Az EB elemzése szerint az unió tagállamaiban, bár eltérő ütemben, zajlik a makrogazdasági kiigazítás. A fizetésimérleg-hiányok csökkennek, a fajlagos munkaerőköltségek közelítenek egymáshoz, a túlzott ingatlanárak mérséklődnek, miként a magánszektor eladósodottsága is, de az országok közötti növekedési különbségek a következő időszakban is fennmaradnak az EB közleménye szerint. A vizsgált 13 ország közül 11-ben – köztük Magyarországon – nem túlzott az egyensúlytalanság, de Magyarországon továbbra is fennáll, ami „megfigyelést és határozott politikai lépéseket igényel” – fogalmaz a bizottsági jelentés.
Felemás helyzet
Magyarország folyó fizetési mérlege folyamatosan javul, és az elmúlt három évben pozitív volt, de a bizottság szerint ennek oka a belső kereslet hirtelen visszaesése – a válság következményeként. Az export versenyképessége ugyanis a vizsgált időszakban nem lett jobb, sőt némileg romlott. Igaz, a külső egyensúly javult, ám a szintje (–103 százalék) még mindig jóval a határérték felett van.
Hasonlóan felemás a helyzet az államadósság terén is: bár GDP-arányos mértéke 2010 és 2012 között 82 százalékról 79 százalékra csökkent, de ez a konszolidációs intézkedéseken túl a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásából fakadó egyszeri tőketranszfernek köszönhető az elemzés megállapítása szerint. A bizottság azt is kimondja, hogy az államadósság szintje továbbra is nagyon magas, mind az egy főre jutó GDP-hez, mind a térség többi államához viszonyítva.
Történelmi mélypont
A bizottság elemzése megállapítja, hogy a magánszektor eladósodottsága mérséklődött, ám azt is hozzáteszi, hogy további csökkenés kell, főleg a háztartások adósságállományában. S bár ez a folyamat most is zajlik, a vállalati hitelezés gyors visszaszorulásával, a gazdaságpolitikai bizonytalansággal és a szektorális – főleg a pénzügyi – különadók hatásaival együtt ez is hozzájárult ahhoz, hogy „a beruházás és a termelékenység bővülése történelmi mélypontra süllyedt, és aláásta az ország növekedési potenciálját”.
Az EB ugyanakkor a munkanélküliség viszonylag magas, tartósan 10 százalék feletti szintjét kevésbé tartja aggasztónak, mert ennek oka az, hogy most többen keresnek munkát, a foglalkoztatás pedig a válság előtti szintre tért vissza.
Forrás: portfolio.hu
Bizottsági ajánlások
Magyarországon – miként a többi tagállamban is – zajlik a kiigazítás, főleg a külső egyensúlytalanságok mérséklődtek. De a magyar gazdaság növekedési potenciálját olyan intézkedések is csökkentették, amelyeket „nem lehet piacbarátnak tekinteni” – állapítja meg a jelentés. „A magas adósságállomány és az alacsony növekedési kilátás miatt az ország továbbra is sérülékeny, és kiszolgáltatott a piaci hangulat esetleges hirtelen romlásának” – áll az EB elemzésében, amelyben ajánlásokat is megfogalmaztak.
A bizottság a fenntartható növekedés érdekében a pénzügyi konszolidáció folytatását javasolja, de emellett kívánatosnak látja Magyarországon az adórendszer felülvizsgálatát, a különadók mértékének csökkentését, valamint az üzleti vállalkozások számára kedvezőbb gazdasági környezet kialakítását is. Ez ugyanis csökkentené az ország kiszolgáltatottságát, és vonzóbbá is tenné a befektetők számára, emellett javítaná a hitelezést, és a növekedést is elősegítené.