százalékossal szemben.Az ipari kibocsátás márciusi 13,4 százalékos kiugró növekedésében szerepet játszik a bázishatás, ugyanakkor a bázishatás nélkül is vannak kiemelkedő szegmensek, például a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely 20 százalék feletti tempót diktált.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy az adatok alapján a GDP növekedési üteme a 2016-ban látott tempónál magasabb fokozatra kapcsolhatott, erre utalnak a beszerzési menedzserindexek, illetve a fokozatosan javuló gazdasági környezet az eurózónában. Hozzátette: a márciusi részletes adatokból egyértelmű, hogy a növekedés részben bázishatás eredménye. Emellett viszont jó hír, hogy a növekedés széleskörű, azaz lendületesen termeltek a számítástechnikai iparban vagy a villamosberendezések gyártása területén is. Kiemelte, az új exportrendelések is tovább segítik a magyar ipart a jövőben.
