Mintegy 4 ezer ukrán és több mint 700 orosz tulajdoni érdekeltségű cég működik ma Magyarországon, akik összesen 200 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizáltak az utolsó elérhető pénzügyi adatok alapján. Már az általuk foglalkoztatott mintegy 4 ezer munkavállaló sem lenne kevés, ha azt vizsgáljuk, kikre lehet közvetlen hatással a katonai válsághelyzet. „Sajnos azonban a következmények ennél lényegesen tágabb körre hathatnak ki – véli Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Hozzáteszi: „Itt most elsődlegesen nem a forint árfolyamára vagy a megugró energiaárakra gondolunk, amelyek a hazai gazdaság és lakosság majd egészét érintik, hanem az export és import relációkra.”

Kijev (Fotó: Pixabay)

Még 2020-as bázison is (ami gazdasági szempontból a COVID miatt nem volt sikeres évnek nevezhető) Magyarországnak több mint 1300 milliárd forint export és 1200 milliárd forint meghaladó import volumene realizálódott a jelenleg egymással harcban álló országokkal.

Az Oroszországba vagy Ukrajnába exportáló cégek több mint 30 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, míg az onnan importálók, közel 50 ezer főt. És bár a leginkább érintett ágazat a feldolgozóipar, a kereskedelemnek is jelentős szerep jut ezen cégek között. Pusztán társasági adóként is több mint 20 milliárd forintot fizetnek be a magyar államkasszába olyan hazai cégek, amelyek valamilyen formában Oroszországgal vagy Ukrajnával kapcsolatban állnak.

A körvonalazódó nemzetközi – ezen belül az EU – szankciók ebben a cégkörben okozhatják hazánkban a legnagyobb károkat. 2014 júliusában és szeptemberében már több ágazat kapcsán vezettek be szankciókat az Oroszországgal való kereskedelem vonatkozásában. Abban az időszakban Magyarországon az import közel felére, míg az export mintegy 40 százalékkal esett vissza orosz viszonylatban.