A magyar gazdaság növekedése 2017 negyedik negyedévében valószínűleg kissé gyorsabb volt az első három negyedévi 3,8%-nál. Október és november átlagában az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom növekedése is erőteljesebb volt a megelőző kilenc havinál. Idén az építőiparban nyilvánvalóan megismételhetetlen a 2017. évi 30% közeli bővülés, az iparban kockázatot jelent a korábbi húzóerő, az autóipar mintegy két és fél éve tartó stagnálása. A kiskereskedelmi forgalom tavalyi 5% közeli dinamikája a lassuló bérkiáramlás miatt kissé csökkenhet, de ezt a bátrabb költési és hitelfelvételi hajlandóság részben ellensúlyozza.
A bruttó keresetek 2017 első tizenegy hónapjában nagyon gyorsan, közel 13%-kal – a vállalkozásoknál 11,5, a költségvetési szférában 16%-kal - emelkedtek. A közfoglalkoztatottak keresete csak 3,5%-kal emelkedett. A reálkeresetek összesen több mint 10%-kal nőttek. 2017-ben a minimálbér 15%-kal, 2018-ban „csak” 8%-kal emelkedett. Ez idén kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, miközben a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős. Így a bruttó keresetek idén legalább 7%-kal, a reálkeresetek 4-5%-kal emelkednek. A munkanélküliség 2017 végére 4% alá eshetett, miközben a közfoglalkoztatottak száma több tízezer fővel csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése. A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. Az építőipari cégek csaknem kétharmada, a szolgáltató és ipari vállalkozások több mint egyharmada jelezte gondként a munkaerőhiányt. A szakképzett munkaerő hiányára azonban ez utóbbi cégek fele panaszkodott.
Az államháztartás (önkormányzatok nélküli) pénzforgalmi hiánya 2017-ben közel 2 ezermilliárd forint lett. Ez az EU-transzferek akadozó beérkezése, illetve azok széleskörű költségvetési megelőlegezésének következménye. Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit – ebbe nem számít bele például az EU-támogatások megelőlegezése – azonban 2% körül várható. Ez alacsonyabb az előirányzottnál, de magasabb az EU átlagában várható 1,2%-os hiánynál. Ráadásul, míg az EU-ban ez 2016-hoz képest 0,5 százalékpontos javulást jelent, Magyarország esetében legjobb esetben stagnálást. A 2018. évi magyar költségvetés továbbra is 2,4%-os GDP-arányos deficitet irányoz elő, ami magasabb a 2017-re becsültnél, miközben az EU-ban némi további csökkenés várható.
A GKI prognózisa 2018-ra
| Megnevezés | 2015 | 2016 | 2017 | 2017 | 2018 | |
| I-XI. hó | becslés | előrejelzés | ||||
| 1. | GDP (%) | 103,4 | 102,2 | 103,8** | 103,8 | 103,8 |
| 2. | Ipari termelés (%) | 107,5 | 100,9 | 105,2 | 105,5 | 105 |
| 3. | Beruházások (%) | 107,1 | 85,1 | 122,6** | 120 | 109 |
| 4. | Építési-szerelési tevékenység (%) | 103,0 | 81,2 | 128,7 | 130 | 110 |
| 5. | Kiskereskedelmi forgalom (%) | 105,8 | 104,7 | 104,7 | 105 | 104 |
| 6. | Kivitel változása (folyó áron, euróban, %) | 107,0 | 103,4 | 108,8 | 109 | 109 |
| 7. | Behozatal változása (folyó áron, euróban, %) | 104,6 | 102,3 | 111,9 | 112 | 111 |
| 8. | Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) | 8,6 | 9,7 | 7,7 | 8,5 | 7,5 |
| 9. | Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró) | 8,9 | 7,0 | 5,4** | 7,7 | 7,5 |
| 10. | Euró átlagos árfolyama (forint) | 309,9 | 311,5 | 309,2*** | 309,2*** | 310 |
| 11. | Államháztartási hiány* (milliárd forint) | 1218,6 | 848,3 | 1974*** | 1974*** | 1000 |
| 12. | Bruttó átlagkereset indexe | 104,2 | 106,1 | 112,8 | 113 | 107 |
| 13. | Fogyasztói árindex | 99,9 | 100,4 | 102,4*** | 102,4*** | 103 |
| 14. | Fogyasztói árindex az időszak végén
(előző év azonos hónap = 100) |
100,9 | 101,8 | 102,1*** | 102,1*** | 103 |
| 15. | Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) | 6,2 | 4,4 | 3,8**** | 3,8 | 3,8 |
** 2017. I-III. negyedév
*** Éves tény
**** 2017. IX-XI. hó
