A IV. negyedévben 0,4 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye. A harmadik negyedév után a negyedik negyedévben is csökkent a hazai GDP volumene.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalansággal prognosztizálható gazdasági pályára kényszerítik a világ- és ezen belül a magyar gazdaságot. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint Rövid távon a markánsan megugró infláció, az általános tőzsdei áresés, a dollárhoz viszonyított általánosan jellemző leértékelődés, a globális ellátási-szállítási láncok (az energiától az élelmiszereken és nyersanyagokon át az alkatrészekig) bizonytalanná válása a legszembetűnőbb. Ez utóbbiak, főleg az energiaellátás középtávon új világgazdasági kapcsolatrendszer gyors kialakításának szükségességével szembesítik a kormányokat, miközben a környezetvédelmi szempontokra is tekintettel kell lenni.

A szolgáltatások húzták a 2021. negyedik negyedévi GDP-t. Tavaly a GDP volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett a nyers adatok szerint.

Még az Ukrajnában kirobbant katonai konfliktus okozta sokkhatásból sem tért magához az ország, máris kezdhetünk azon gondolkodni, hogy mit jelent majd gazdaságilag Magyarországnak ez a helyzet. Az Opten adatai szerin több mint 80 ezer munkavállalót érinthet negatívan a kialakult szituáció és több, mint 1200-1300 milliárd forint import és export kerülhet veszélybe az instabil állapot következtében.

Javította előrejelzését az IMF.

A gyenge külföldi turizmust, az uniós visszafogottabb kereslet és a hiteltörlesztési moratórium kivezetését jelölte meg a pénzügyminiszter. 

Feljavította a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap a tavaszi világgazdasági prognózisában.

A koronavírus-válság utáni évtizedben a magyar gazdaságban jelentős növekedési potenciál van, amelynek eléréséhez egyes hazai vállalatoknak regionálisan, sőt európai szinten is számottevő pozíciókra kell szert tenniük – állítja egy friss elemzés.

A Beszerzési Menedzser Index szezonálisan kiigazított októberi értéke 50,1 pont lett.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, augusztusban és szeptemberben viszont a várakozások kissé romlottak: az augusztusi mínusz 29,6 pontról mínusz 31,1 pontra süllyedt a mutató szeptemberben - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. 

A külügyminiszer azt mondta, drámai következményekkel járna, ha még egyszer le kéne állítani a magyar gazdaságot, és be kéne zárni az iskolákat.

Az idei év első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a hazai GDP, amely meghaladta az elemzői várakozásokat – jelentette ki Varga Mihály. A kedvező adat hátterében a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a bérek folyamatos emelkedése, a töretlen beruházási kedv, valamint az export kiemelkedő teljesítménye áll.

A magyar gazdaság 2018-ban a GKI becslése szerint 4,6 százalékkal, az EU-ban (is) kiemelkedő mértékben bővült. A növekedési ciklus valószínűleg elérte csúcspontját, idén lassuló, 3,4 százalék körüli növekedés várható.

Pénteken kaphat jobb osztályzatot a magyar gazdaság az S&P-től, majd az év hátralévő részében a Fitch Ratings és a Moody’s is dönthet Magyarországról. Jelenleg mindhárom hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik a magyar gazdaság.

A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4%-kal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre az elmúlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa. Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható.

A Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban.

A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4% közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5% alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20%-os növekedése idén kb. a felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

Novemberben ismét megközelítette szeptemberi történelmi csúcsát a GKI konjunktúra-indexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint októberhez képest az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak hibahatáron belül romlottak.

2017 második negyedévében a magyar gazdasági növekedés érezhetően alacsonyabb volt az első negyedévinél, a régióban az egyik legkisebb volt, de továbbra is meghaladta az EU átlagát. A beruházások látványos bővülése folytatódott, ennek alapján a GKI 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát. A folyamatok rövidtávon kedvezőek, azonban továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak májusban, mint egy évvel korábban, az infláció 0,1 százalékponttal lassult az áprilisi 2,2 százalékról. Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek májusban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Magyarország nem tarthat igényt a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek 2009-ben kifizetett támogatások teljes uniós visszatérítésére - erősítette meg az Európai Unió Bírósága az Európai Unió Törvényszéke korábbi megállapítását.

A bizonytalan világgazdasági kilátásokkal összefüggésben az MFB elemzői óvatos prognózist fogalmaztak meg friss makrogazdasági kitekintőjükben: rekord alacsony infláció mellett a GDP fél százalékkal bővülhet az idén.

Májusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, az előző havinál 1,3 százalékkal volt kisebb a kibocsátás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A munkanaphatástól megtisztított májusi éves index megegyezik a kiigazítatlannal.

Európa egészével összevetve szép teljesítményt mutatott fel a magyar gazdaság az első negyedévben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált részletes adataiból azonban az derül ki, hogy ez csupán a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének köszönhető. Minden más ágazatban visszaesést mértek.

Nem osztja a magyar kormány optimizmusát a Nemzetközi Valutaalap, ezt tanúsítja a szervezet kedd délután kiadott jelentése, amely szerint idén nem lesz növekedés a magyar gazdaságban, jövőre pedig 1,2 százalékos bővülésre számíthatunk. A világgazdaság növekedési kilátásai viszont javultak, ám a fejlett gazdaságok számára továbbra is rögös lesz az út a kilábalás felé.

Számos magyar gazdasági mutató javult, de örömre nem sok okunk lehet. Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint a jobb adatokat nem mindig pozitív folyamatok eredményezték. A testület megállapítása szerint többek között a vállalati hitelezés gyors csökkenése, a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a szektorális különadók is hozzájárultak ahhoz, hogy a beruházás és a termelékenység bővülése történelmi mélypontra süllyedt, és aláásta az ország amúgy is alacsony növekedési potenciálját.

A GDP 1,7%-kal esett vissza tavaly, pontosan annyival, amennyivel a GKI Gazdaságkutató Zrt. előre jelezte. Az intézmény szakértői az idén is csak stagnálás várnak, s ezzel folytatódni fog a magyar gazdaság regionális leszakadása.

A Széll Kálmán terv meghirdetése után egy évvel, 2012 márciusában a kitűzött célokhoz nem került közelebb a magyar gazdaság. Nem indult be a növekedés, a foglalkoztatás bővülése nem látszott, a versenyképesség javulása is csak hiú remény maradt. Megtörtént viszont a megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének bekebelezése és a devizahiteles mentőcsomag elfogadása.

Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy soha többé nem szeretnék egy évet az ideihez hasonlóan kezdeni. Decemberben még úgy tűnt a kormány bármit megtehet a piacok nem bűntetnek, januárban ránk szakadt az ég. Pedig az év elején (a lassan már szokásosnak is tekinthető cégműködést alapvetően befolyásoló) szabályváltozásokhoz való alkalmazkodás is épp elég feladatot adott volna a vállalkozásoknak.